Marinov Iván A pszichológus Daniel Kahneman magyarul is megjelent könyvében arra keresi a választ, vajon mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív, érzelmes) vagy a lassú (racionális, megfontolt, logikus) gondolkodás. Szerinte elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük: intuícióink, érzelmeink, benyomásaink lényeges szerepet játszanak elemző logikánkban. A kétfajta gondolkodás kölcsönösen hat egymásra, és gyors gondolkodásunk sok helyzetben legyőzi racionalitásunkat.
Könyvének mondanivalóját Kahneman gyakran feladványokkal illusztrálja, mégpedig bevallása szerint azért, mert az olvasók fejében így jobban megragadnak az egyes megállapítások. Ezt követve én is egy kvízjáték formájában prezentálom kísérletei egy részét, az egyes válaszok után pedig rövid kísérőszövegekkel mutatok rá, mi történik.
Mindez persze csak játék, nem tudományos igényű felmérés: az egymáshoz hasonló feladványok megválaszolása közben az ember agya amúgy is hozzászokik a csapdahelyzetekhez, ahhoz, hogy válaszadás előtt másodjára-harmadjára is átgondolja a kérdést. A kvíz tehát nem modellezi, hogyan működik agyunk normál körülmények között, de talán még így is tartogat meglepetéseket.
Update 2015 | A plugin, amelyikkel a kvíz készült, sajnos időközben megszűnt, és a feladványok is elszálltak. Sorry, itt már nem lesz kvíz :(
Update 2016 | Doksijaim rendezése közben rábukkantam arra a Google-doksira, amelyben benne voltak az elveszettnek hitt kvízkérdések is. Idemásolom őket, úgyhogy mostantól újra játszható a játék – még ha kicsit fapadosabb formában is. (A helyes válaszokat a SPOILER felirat után találjátok fehér betűkkel, úgyhogy ha már tippeltetek, jelöljétek ki a szöveget, és megjelenik a válasz is.)
1. Egy ütő és egy labda együtt 1,10 dollárba kerül. Az ütő 1 dollárral többe kerül, mint a labda. Mennyibe kerül a labda?
15 cent
10 cent
5 cent
SPOILER | A helyes válasz: 5 cent. A feladvány jellemzője, hogy előhív egy vonzó, de rossz választ, a 10 centet. Tíz cent esetén azonban az ütő 1 dollár 10 cent, a végösszeg tehát 1,20. Akik ennek ellenére a 10 centes választ választották, elfogadtak egy intuitív választ, ami kis ellenőrzéssel leleplezhető lett volna. Persze nem kell emiatt szégyenkezni, a Harvard-, az MIT- és a Princeton-hallgatók több mint 50 százaléka helytelen választ adott a fenti egyszerű kérdésre.
2. Egy szülészeten adott idő alatt hat gyermek születik. Képzeljünk el három lehetséges forgatókönyvet, ahol F fiút, L pedig lányt jelent: 1. FFFLLL 2. LLLLLL 3. FLFFLF. A három különböző sorrend közül melyik a legvalószínűbb?
Az FFFLLL bekövetkezte
Az LLLLLL bekövetkezte
Az FLFFLF bekövetkezte
Azonos a valószínűsége mindhárom forgatókönyvnek.
SPOILER | A helyes válasz: Azonos a valószínűsége. Intuitív válaszunk természetesen az lenne, hogy nem azonos a három forgatókönyv valószínűsége, ez azonban hamis. Mivel az események függetlenek egymástól, és F és L kimenet megközelítőleg azonos valószínűségű, a hat egymást követő születés minden lehetséges sorrendje éppen olyan valószínű, mint az összes többi. A példából jól látszik, hogy a véletlenszerű folyamatok számos olyan sorrendet eredményeznek, amelyek arról győzik meg az embereket, hogy a folyamat mégsem véletlenszerű.
3. Az alsó vagy a felső vonal a hosszabb?
Az alsó.
A felső.
Egyforma hosszúak.
SPOILER | A helyes válasz: Egyforma. Bár a felsőt a kifelé mutató szárak miatt hosszabbnak látjuk, valójában azonos hosszúságú vonalakról van szó. Ha már találkoztunk a feladvánnyal korábban, ugyanúgy hosszabbnak érezzük az egyik vonalat, mint első alkalommal, agyunk azonban már tudja, mire figyeljünk, és kis hezitálás után megadja a helyes választ.
