Marinov Iván A QAnon-konteó története – mint az ebből a hvg.hu cikkből is kiderül – 2017 októberében kezdődött, amikor is egy magát Q néven azonosító felhasználó bejegyzést tett közzé a 4chan online üzenőfalon arról, hogy Hillary Clintont rövidesen őrizetbe veszik, tömeges letartóztatások és zavargások várhatók. Az azóta eltelt időkben a konteó önjáróvá vált, és egyre vadabb – a demokratákat többek között sátánizmussal, pedofíliával vagy épp emberkereskedéssel vádoló – teóriák sarjadtak ki belőle.
A hvg.hu podcastjában nyilatkozó Krekó Péter szerint – annak ellenére, hogy egy modern összeesküvés-elméletről van szó – a QAnon konteóban ősi félelmek jelennek meg, például a vérvádból is ismert fenyegetések. A Political Capital ügyvezető igazgatója szerint többek között ezeknek a jól bevált recepteknek is köszönheti a konteó kiemelkedő ismertségét és népszerűségét.
Terjesztői között magas rangú politikusok is vannak: a konteó egyes narratíváit időnként megosztó Donald Trump mellett republikánus kongresszusi képviselők között is találni hívőket – még ha összességében azért a QAnon továbbra is egy szélsőséges irány a republikánus párton belül.
Az elmélet fő elemei egyébként Krekó szerint nem újak még az amerikai politikában sem. Csak hogy egy közelmúltbeli példát említsünk: a pedofíliával, emberkereskedelemmel kapcsolatos vád megjelent a 2016-os választás előtti pizzagate konteóban is. Krekó szerint a QAnon olyan ernyőkonteó, amelyben sokféle, korábbról is ismert elképzelés kapcsolódik egy egésszé.
A QAnon társadalmi lábnyomával kapcsolatban Krekó úgy véli: a mozgalom van annyira beágyazott, hogy Donald Trump távozása után sem fog eltűnni, sőt ellenzékben akár tovább is erősödhet. A nagyon vad összeesküvés-elméletek ugyanis jellemzően akkor tudnak különösen népszerűvé válni, ha politikai frusztráció fűti őket.
Fellépni ellene a szólásszabadságot hagyományosan nagyra értékelő Egyesült Államokban a Biden-kormány legfeljebb azokon a területen tud majd, ahol bizonyítható, hogy az elmélet erőszakos cselekedeteket – például milíciák puccsszerű fegyveres támadásait – vált ki.
A podcastban szintén megkérdezett Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az összeesküvés-elméletek önmagukban részei egy demokratikus társadalmi párbeszédnek, és „nem is nagyon tudjuk, nem is nagyon érdemes jogi eszközökkel üldözni”.
Véleménye szerint azonban a QAnon-jelenség ennél valamivel többnek tűnik. „Lehet butaságokat beszélni egy szintig, lehet képtelenségekkel tömni a velünk vitatkozók fejét, de nem lehet erre egy előre megtervezett és szándékában az összeesküvés-elméletek kreálására létrehozott hálózatot, intézményt működtetni” – véli Török Bernát.
A podcastot itt tudjátok meghallgatni.
Fotó: Wesley Tingey / Unsplash
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!