A kanadai Marie-Héléne Étienne-Rousseau-nak 2018 szeptemberében született meg a negyedik gyereke. Mivel a babát eredetileg decemberre várták, a koraszülött kicsinek még öt hónapig a kórházban kellett maradnia. Az amúgy is oltásellenes közösségből érkezett anya elképzelni sem tudta, hogy a törékeny csöppségnek beadassa a kanyaró elleni oltást. Még úgy se, hogy Kanadában akkoriban újra terjedni kezdett a kis híján elfeledett kór.

A helyi hatóságok sok mindent kipróbáltak az oltási hajlandóság növelése érdekében. Igazából azonban sem a pénzbírsággal és börtönbüntetéssel való fenyegetéssel, sem az oltatlanok különböző helyekről való kitiltásával, sem pedig logikai érveléssel és adatokon nyugvó tájékoztatással nem sikerült meggyőzni minden oltásellenes szülőt. Grant szerint ebben semmi meglepő nincs: a győzködés ugyanis jó eséllyel inkább csak erősíti az emberek meggyőződését.

“Ahogyan a vakcina a vírussal szemben vértezi fel testi szinten az immunrendszerünket, az ellenállás is megerősíti pszichológiai immunrendszerünket. Egy nézőpont cáfolata antitesteket termel a későbbi befolyásolási kísérletek ellen. Csak még biztosabbak leszünk az igazunkban, és kevésbé érdeklődünk az alternatív nézetek iránt.”

– írja erről Grant.

Marie-Héléne példáján keresztül rámutat: a nő, aki korábbi gyerekeit sem oltatta be, az egészségügyi intézményekben emiatt csak lenézést kapott. Konkrét félelmeire és ezzel kapcsolatban megfogalmazott kérdéseire senki nem válaszolt. Ezt ő személyes támadásként élte meg, mintha anyai érzéseinek őszinteségében kételkedtek volna.

A nő kanyaróoltáshoz való hozzáállását végül Grant szerint egészen más eszközökkel sikerült megváltoztatni. Az oltási tanácsadó prédikáció és felelősségrevonás nélkül, egyszerű kérdések feltételével változtatta meg Marie-Héléne korábbi álláspontját.

A motivációs interjú

A tanácsadó által használt módszer lényege annyi, hogy – mivel csak ritkán tudunk másokat változásra ösztönözni – a legjobb, ha elérjük, hogy maguk találják meg motivációjukat. A motivációs interjúnak elnevezett folyamat az alázat és kíváncsiság kifejezésével kezdődik, amelynek célja kideríteni, mi motiválhatja a másikat a változtatásra.

Egyfajta tükör felállításáról van szó, amely segít a szóban forgó személynek tisztábban látni magát, és amely révén alkalmassá válhat meggyőződései felülvizsgálatára. Az így elindított újragondolási folyamat során a személy több alázattal viszonyul tudásához, több kétséggel meggyőződéseihez, és kíváncsibb lesz az alternatív nézőpontokra – írja Grant.

A módszer az alábbi technikából áll:

  • nyitott kérdések,
  • aktív és reflektív odafigyelés,
  • a személy változás iránti vágyának megerősítése,
  • annak összegzése, hogy jól értelmeztük-e a másik fél okait a változtatásra, és érdeklődni a lehetséges következő lépésekről.

Figyelmes hallgatás és kérdezés

A konkrét példára visszatérve: a tanácsadó a beszélgetés során nem ítélte el az anyát, és nem is kérte álláspontja megváltoztatását. Több mint egy órán át kérdezgette Marie-Hélénét annak okairól, hogy miért nem oltatja be a gyerekeit. Az anyja elmondta, hogy a neten mindenfélét olvasni arról, hogy az oltás autizmust okozhat, és a sokféle oltás önmagában is káros lehet a kicsikre.

A tanácsadó figyelmesen meghallgatta a nőt, de nem árasztotta el egyből tudományos információkkal. Megerősítette a nőt abban, hogy a világban valóban sok zavaros információ kering az oltások biztonságosságáról, és szülőként nem könnyű eligazodni ezek között. Majd megkérdezte, hogy szaktudása alapján megoszthat-e néhány információt az oltásokról. Kioktatás vagy kiselőadás helyett azonban inkább párbeszédet folytatott, a nő kérdései által vezetve. A megbeszélés végén pedig biztosította az anyát arról, hogy gyereke oltásáról szabadon dönthet.

Ennyi felvezetés után talán senkit nem ér meglepetésként, hogy az anya végül beoltotta az újszülöttet – sőt később idősebb gyerekeit is. Elmondása szerint az győzte meg, hogy a tanácsadó biztosította: bárhogy is dönt, ő tiszteletben tartja a választását, és biztos benne, hogy a legjobbat akarja a gyerekének.

Grant szerint a fent bemutatott technikát nagy sikerrel alkalmazzák oltástanácsadókon kívül más egészségügyi szakemberek is, többek között káros szokások (cigi-, ital- és szerencsejáték-függőség) leküzdésében, valamint új szokások (egészséges étkezés és rendszeres testedzés) meghonosításában. A szerző úgy véli, hogy a figyelmes hallgatás és az őszinte érdeklődés a tisztelet és törődés kifejeződése, aminek hatására a meghallgatott nagyobb eséllyel figyel oda a másik érveire is.

Kapcsolódó anyagok:

Forrás: Adam Grant: Gondold újra! HVG Könyvek, 2021. | Fotó: unsplash.com / Charles Deluvio

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!