4. Linda 31 éves, egyedülálló, szókimondó és nagyon okos. Filozófiából diplomázott. Egyetemi hallgatóként nagyon érdekelték a diszkrimináció és a társadalmi igazságosság kérdései, és antinukleáris tüntetéseken is részt vett. Melyik a valószínűbb?
Linda banktisztviselő.
Linda banktisztviselő, és aktívan részt vesz a feminista mozgalomban.
SPOILER | A helyes válasz: Linda banktisztviselő. Könnyen egyetérthetünk abban, hogy Linda személyiségleírása jobban hasonlít egy feminista banktisztviselőre, mint a banktisztviselő sztereotípiájára. A csavar azonban ott van, hogy a feminista banktisztségviselő csak egy része a banktisztviselők csoportjának. Utóbbi tehát egy nagyobb csoport, így Linda odatartozásának a valószínűsége is nagyobb. Mert hát amikor egy esemény részleteit pontosítjuk, egyben csökkentjük is a valószínűségét. A feladat azért becsapós, mert konfliktust hoz létre a reprezentativitás intuíciója és a valószínűségi logika között.
5. Igaz-e a következő három állítás: New York City egy nagyváros az Egyesült Államokban. A Hold a Föld körül kering. A tyúknak négy lába van.
Mindhárom igaz.
Csak kettő igaz.
Csak egy igaz.
Egyik sem igaz.
SPOILER | A helyes válasz: Csak kettő igaz. A fenti három kérdés mindegyikénél gyorsan felidézünk egy csomó információt, amelyek egyik vagy másik irányba mutatnak. A New Yorkról szóló mondatnál leginkább az lehet gyanús, hogy a mondat túl egyszerű, a holdasnál pedig esetleg felidézzük a „kering” szó jelentését. Az ellenőrzések után azonban – ha jól gondolkodtunk – hamarosan rájövünk, mindkét állítás igaz, ellentétben a harmadikkal, ami hamis. Nem ritka azonban, hogy a harmadikra is igent mondanak az emberek, mivel sok állatnak négy lába van, sőt, a boltokban gyakran láthatunk csirkelábat négyesével csomagolva.
6. Járműbalesetben vagy heveny szívizomelhalásban halnak meg többen?
Heveny szívizomelhalásban valamennyivel többen.
Járműbalesetben valamennyivel többen.
Heveny szívizomelhalásban sokkal többen.
Járműbalesetben sokkal többen.
Közel azonos arányban.
(Forrás: KSH, 2011)
SPOILER | A helyes válasz: Heveny szívizomelhalásban sokkal többen. A könyvben amerikai példa szerepelt, ezért megnéztem a magyar statisztikákat is. A lényeg azonban ugyanaz: a halálokok becslését torzítja az, hogy a média mennyire foglalkozik velük. A médialefedettséget viszont az újdonság és a téma felkavaró volta határozza meg. A szerkesztők nem tudják figyelmen kívül hagyni a nézők igényét, hogy bizonyos témák és nézőpontok nagyobb lefedettséget kapjanak. Valójában Magyarországon heveny szívizomelhalásban közel tízszer annyian halnak meg, mint járműbalesetben.
7. Ha 5 gép 5 perc alatt készít el 5 pár zoknit, hány perc alatt tud 100 gép 100 pár zoknit elkészíteni?
100 perc
5 perc
SPOILER | A helyes válasz: 5 perc. Talán észrevettétek, hogy ez a kérdés más színnel és kisebb betűkkel szerepelt, mint az eddigiek. Ez nem véletlen, és a Princeton egyetem diákjain végzett kísérlet szerint ha normál színnel és betűmérettel szerepelt volna a kérdés, valószínűleg sokkal rosszabb arányban találtátok volna el a helyes választ. A gyengébb olvashatóság ugyanis megszólaltat egy szirénát, és a keletkezett kognitív feszültség pedig mozgósítja agyunk számító részét, amely hatékonyan utasítja vissza az intuitív választ.
8. Egy városban két kórház működik. A nagyobbikban naponta 25 baba születik, míg a kisebbikben 15. Az tudott, hogy az újszülötteknek nagyjából a fele fiú. Ám az arányok naponta változnak, néha lehet több vagy kevesebb, mint 50 százalék. Egy éven át mindkét kórház feljegyzi azokat a napokat, amikor az újszülöttek több mint 60 százaléka fiú. Vajon melyik kórház jegyzett fel több ilyen napot?
A nagyobb kórház.
A kisebb kórház.
Egyforma, a hibahatáron belül.
