Marinov Iván A deepfake technológiáról – amely mozgóképek hamisítását teszi lehetővé a képek manipulálásához használt Photoshophoz hasonlóan – már itt is olvashattatok. Egyes írások már tavaly vadul kongatták a vészharangot a “dezinformációs csodafegyverrel” kapcsolatban, mások szerint azonban még jó néhány évnek el kell telnie, mire ezek a felvételek könnyen elkészíthetők és hihető minőségűek lesznek. Most még ugyanis – legalábbis alapszintű digitális jártasság esetén – viszonylag könnyű leleplezni őket, ebben segíthet például a BuzzFeed gyorstalpalója is.
De nem indulhatunk ki abból, hogy mindenki tisztában van ezekkel a jelekkel. A Mother Jones szerzője arra hívja fel a figyelmet: míg a nyugati demokráciákban akár néhány órán belül széles körben cáfolható egy-egy kamu videó, addig az alacsonyabb digitális műveltségű, fejlődő országokban ez komoly bonyodalmakat okozhat.
De mi történt Gabonban?
A Mother Jones cikkének apropója Ali Bongo gaboni elnök sokáig titkolt betegsége, és egy ezzel kapcsolatban közzétett videó. Bongót stroke-ja miatt tavaly külföldi kezelésre szállították, a gaboniak pedig azóta keveset hallottak róla, még kevesebbszer láthatták. Nem csoda, hogy azonnal megindult a spekuláció az állapotáról, egyesek még abban sem voltak biztosak, hogy egyáltalán életben van-e.
Ezt a bizonytalanságot próbálta a vezetés csökkenteni egy szilveszterkor közzétett videóval, amely azonban csak további bizonytalanságot szült. Az ügy végül odáig fajult, hogy – egy héttel a felvétel publikálása után – a gaboni hadsereg (sikertelen) puccsot hajtott végre, többek között a videó furcsaságaira is hivatkozva.
A gaboni ellenzék szerint ugyanis az elnöki beszéd egy deepfake videó, amire szerintük több jel is utal: többek között az elnök arcának mozdulatlansága, a felvétel alatti alacsony pislogásszám, valamint beszédének a korábbiaktól eltérő ritmusa. Egyes vélemények szerint az országot 1967 óta vezető Bongo-család ezzel a kamuvideóval próbált időt nyerni, hogy az uralkodó párt rendezze sorait az Ali Bongo utáni vezető kiválasztásához. (Megjegyzendő, hogy a híradások szerint az elnök január óta többször is hazatért külföldi kezeléséből, utoljára épp néhány nappal ezelőtt.)
Mindenhogy káros
A Mother Jones által megkérdezett deepfake szakértők nem akartak egyértelmű állásfoglalást tenni azzal kapcsolatban, hogy a felvétel valóban manipulált-e. Erre is, arra is utalnak nyomok, de biztosat állítani nem mertek – az eltérő beszédritmus ugyanis például akár a stroke következménye is lehet.
Aviv Ovayada technológiai szakértő szerint az eset viszont jó példa arra, amire korábbi cikkeiben is felhívta a figyelmet: nevezetesen hogy már a manipuláció lehetőségének is lehetnek káros hatásai. Álláspontját Hany Farid digitális specialista is osztja, megjegyezve, hogy egy videó – még ha nem is igazi – kétségeket ébreszthet az emberekben, és tovább gyengítheti az általános bizalmat minden információs forrás iránt.
De még komolyabb problémát okozhat a deepfake azokban az országokban, amelyek rövid időn belül kerültek az információhiány korából az információs túltelítettség állapotába. Ilyen például az a Mianmar, ahol a közelmúltban már a puszta szövegalapú közösségi médiás félrevezetés is nagyban táplálta az etnikai tisztogatásokat.
Azokban az országokban, ahol se független sajtó, se digitálisan felkészült társadalom nem segíti a deepfake videók leleplezését, a hatás mérséklésében kiemelt szerepet kapnak a szolgáltatók (például a YouTube vagy a Facebook) – írja a Mother Jones szerzője. És bár a szolgáltatók fogadkoznak, hogy folyamatosan tanulmányozzák, miként vehetik elejét a deepfake alapú dezinformációnak, a cikkben megszóló Hany Farid szerint a technológia érkezésére se a társadalom, se a törvényhozók, se a techcégek nem készültek fel.
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!