„A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket”
– kezdődik az az iromány, amely valóságtartalmának a Ködpiszkáló blog szerzője járt utána. Az alábbiakban ezen írásból próbálom összeszemezgetni a legfontosabbnak tűnőket.
– az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük,
– Magyarországon a parlagfű csak az 1920-as években jelent meg, de Amerikában sem volt jelentős a felhasználása,
– ennek megfelelően a régi gyógynövényes könyvek sem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között, és élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok,
– a gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget párhuzamba állítani,
– a szövegben olvasható, gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető, ezzel szemben tény, hogy aki allergiás, az nemcsak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természetben is szenved a tünetektől,
– megenni a parlagfüvet nem javasolt, mivel a belélegzett pollentől akár evés közben is keletkezhet túlérzékenységi reakció, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok.
A teljes körlevél és tételes cáfolata elolvasható a Ködpiszkáló blogon.
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Azért az hitelesebb cáfolat lenne, ha a kiírtására „felbújtó” gyógyszerlobbitól független forrás cáfolna. :) Nem utolsó sorban a saját tapasztalatom meg őket cáfolja. Akkor hogy is van ez?
Mindenki annak hisz, akinek akar.
Kedves Nagy Zoltán. Tudja mit jelent az, hogy gyógyszerlobbi? :) Nézzen utána kérem, hogy a Ködpiszkáló írói honnan kapják a fizetésüket. Nincs közük a gyógyszerlobbihoz.
Milyen körülmények között tudta a fent említett állításokat cáfolni? Teljes kórtörténetet kéne megadnia ahhoz, hogy hiteles legyen a cáfolata.
Gyógynövény-e a parlagfű ? — Ha a takonyfolyàs gyógyít, akkor igen ! Engem pl. nem zavar, nem vagyok alergiàs ;-).
Nagy Zoltán: Most én is mondhatnám, hogy az összes allergiás (és ha már itt tartunk nem csak a parlagfűre, hanem bármire) ismerősöm nagyvárosban él hosszú ideje, sok esetben ott is született. De most a saját kis ismertségi körömből kéne statisztikát levonnom? Nem ismerek mindenkit.
Meg egyébként is, mikor tagadta valaha a „gonosz gyógyszerlobbi”, hogy a természetközeli életmód ne lenne egészséges? Nyilván ha a gyerek már kicsi korban találkozik egy csomó külső környezeti hatással, akkor jobban kialakul a védettség (vagy meghal, ez is előfordulhat) bármilyen pollennel, de még a csalánkiütéssel, szúnyog vagy darázscsípéssel szemben is.
De a cikk arról szól, ahogy „Gyógynövény-e a parlagfű?” nem pedig arról, hogy eltúlozzák-e az allergiával kapcsolatos jelentőségét.
Már megint ez a szemenszedett hazugság terjed az interneten. Igyon ilyen teát, akinek hét anyja van! (Sajnos azonban gyerekekkel is itatják).
Szerintem ez megint a „félműveltség” következménye:
Jared Diamond írta Háborúk, járványok, technikák című könyvében, hogy a virginai indiánok a kukorica elterjedése előtt milyen növényeket termesztettek (kis számban, a hatalmas halmokat és településeket építő kultúra csak az északibb éghajlathoz alkalmazkodó kukoricafajták kialakulása után jelent meg): tökféléket stb. Találtak egy kis magméretű növényt is, amit termeszteni kezdtek. Na annak neve magyarul (és az idézet műben) ehető rézgyom: viszont ez egyrészt nagyon kicsi magokat termett (nem lehetett letelepedett életmódot folytatni mellette), szélporozta rokona a parlagfűnek (vagyis keresztbe-kasul tud kereszteződni vele) és nagy táblákban hasonló allergiás reakciókat vált ki! Magyarországon pedig a parlagfű miatt délkeleten megjelent a parlagi rézgyom is, szintén É-Amerikából!
