Mint arról itt is szó esett már: bár szeretjük azt hinni, hogy döntéseinket mindig racionálisan hozzuk meg, a valós életben sokszor inkább megérzésekre, előítéletekre és becslésekre hagyatkozunk. Ebben a cikkben bemutattam már néhány példát gondolkodásunk sebezhetőségére. Most pedig a Qubit készített – Faragó Klára, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzor emeritusának lektorálása mellett – egy gyűjtést a különböző kognitív torzításokra. Íme néhány példa a Qubit koronavírus-járvánnyal kapcsolatos érvelésekkel illusztrált cikkéből.

Hozzáférhetőségi heurisztika | Az ember a döntéseit hajlamos az elérhető információkra alapozni, a nehezebben felidézhető információkkal ugyanakkor kevésbé foglalkozik. Például oltásellenes Facebook-csoportokban megjelenik a következő vélemény: „Állandóan ezt hallani, most már Szlávik János is bemondta a tévében, hogy globális emberkísérlet folyik jelenleg, én meg nem veszek részt ebben”.

Megerősítési torzítás | Olyan információk, adatok keresése, találása és elfogadása, amelyek megerősítik az előzetes prekoncepciókat. Példa: „Apósom összeolvasott az utóbbi időben mindenféle vírus- és oltásellenes posztot Lenkeitől Gődényig és vissza, és kijelentette, hogy ha erőszakkal akarnák beoltani, ő akkor is ellenállna. Nem lehetett meggyőzni, megsértődött, hiába próbáltuk magyarázni…”

Struccpolitika | A negatív információk kerülése azáltal, hogy úgy teszünk, mintha nem léteznének. Például járvány- és oltásszkeptikus körökben előforduló gondolatmenet: Ez csak egy kis influenza, semmiben sem különbözik tőle, a sajtó fújja fel.

Vásárlás utáni racionalizáció | Pozitív érvek felsorakoztatása a korábban általunk kiválasztott opció mellett. Példaként hozhatók a különféle oltásokkal oltottak Facebook-csoportjaiban megjelenő vélemények, az egyes oltóanyagok pozitívumainak felerősítése. A pfizeresek a királyak! Hajrá Astra! A Szputnyik a legjobb, Gulyás Gergely is megmondta! Inkább a kínai, az árthat a legkevésbé!

Reaktív leértékelés | Egy gondolat elvetése csak azért, mert nem kedvelt személytől, vetélytárstól, ellenségtől származik. Oltásszkeptikus és oltásellenes Facebook-csoportokban gyakori a következő érvelés: Láttad, hogy ki akarja, hogy beoltasd magad? Bill Gates! Először számítógépeket fertőzött vírusokkal, hogy vírusvédelmi szoftvereket adhasson el, most meg embereket fertőz meg vírusokkal, hogy eladhassa nekik az oltást.

Status quo hatás | Az eredetileg kialakított döntéshez, eljáráshoz való ragaszkodás. Például vannak, akik így gondolkodnak: „Nem kaptam el a vírust és nem is fogom. Erős az immunrendszerem. Nem vagyok beoltva és nem is leszek.”

Reaktancia | Belső kényszer arra, hogy az ellenkezőjét tegyük, mint amit elvárnak tőlünk, mivel úgy véljük, hogy korlátozni akarják választási szabadságunkat. Példa: „Nekem te ne mondd meg, mit csináljak! Most már annyiszor mondtad el, hogy regisztráljak az oltásra, hogy most már biztos nem fogom beoltatni magam.”

További kognitív torzítások a Qubit cikkében.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!