Marinov Iván A képzés Claire Wardle, a First Draft vezetőjének – személyes motivációkat is tartalmazó – videójával indul. Wardle több mint tíz éve tanulmányozza, kutatja és oktatja a közösségi médián keresztüli dezinformációt és a tényellenőrzést, és azt a szenvedélyességet próbálja kurzusában átadni, amellyel ő és csapata közelíti a témát.
A képzés első konkrétabb videójában Malachy Browne újságíró mutatja be a képek, videók ellenőrzéséhez használható eszközöket. A gyorsan pörgő felvételt nézve az ember csak kapkodja a fejét, de a First Draft készített egy gyűjtőoldalt is a bemutatott eszközökhöz, aminek linkjét érdemes elmenteni a Könyvjelzők közé. Valahogy így néz ki (a képre kattintva feljön a gyűjtés élőben is):
A First Draft ezután bemutat két ellenőrző listát: egyet a fotók, egyet pedig az a videók csekkolásához. Fotók esetében a megvizsgálandó kérdések sorrendje valahogy így néz ki:
– A kérdéses kép a fotó eredeti verziója? Különböző online szolgáltatások segítségével ellenőrizhetjük, hogy a fotót feltöltötték-e már korábban, digitálisan manipulálták-e, megtalálható-e egy verziója más platformokon.
– Ismerjük-e a fotó készítőjét? Ha igen, csekkoljuk le közösségi oldali profilját, esetleg keressük meg, és kérdezzük ki a részletekről. Ennek folyamatát ez a videó mutatja be.
– Tudjuk-e, hol készült a fotó? A felvételt összevethetjük az állítólagos helyszínről készült más fotókkal, rákereshetünk a helyre különböző térképszolgáltatások segítségével.
– Tudjuk-e, mikor készült a fotó? Megvizsgálhatjuk a kép adatait (EXIF), az első közösségi oldali megosztását, a megörökített eseményt mennyire támasztják alá más szemtanúk beszámolói, valamint az állítólagos helyszín időjárási körülményeit.
– Ismerjük-e a készítő motivációit? Ennek megállapításában segíthet például, ha megnézzük: a megosztó mikor hozta létre a profilját, miket rakott ki korábban, aktivistája-e valamiféle szervezetnek, stb.
A videók esetében az alapkérdések ugyanezek, csupán az alkalmazott eszközök tekintetében van néhány különbség. A csekkolásban egy Chrome-kiegészítő is segíthet.
A kurzus további fejezeteiben a készítők elmélyítik ismereteinket az ellenőrzés témakörében. Ebből a videóból például megtudhatjuk, hogyan azonosítható egy YouTube-ra feltöltött természeti katasztrófás videó.
Ebből pedig kiderül, hogy az egyes közösségi médiás platformokon hogyan állapíthatjuk meg a feltöltés időpontját (szöveges formában ugyanez megtalálható itt, megszerzett tudásunkat pedig ebben a kvízben tesztelhetjük):
Sokan esküsznek az EXIF adatok vizsgálatára egy-egy kép hitelességének csekkolása során, de ennek a videónak a második feléből kiderül, hogy ezek is könnyen módosíthatók, akár mobilon is.
A kurzus egyik legizgalmasabb részében próbára tehetjük az addig tanultakat. A tesztben fényképek alapján kell kitalálni, melyik városban járunk. Segítségünkre lehet egy félig elolvasható hotelnév, egy zászló, egy szökőkút vagy akár a tömegközlekedési eszközök színe.
Az ígért egy óránál persze hosszabb volt a kurzus – igaz, én jegyzeteltem is közben, hogy be tudjam nektek mutatni. Egy órába ennyi tudás befogadása legfeljebb úgy fér bele, ha már van valami alapképzettségünk a témában. Ennek ellenére ajánlom bárkinek, már csak az összegyűjtött eszközök és a bemutatott böngészőkiegészítők miatt is.
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!