Válság idején az okos emberek a megoldásokat, az idióták a vétkeseket keresik – ez volt az az idézet, amely egy német komikus, Loriot okosságaként futott végig 2020 májusában a német közösségi oldalakon, és amelynek apropóján a Süddeutsche Zeitung interjút készített Gerald Krieghofer osztrák kamuidézet-vadásszal. A 67 éves bécsi filozófus több mint tíz éve írja Zitatforschung című blogját, ahol kitalált idézeteknek jár utána.

Az interjúban Krieghofer arról beszél, hogy az időrendi sorrendbe helyezhető és kereshető digitális archívumok korában ma már sokkal könnyebb az idézetek utáni kutatás, mint akár csak néhány évvel ezelőtt volt. A szóban forgó Loriot-idézetről például gyorsan kiderült, hogy a népszerű humoristához kapcsolva először május 5-én bukkant fel a Facebook német sarkában, de – Loriot említése nélkül – már márciusban nagyot futott spanyol nyelvterületen. A koronavírus-járvány idején aktuálissá vált gondolat Olaszországban előzőleg a szintén komikus Totónak tulajdonítva terjedt el, talán ez is közrejátszott Krieghofer szerint abban, hogy Németországban épp Loriothoz kapcsolták.

A szakértő tapasztalatai szerint egyébként minden témának van jellemző “gazdája”: a politikai idézeteket német nyelvterületen általában Churchillhez vagy Bismarckhoz kapcsolják, a vicceseket pedig Mark Twainhez vagy Bernard Shaw-hoz. Az idézett emberek munkásságának szakértői stílus és tartalom alapján persze könnyen felismerik a kamuidézeteket, de olyan körülmények is árulkodók lehetnek, ha egy 19. századi alkotó állítólagos mondata először csupán egy néhány évvel korábbi interjúban bukkan fel.

Idézetet ellenőrizni nem egyszerű

Az évek során én is rengeteg népszerű idézetnek jártam utána az Urbanlegends.hu-n. Az effajta csekkolás nem könnyű feladat, kivéve,

– ha az idézet valós, és a neten megtalálható az eredeti forrás is,
– vagy hamis, de valaki más már ellenőrizte helyettünk.

Ha felmerül a téves idézés gyanúja, én első körben a Garson O’Toole által írt, zseniális Quote Investigator blogon szoktam körülnézni, ahol mostanra már több mint másfél ezer népszerű mondás ellenőrzése olvasható. Aztán jön a Google, ahová az idézet szöveg mellé célirányosan pötyögök be olyan kulcsszavakat, mint például a fake quote, a hoax, vagy a hamis idézet.

Az igazi meló akkor kezdődik, ha még senki nem foglalkozott az adott idézettel. Ilyen esetekben utánanézhetünk a mondat megjelenéseinek a Google Books-ban, persze csak a megfelelő forráskezelés mellett. Ha a szóban forgó idézetet az említett szerző valamelyik könyvében találjuk meg, helyben vagyunk: ellenőriztük és hitelesítettük az idézetet (más kérdés, hogy a szélesebb kontextus megismerése azért okozhat még meglepetéseket). A Google könyves adatbázisában azonban sokféle művet találni, köztük kétes minőségű üzleti, önfejlesztő, motiváló, szórakoztató, stb. kiadványokat is, amelyekben simán előfordulhatnak téves hivatkozások. Ha ilyen, másodlagos közlésekben bukkanunk rá az adott mondatra, legyünk óvatosak: nem minden szerző ellenőrzi le a forrásait könyve írása során.

Magyar eredetű idézetek esetén kézenfekvő lehet a tudományos és szakfolyóiratokat, heti- és napilapokat, valamint lexikonokat online elérhetővé tevő Arcanum használata – természetesen ugyanazzal a forrás ellenőrzésével kapcsolatos megkötéssel, mint amit a fentiekben a Google Books-ról írtam.

Az is beszédes, ha nincs nyom

A hamis idézetek ellenőrzése a legtöbbször nem egy 100 százalékos cáfolat. Mivel utólag lehetetlen teljes bizonyossággal megállapítani, hogy például egy 19. századi híres gondolkodó írt-e, közzétett-e nyilvánosan vagy akár csak szűkebb körben bizonyos gondolatokat, az idézet ellenőrzője leginkább azt teheti, hogy

– rámutat, hogy XY különböző archívumokban elérhető könyveiben, cikkeiben, leveleiben, a vele készült interjúkban, stb. nem szerepel az adott mondat/gondolat,
– rákérdez az XY munkásságában jártas szakértőnél, hogy találkozott-e hasonló gondolatokkal az érintett személy munkásságában, és elemezteti vele a szöveget esetleges árulkodó jelekre vadászva,
– felkutatja az adott mondat/gondolat első írásos megjelenését, és rámutat, hogy az idők folyamán az adott idézetet ki(k)hez kapcsolták még, annak milyen formái voltak ismeretesek.

Ezek a megállapítások ugyan nem adnak ki mindig egy teljes bizonyosságú cáfolatot, de segítségükkel azért mégiscsak kapunk egy képet arról, mennyire lehet hiteles a szóban forgó idézet.

És ha mondta, akkor sem biztos, hogy igaza volt

Egy sokat idézett gondolat persze akkor sem feltétlenül aranyszabály, ha valóban az a híresség mondta, akinek tulajdonítják. Stellan Ottosson, a Darwin – Az óvatos forradalmár című könyv errefelé már idézett szerzője szerint “ha valaki a saját szakterületén egyedülálló képességekkel rendelkezik, és megkérdőjelezi az általánosan elfogadott igazságokat, az még nem jelenti törvényszerűen, hogy az illető más területen is okosabb vagy előrelátóbb, mint általában az emberek”.

Einstein például valóban zseni volt a fizikában, de a nemzetközi politikáról semmivel sem volt több mondanivalója egy gimnazistánál, míg az evolúciós elméletéről ismert Darwinnak a nőkkel kapcsolatban voltak hajmeresztő, még korához képest is régimódi nézetei – idéz fel néhány tanulságos ellentmondást Ottosson.

Ha idézetekkel kapcsolatos cikkeim további tanulságaira lennél kíváncsi, itt éred el az ezzel kapcsolatos gyűjtést.

Illusztráció: Thomas Kinto / Unsplash

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!