Vagyis valaki ostoba így gondolkodott:
Ehető rézgyom (Iva annua):ehető –> Tehát a parlagi rézgyom is (Iva Xanthiifolia nutt.) –> tehát a parlagfű is (pedig annak már tudtommal értékelhető magja sincs), Ambrosia artemisiifolia
Amúgy senkinek sem tűnt fel, hogy a fehér üröm mérgező is lehet?
Örülök hogy az ilyen hülyeségek terjednek, mert a sok marha így sem hajlandó kiirtani a saját gazos telkéről ezt a növényt, de ha ezt elolvassák, akkor még meg is fogják indokolni, hogy miért nem teszik.
Nagy Zoltán: Neked külön köszönöm édesapám és húgom nevében, hogy terjeszted ezt a hülyeséget, nagyon fognak örülni nyáron, amikor majd’ megfulladnak ennek a szemét növénynek a pollenjétől.
xezs: Látom a Te őseid se Iróniából vándoroltak be, meg a szövegértéssel is vannak gondok… :P
Ha mindent irtani kéne amire allergiás lehet valaki, akkor nem maradna semmi. Pollen pedig mindig lesz, még parlagfű nélkül is.
guni: Nem gondolom hogy Nagy Zoltán ironizált volna. Sajnos sok vadbarom van, aki képes bemagyarázni magának mindenféle tévhitet.
Egyébként az írott szöveg korlátozottan alkalmas az irónia átadására, szóval ha mégis az volt, az nem az én hibám, hogy nem jött át.
guni: Még valami: lehet te értettél félre engem. Mikor az írtam, hogy „de ha ezt elolvassák” természetesen nem az Urbanlegends írására gondoltam, hanem a Facebookon terjedő hülyeségre. Ez azt hiszem egyértelmű, vagy legalábbis annak kellene lennie.
Ezt a baromságot már mondták nekem is, hogy a gyerekem meg a férjem igyon parlagfűteát, és majd meggyógyul az allergiájából. Utólag sajnálom, hogy nem azt válaszoltam: itasd a sajátoddal meg anyáddal! Legközelebb viszont azt kérdezném, hogy a vizeletedet is meginnád, ugye, ha valaki a facebookon ajánlaná?!
Zserbózombi: Nos, ilyenre is akad elég példa (bár szerintem ez legalább kevésbé lenne káros, mint a parlagfűtea), ha a bulvárújságok tudósításainak van vajmi alapja.
Jó pár évvel ezelőtt olvastam (kb. 2006. körül), hogy parlagfűvel etetett kecskék tejét itatták parlagfűallergiában szenvedő emberekkel (gyerekekkel?) és legtöbbjüknél drasztikusan alábbhagyott az allergia, néhányuknál semmit nem használt a kecsketej, míg kicsit többüknél végleg elmúlt a parlagfű allergia. Ezzel mi a helyzet? Ez is csak hoax??
Kb. 10 éve amikor a lányom még nagyon fiatal volt, allergiás volt szinte mindenre. A gyerekorvos tanácsára még a szőnyegpadlót is lecseréltük, de akkoriban láttam egy nagyon érdekes előadást az allergiákról a Mindentudás Egyetemén. Ekkor értettem meg, hogy minél jobban menekülünk a természet elől laboratóriumi környezetbe, annál kevésbé fog szervezetünk hozzászokni a külső ingerekhez. Az allergia ugyanis egy túlzott reakció, és szentül hiszem, hogy egy emberi szervezetet szinte mindenhez hozzá lehet szoktatni.
4 éve mi is falusi környezetben élünk, hatalmas mennyiségű pollent lélegzünk be, de a gyerekeim kigyógyultak ebből a fránya betegségből. Szerintem nem a parlagfűvel van a baj, hanem az emberek alkalmazkodó képességeivel. Van aki a tehéntejre is allergiás, mások a mogyoróra vagy a poratkára.
Különben Belgiumban az egyik elterjedtebb gyógymód, a kancatej fogyasztása. Nekünk bejött.