Daniel Funke és Alexios Mantzarlis évről évre összefoglalják a Poynteren a tényellenőrzés aktuális trendjeit, valamint jövőbeli lehetőségeit és veszélyeit. Tavalyi jóslataikat én is szemléztem egy évvel ezelőtt, íme most az idei.

Egyre több lesz a hitelességellenőrző projekt

Már most elérhetők például a NewsGuard, a Newstrition és a Vett News böngészőkiegészítők, amelyek az oldalakat megbízhatóságuk alapján értékelik (Magyarországon mások mellett az MKKP készített hasonlót). Bár ezek az eszközök alapvetően segíthetik az olvasó tájékozódását, kérdés azonban, hogy a hírolvasói tudatosságot és a kritikus gondolkodást mennyire fejlesztik – vagy ellenkezőleg: épp elkényelmesítik az embert. Fontos kérdés az is, hogy ezek a szolgáltatások képesek-e követni a kamuhíres piac gyors változásait, illetve megragadni az online dezinformáció és félrevezetés komplex jelenségét – azaz nem sorolnak-e például egy kalap alá egymáshoz nem hasonlítható oldalakat.

Egyre több platform tesz lépéseket a megtévesztés ellen

2017 óta mind a Facebook, mind a Google több mindennel próbálkozott az online megtévesztés visszaszorítására, ezek hosszú távú hatásairól azonban még korai lenne beszélni. Egyre nő a nyomás közben a Twitteren és a WhatsAppon is, hogy kezeljék a felületükön keresztüli próbálkozásokat. Előbbit a propagandatevékenységben használt botok, utóbbit az indiai lincselések és a brazíliai választásra gyakorolt hatása miatt érik folyamatosan vádak. Valami komolyabb válaszlépés e felületeken is várható 2019-ben a szakértők szerint.

A félrevezetés zárt csoportok felé húzódik

A közelmúlt/közeljövő legkomolyabb problémáját az a jelenség jelentette/jelenti, hogy a megtévesztés a nyílt közösségi médiás oldalakról kisebb Facebook- és WhatsApp-csoportokba, vagy más zárt rendszerekbe húzódik vissza. Az ilyen buborékokban folyó párbeszédeket a sajtó képviselői nem látják, így kiigazítani sem tudják a hamis információkat, továbbá a platformok képviselői sem tudnak tenni ellene. Ezt tapaszthattuk 2018-ban például Brazíliában is, ahol a WhatsApp volt a választásokkal kapcsolatos kamuhírek és mémek terjesztésenek elsődleges terepe, és hasonlótól félnek a 2019-ben választó Nigériában és Indiában is.

Ebben egyébként egy harmadik vezető tényellenőrző szakember, Claire Wardle is egyetért. Ahogy a Niemanlabnak írt cikkében rámutat: már 2018-ban sem elsősorban a 100 százalékban kamu cikkek jelentették a fő problémát, hanem azok, amelyeket egy valóságmag köré építettek fel, a terjesztő céljának megfelelő irányba torzítva. Ezek az elfogult, gyűlöletkeltő és összeesküvés-elméleteket tápláló tartalmak a zárt és személyesebb online terekben gyorsan terjednek, és láthatatlanságukkal komoly fenyegetést jelentenek a társadalomra – figyelmeztet Wardle.

Az EU központi szerepe

Funke és Mantzarlis szerint az Európai Uniónak központi szerepe lehet az online megtévesztés elleni harcban, lépéseiket máshol is érdemes figyelni. A közelgő uniós választások kapcsán például az Európai Bizottság havonta beszámoltatná a nagy online platformokat a nyugatellenes dezinformációs próbálkozásokról, tagállamai részére pedig egy korai előrejelző rendszert építene ki (kérdés, hogy a hazai helyzetet ez mennyiben befolyásolná). A szakértők szerint erre azért is szükség lehet, mert tavaly nem egy alkalommal volt rá példa, hogy egy-egy nyugatellenes dezinformációs kísérlet néhány nap alatt bejárta a kontinens több államát is.

Jönnek a kamuvideók? Majd, valamikor…

Bár tavaly sokan megkongatták a vészharangot a mesterséges intelligencia segítségével készített kamuvideók ügyében, azért még jó néhány évnek el kell telnie, hogy ezek a felvételek hihető minőségűek legyenek, és könnyen el lehessen készíteni őket. Ez viszont nem jelenti, hogy a videobizonyítékok szerepének megváltozására ne kellene már előre felkészülni a sajtó munkatársainak – mint azt egyes helyeken már meg is kezdték.

Fotó: Crazy nana / Unsplash

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!