Tesla mint nőcsábász úszásoktató?

Mindenki az őt leginkább érdeklődő témákban születő átveréseknek dől be a legkönnyebben. Ha te Schumi- vagy Forma-1-fan vagy, az elkövetkező napokban különösen figyelj oda arra, milyen oldalakra kattintasz, milyen Facebook-csoportokhoz csatlakozol vagy milyen híreket osztasz meg ismerőseiddel, mert az internet sötét oldala gyorsan aktivizálta magát a témában.

Én tegnap egy kevésbé fajsúlyos témában estem rövid időre csapdába. A The Prestige című film ízlésemnek megfelelően misztikusra hangolt Nikola Tesla karakterének köszönhetően 2006 óta minden Teslával kapcsolatos hírre, fotóra ugrok. A fizika nem érdekel annyira, a fizikus legendáriuma viszont lenyűgöz.

Így aztán amikor tegnap megjelent a Twitter hírfolyamában egy 1900-asnak mondott fotó a tengerparton sütkérező szerb feltalálóról, gondolkodás nélkül nyomtam egy RT-t a képre, majd odahívtam a géphez a csajomat:

– Nézd, Tesla. Állítólag úszásoktatóként is dolgozott Amerikába érkezése után.

– Milyen izmos karjai voltak – vette szemügyre a képet, és szavai azonnal megkongatták a fejemben a legendavadászi vészharangot.

Tesla. Izmos. Várjunk csak.

Azt ugyan nem tudom, hogy az 1880-as évek eleji budapesti és századfordulós amerikai évei között történt-e változás Tesla fizikumában, de húszéves korában még nagyon gyenge és sokat betegeskedő volt. Éppen ezért próbálta őt magyar barátja, Szigety Antal némi testmozgásra bírni, és állítólag gyakran ki is jártak a Városligetbe.

A biztonság kedvéért ezért gyorsan visszavontam az RT-t, és megeresztettem pár keresést. Az pillanatok alatt kiderült, hogy a fotó valódi, csak épp nem 1900-ban, hanem állítólag 1898-ban készült egy New York-i strandon, és a kép egy Central Park-beli galériában élőben is megtekinthető.

A Paleofuture szerint annak viszont már igen kicsi az esélye, hogy a fotó Teslát ábrázolja. Gondolatmenetük röviden: 1898-ban Tesla nyakig benne volt különböző kutatásaiban, továbbá kellően híres és gazdag volt ahhoz, hogy ne kelljen ilyen munkát vállalnia – vagy ne legyen ideje ilyesmire még szórakozásból sem. Még akkor sem – és ez már az önéletrajzából derül ki -, ha gyerekkorában nem egy alkalommal hencegett úszás- és búvártudásával.

Persze azért még egy kicsit keresgéltem, és más próbálkozásokat is találtam a kép hitelességének cáfolására. Volt, aki a fotót összehasonlította a Gimpben egy valódi Tesla-portréval, és megállapította: az úszásoktató fülei magasabban vannak, más formájúak, emellett az arccsontok és szemek sem egyeznek, satöbbi, satöbbi. Egy reddites hozzászóló pedig századfordulóbeli valódi Tesla-fotókkal próbálta igazolni, hogy a híres feltaláló 1898-ban – két esztendővel túl a negyvenedik életévén – már idősebbnek nézett ki a fotón látható oktatónál. Mindenesetre aki további nyomokat szeretne keresni, íme a kép általam talált legnagyobb verziója, hajrá.

És hogy mi mindennek a tanulsága?

Ha a szimpátiánk, vágyaink, félelmeink irányítanak bennünket, könnyebben bedőlünk a megtévesztéseknek. Sokan gondolják, hogy őket nem vezetik meg semmivel, könnyen felismerik az álhíreket. Ez azonban hiú ábránd. Napi szinten futunk bele olyan hírekbe, amelyekről talán sosem tudjuk meg, hogy mi motiválta a létrejöttüket, miért születtek abban a formában.

Néhanapján én is felolvasok családi körben érdekes híreket, amelyekről aztán később megtudom, hogy egy álhír volt. De csak azért jövök rá, mert rengeteg tényellenőrző oldalt követek napi szinten, tudatosan szkennelem a netet hasonló tartalmak után. Nincs ebben semmi szégyellni való, emberek vagyunk, a ránk jellemző gondolkodási hibákkal. A tartalomkészítők erre rá is játszanak, a félrevezetésnek gyakran eszköze az érzelmek felkorbácsolása.

Éppen ezért mielőtt híreket osztanék meg szélesebb körben, vagy hagynám, hogy azok hatással legyenek cselekedeteimre, egy pillanatra megállok, és felteszem magamnak a korábbiakban már említett kérdéseket. “Oké, ez most felidegesített. De lehet-e rá más magyarázat, amit a cikk írója nem fejtett ki, és ami az egészet félreviszi? Nem csak azért írta meg ebben a formában, hogy érzelmet váltson ki belőlem, kattintásra, megosztásra, kommentelésre kényszerítve ezzel?” Aztán jöhet a többi kérdés és ellenőrző eszköz.