SPOILER | A helyes válasz: A kisebb kórház. Az egyetemi diákok több mint fele szerint a két kórházban ugyanannyi az esélye a fent említett eseteknek, mivel ezek az események egyformán reprezentatívak a sokaság egészére nézve. Ők azonban megfeledkeztek a mintavételi elméletről, amely szerint a kisebb kórházban nagyobb az esélye annak, hogy a fiú-lány születések aránya jobban eltérjen az 50-50 százaléktól.
9. Egy taxi éjszaka cserbenhagyásos balesetet okozott. A városban két társaság működik: Zöld és Kék. A következő adatokat ismerjük: – A városban üzemelő taxik 85 százaléka Zöld, 15 százaléka Kék. – Egy tanú szerint a taxi Kék volt. A bíróság az eset körülményeit reprodukálva megvizsgálta a tanú megbízhatóságát, és azt találta: az esetek 80 százalékában a tanú mindkét színt helyesen, illetve az esetek 20 százalékában sikertelenül azonosította. Mi a valószínűsége annak, hogy a balesetet okozó taxi Kék volt?
80 százalék.
70,6 százalék.
41 százalék.
27 százalék.
SPOILER | A helyes válasz: 41 százalék. A feladat arra mutat rá, hogy ha kétféle információ – alapgyakoriság és egy nem teljesen megbízható tanúvallomás – áll rendelkezésünkre, hajlamosak vagyunk előbbit alul-, utóbbit felülértékelni. E jelenség hatására a leggyakoribb válasz általában a 80 százalék. A helyes megfejtés azonban 41 százalék, ami így jön ki: [(0,15/0,85) x (0,80/0,20)] / 1,706. Akit ennél részletesebb érdekel a számítás levezetése, a könyv végjegyzetében megtalálja.
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Lassan vagy gyorsan gondolkodsz ? — Mikor hogy. Amelyik vonat túl gyorsan megy, könnyen kisiklik. Amelyik meg túl lassan, nem ér célba időben. Egyszerre kell egy hajtóerő és fék is (egyensúly), jó a fenti nyuszis rajz.
New York meg lehet állam is. Jól kell kérdezni, mint az IQ-teszteken.
Standardizált IQ-teszten nem kérdeznek…
A 9. feladat indoklása egyszerűen:
Fordítsuk le a százalékos esélyt arra, hogy százszor történik meg az esemény.
100 alkalommal történik baleset, 85 alkalommal zöld, 15 alkalommal kék okozza.
A tanú öt esetből egyszer téved a színt illetően, tehát amikor zöld, 68 alkalommal mondja ezt, 17-szer kéket mond (és téved), amikor kék, 12 alkalommal kéket mond (és igaza van), három alkalommal zöldet mond és téved.
Kéket mondott, ez 29 alkalommal fordul elő, ebből 12 alkalommal van igaza és 17 alkalommal téved.
Az esélye tehát annak, hogy kék a balesetet okozó autó, 12 a 29-hez (tizenkétszer van igaza a 29 esetből), azaz durván 41%.
A tévedés pedig abból indul ki, hogy feltételezzük, hogy a tanú 80%-ban helyesen állapítja meg a színt, tehát ha kéket mond akkor az 80%-ban helytálló. Csakhogy ez a gondolkodás figyelmen kívül hagyja azt, hány esetben mondana kéket akkor, ha zöld a taxi, azaz arra épít hogy azonos mennyiségű a kék és a zöld taxik száma, pedig nem azonos.
Elsőre én is elrontottam, utána kellett számolnom. :)
A New Yorkhoz: attól még hogy állam is, igaz rá, hogy egy nagyváros az Egyesült Államokban.
Leon, köszi, én nem tudtam volna ilyen szemléletesen elmagyarázni.
A 9. feladatnál szerintem a kérdésben is, de főleg a közölt indoklásban is egy kis zavar van. A kérdésben illogikus, hogy ha a helytelen válaszok egyike tizedesszámmal van feltüntetve (70,6), akkor a helyes válaszban miért nincs ott egy tizedesjegy? (41,3 helyesen, természetesen ez is kerekítés).
Az indoklás értelmetlen, ha nem mondja meg, honnan vette az 1,706 osztót, mert ilyen számadat a közölt adatokban nem szerepel. Én inkább az alábbi formulát javaslom: 0,15×0,80/(0,15×0,80+0,85×0,20), ami egyenértékű Leon verbális indoklásával.
„100 alkalommal történik baleset, 85 alkalommal zöld, 15 alkalommal kék okozza.”
