Marinov Iván A Poynteren megjelent cikkében Alan C. Miller arra figyelmezteti a médiát, hogy a koronavírus elleni vakcinák bevezetéséről szóló híradásaik során a kontextus megvilágítása elengedhetetlen.
Fontos például rávilágítani arra, hogy – miközben emberek millióit oltják be a különféle gyártók fejlesztéseivel – elkerülhetetlenül lesznek nemkívánatos események is. A népesség egy kis százalékánál oltás után allergiás tünetek léphetnek fel, és olyanok is lesznek, akik az oltás ellenére kapják el a vírust. Sőt – ilyen nagyságrendű oltás mellett – lesznek, akik az oltás után komolyabban megbetegnek, vagy akár meg is halnak.
A média felelőssége, hogy ezeket az eseményeket ne szenzációvá fújva tálalja (például a klikkvadászat miatt, vagy világnézeti megfontolásból), hanem elmagyarázza az egyes események tényeken alapuló hátterét.
Ez Miller szerint azért fontos, mert tudósok egybehangzó álláspontja szerint a normál élethez való visszatéréshez a vakcinák nyújtják a legreménytelibb utat. Ha azonban az oltások hatékonyságát és biztonságosságát lépten-nyomon megkérdőjelezik, az negatívan hathat az oltási hajlandóságra – ezáltal pedig a vírus elleni védekezésre is.
Megtévesztő narratívák világszerte
Miller néhány szemléltető példát is hoz a jelenségre. Az egyik az idehaza is nagy köröket futó Tiffany Dover-eset, amelynek tálalásakor a lapok egy része elhallgatta vagy eldugta a cikk végére az oltás során megszédülő nővér ismert egészségügyi állapotát.
De ilyen az is, amikor egy beoltott személy koronavírussal való megfertőződése után a média nem számol be például arról a körülményről, hogy
- az adott személy az oltásnak csupán az első, a végleges hatékonyságnál kisebb védettséget biztosító adagját kapta meg,
- még a korlátozottabb védelem kialakulásához szükséges idő sem telt el,
- vagy hogy a beteg a vírust akár az oltás előtt is elkaphatta.
A tudomány képviselői szerint az oltás kockázata eltörpül a hatásosságához képest
Mint arról idehaza a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya is hírt adott: a védőoltások a fertőző betegségek elleni küzdelem leghatékonyabb eszközei. Bár minden orvosi beavatkozásnak vannak kockázatai, a védőoltások kockázata általában eltörpül a hatásosságukhoz képest.
„Az SARS-CoV-2 elleni védőoltással szemben megnyilvánuló fenntartások nem támaszthatók alá semmilyen eddig ismert orvostudományi megfigyeléssel. A legtöbbször megalapozatlan és tudománytalan hírek rontják a védőoltásba vetett bizalmat, és súlyosan veszélyeztetik a járvány leküzdésének lehetőségét” – áll például abban az MTA közleményben, amelyet a hitelesség alátámasztása érdekében több tucat hazai szaktekintély írt alá.
Az olvasó is felelős
Cikke végén Alan C. Miller arra is figyelmeztet: az újságírókon kívül az olvasóknak is megvan a maguk felelőssége a hamis vagy megtévesztő információk terjesztésében. Mivel mindannyiunk számára hatékony kommunikációs eszközök tucatja áll rendelkezésre, oda kell figyelnünk arra, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk és csak megalapozott infókat terjesszünk.
Miller gondolataihoz annyit még hozzátennék: mindezek mellett természetesen joggal várjuk a médiától, hogy „őrkutya” szerepét a vakcinafejlesztésen és -bevezetésen dolgozó cégek és hatóságok irányába is teljesítse. Ennek a tevékenységnek azonban szigorúan tényeken kell alapulnia.
Illusztráció: Markus Spiske / Unsplash
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!