Van olyan állat, aki ezeket a tömény faszságokat elhiszi???” – kérdezte József tegnap az UL facebookos oldalán, amire István mindjárt válaszolt is: “Van“. A The Daily Dot szerzője kicsit részletesebben próbálja elmagyarázni, miért dőlünk be néha a legdebilebb sztoriknak is a Facebookon (plusz néhány dolgot én is beleírtam):

Nem olvassuk el a megosztott tartalmakat. Megelégszünk a címmel vagy jobb esetben a leaddel, aztán már nyomjuk is a gombot.

Szeretjük, ha egy hír megerősíti nézőpontunkat, világlátásunkat. Azokban témákban, amelyekben érintettek vagyunk, vagy olyan esetekben, amikor hinni szeretnénk valamiben, könnyebben bevesszük az extremitásokat is. És ezzel kicsit el is áruljuk legbelső – néha titkolni szándékozott – vágyainkat, gondolatainkat.

Nem vesszük figyelembe a hírt közlő oldal hitelességét. Ugyanúgy kezeljük a hirdetési bevételekre hajtó kamuoldalakon (nem) olvasott hírt, mintha azt a BBC-n találtuk volna. A kamu oldalak egy részét ugyan a Facebook mostanában “szatíra” címkével jelöli meg, de talán a “megbízható”/”nem megbízható” tag egyértelműbb lenne. A magyar nyelvű Facebookon ráadásul ez a mankó sem létezik.

Azt sem nézzük meg, hogy a szóban forgó cikk milyen forrásokra hivatkozik. Egy gyors Google-kereséssel nemritkán azonnal kiderül, nem is létezik olyan szervezet, amelyre a cikkben utalnak (lásd Magyarországon nem is létező minisztérium ebben a körlevélben). Vagy hogy az Urbanlegends.hu már öt éve megírta az egészet.

A kapcsolódó tartalmak is megerősíthetik a kamu hírt. Vagyis ha egy Empire News-os (az egyik legfárasztóbb amerikai kamuszájt) hír mögé a Facebook a CNN, a BBC és mondjuk egy létező időjárás-előrejelző oldal híreit pakolja, könnyen azt hihetjük, hogy a főanyag is ugyanolyan megbízható, mint a kapcsolt szájtok.

Ugyanez vonatkozik a cikkben idézett forrásokra is: elég néhány ügyesen elhelyezett link hiteles oldalakon olvasható, valós történetekre, máris verifikálja a szemünkben a szöveg többi részét is. Pont a héten mutattam, hogy még cáfolatból is lehet “kommentálást” gyártani.

Ha valami sokszor megjelenik a falunkon, azt hajlamosabbak vagyunk igaznak gondolni. Ironikus módon támogatja ezt a hatást a Facebook cikkértékelési gyakorlata is: minél többen lájkolnak, osztanak meg egy cikket, annál nagyobb valószínűséggel jelenik meg egy adott felhasználó hírfolyamában. Míg egy félelemkeltő cikk akár több tízezer megosztást is képes begyűjteni néhány óra alatt, a cáfolatuk már nem annyira népszerű – az emberek ehelyett nyúlnak a következő paratartalom után. Van miből válogatni.

Fotó: pexels.com