Ezt honnan is tudjuk? Mármint hogy a Zöld cég személyzetise ugyanolyan gondossággal vette fel a biztonságosan vezető sofőröket, mint a Kék, hogy a zöld autói _pontosan_ ugyanolyan műszaki állapotban vannak, mint a kékek, hogy a baleset helyszínén és időpontjában is 85:15 arányban fordul elő a kétfajta autó (pedig bár azonos városban, de kicsit másutt van a központjuk, pl.)… megannyi kínzó kérdés :)
gfkeri: ez csupán egy játék, nem tudományos igényű felmérés – mint azt a kísérőszövegben is írtam. a számoknál pedig a nagyságrenden van a hangsúly, arra a célra pedig a valóban illogikus megjelenítési módok is tökéletesen alkalmasak.
Miért is tartozik statisztikai adatok tudomása (lásd halálokok magyarázatánál utána kellett nézni a magyar statisztikai adatoknak), fejben százalékarány számítása két eltérő adat egymáshoz viszonyításával megspékelve (lásd kék és zöld taxi esete), megint csak a statisztika tudományában jártasnak lenni ahhoz, hogy ismerjük a mintavételi arány fogalmát stb. ahhoz a kérdéshez, hogy gyorsan vagy lassan gondolkozik-e valaki? Szerintem ezek a speciális lexikális tudást igénylő kérdések olyan távol vannak a logikus gondolkozás fürgeségétől vagy lassúságától, mint Makó Jeruzsálemtől.
Szerintem ezek a tesztek semmit sem bizonyítanak, maximum azt, hogy valaki jártas-e a statisztikában és a valségszámításban, vagy sem. Mindenesetre élveztem a feladatokat, csak vannak fenntartásaim a teszt céljaival kapcsolatban.
kincskereső: Egyébként én is pont azon filóztam, hogy nekem honnan a jó égből kellene tudnom, hogy hányan halnak meg szívbetegségben. Azt sem tudom hogy hányan halnak meg vérmérgezésben, de azt sem hogy hányan alkoholtúladagolásban, szóval bármelyiket kérdezheti valaki tőlem, az esélyeim a véletlenszerű válaszadás esélyeivel egyenlőek.
Azt már rég tudjuk hogy a médiában túlharsogják az autóbaleseteket (ja, és mindig a „csapódott” szót használják, ki nem állhatom) de a kérdésre adott helytelen válasz nem azt jelenti hogy valaki ennek áldozatul esne.
A statisztika jogos felvetés. Nem kell tudnod és nincs is köze ahhoz, hogy te lassan vagy gyorsan gondolkodsz.
A taxinál pedig nem az a lényeg mennyire tud vagy nem tud vezetni valaki, hanem át kell fordítani matematikai egyenletté és akkor lehet megoldani. A taxikat meg kicserélheted almákra is, tökéletesen lényegtelen.
akkor még egyszer: a szerző a tapasztalatokból, érzelmekből, intuíciókból eredő döntéseket nevezi gyors gondolkozásnak, a logikából, racionalitásból eredőeket pedig lassúnak. nem mondja, hogy egyik jobb a másiknál, csak azt, hogy befolyásolják egymást, néha akkor is, ha nem is gondolnánk.
ami a statisztikát illeti: akinek nincs meg a statisztikai tudása, az a feltett kérdésre valószínűleg inkább az intuíciói alapján válaszol.
Nekem a 2. kérdés volt gyanús és én 1-est válaszoltam rá: Egy szülészeten adott idő alatt hat gyermek születik. Képzeljünk el három lehetséges forgatókönyvet, ahol F fiút, L pedig lányt jelent: 1. FFFLLL 2. LLLLLL 3. FLFFLF A három különböző sorrend közül melyik a legvalószínűbb?
Szerintem, ha így kérdezik, már tudva a teljes kimeneteli verziókat: FFFLLL, stb…akkor az 1. valószínűbb, mivel abban közel 50%-ban van az egyes betűk aránya, ami a leggyakoribb eset lesz várhatóan…., persze ha a sorrend is számít 1. gyerek fiú-e vagy lány-e, stb., akkor megintcsak egyenlők lehetnek a valószínűségek végeredményképpen.
Tehát, ha egyesével időrendben nézzük, pl. F,F,F,L,L,L, akkor egyetértek a megoldással, miszerint egyforma valószínűek, mert minden egyes lépés 50% mindegyik esetben…..azaz 0,5 6.hatványa a valószínűsége mindhárom esetnek, de ez nem derül ki a kérdésből.