Marinov Iván A brazíliai Rio Grande do Sul egyetem kutatásában 171 képet mutattak 21 és 35 év közötti, képzett, de a digitális fotók világában legfeljebb amatőr szinten jártas fiataloknak. A vizsgálatba beválogatott képek közül 97 manipulált volt: például dupláztak egy rajta lévő részletet (első fotó), kicseréltek egy fejet (második fotó), vagy leradíroztak a fotóról részleteket (harmadik kép). A résztvevőknek nem csupán azt kellett megmondaniuk, hogy a fotó valós vagy manipulált-e, hanem azt is meg kellett jelölniük, a kép mely részét vélik gyanúsnak.
Az eredmények a kutatókat is meglepték: a résztvevők 58 százalékos találati arányt értek el a fotók felismerésében (a manipulált képeknek csupán 46,5 százalékát ismerték fel), ami közel áll a véletlenszerű válogatás arányaihoz. A vizsgálat nem talált jellemző mintát arra, milyen típusú hamisított képeknek dőlnek be leginkább az emberek, rámutatott viszont arra, hogy gyakori volt az érintetlen képek hitelességében való kételkedés is. (via és fotó)
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Egy tévéműsort is láttam erről. Volt egy fickó, aki egy szatyorral a kezében a tank elé állt a Tienanmen téren. Erről mutattak képeket, és kérdezték az embereket, hogy emlékeznek erre.
Persze, hogy emlékeztek, még arra is, hogy az út szélén álló tömeg biztatta őt. Pedig valójában nem is volt ott senki.
Természetesen hamis képeket mutattak, azokon volt tömeg.
Ennek a bejegyzésnek a kettes pontjában én is írtam erről a Loftus kísérletről: http://www.urbanlegends.hu/2012/08/61-kiserlet-amely-bizonyitja-hogy-rosszul-emlekezunk/
Részletesebben pedig az Origo cikkében olvashatsz róla (nem tudom, miért nem elérhető már, úgyhogy kimásolom a vonatkozó részleteket):
„Ennek vizsgálatára a szakértők csaknem 300, 19 és 84 év közötti felnőtt személynek mutattak eredeti, változatlan vagy digitálisan módosított fényképeket az 1989-es Tienanmen téri tiltakozó diáktüntetésről (amelyet a kínai hadsereg végül vérbefojtott), valamint a 2003-as római háborúellenes tiltakozásról. Ezt követően mindkét csoportnak kérdéseket tettek fel a hatóságok fellépésének jogosságáról, illetve az eseményeken tapasztalható erőszakkal kapcsolatban. (A kínai tüntetésen készült módosított fotókon támadásra készülő tüntetőket és a tankok elé futó embereket, az olasz eseményen pedig a rendőrséget fenyegető, álarcos felkelőket helyeztek a manipulált fényképekre.)
A távol-keleti diáktüntetés leverését a módosított képeken szemlélő vizsgálati személyek nagy része a katonai beavatkozást nem találta indokolatlannak, a valóságban rendkívül békésen zajló olaszországi eseményt viszont kifejezetten erőszakosnak, negatívnak érzékelték. Az eredeti fotókat néző csoport ezzel szemben teljesen ellentétes véleményt formált ezekről az eseményekről – olvasható a kutatást végző egyetem sajtóközleményében.”