Oksági kapcsolat vagy korreláció van-e a kiinduló kérdés és az eredmények között? A kapcsolat néha csupán a véletlennek köszönhető, segítséget nyújthat e hibalehetőség kiküszöbölésére például egy metaanalízis, amely összegyűjti a kisebb kutatások eredményeit.
Nézzünk a százalékok mögé: a “háromszoros növekedés” kifejezés rémisztőnek tűnhet, de ha csupán arról van szó, hogy valami 1 százalékról 3 százalékra nőtt, azt még mérési hibák is okozhatják.
Két értéket mindig nézzünk meg: a kutatásban részt vett alanyok számát (n) és hogy statisztikailag szignifikáns-e a kapott eredmény (p). Összetett kísérleteknél a kisebb n szám is jó lehet, genetikai kutatásoknál viszont például szükség van a nagyobb n-re. A p a kapott eredmény véletlen bekövetkeztének valószínűségét mutatja, és akkor érdemes egy kutatást komolyan venni, ha ez az érték kisebb 0,05-nél.
Érintettek-e a kutatók, van-e kapcsolat a vizsgálati alany és a kutatást végző laboratórium között? Érdekelt lehet-e bármilyen összefüggésben a vizsgálódó cég a termék gyártóival vagy az elemzett jelenséggel? Erre akkor is figyeljünk oda, ha a készítők maguktól nyilvánosságra hozzák.
Forrás: Learn to Read a Scientific Report
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
The drugs don’t work: a modern medical scandal
The doctors prescribing the drugs don’t know they don’t do what they’re meant to. Nor do their patients. The manufacturers know full well, but they’re not telling.
http://www.guardian.co.uk/business/2012/sep/21/drugs-industry-scandal-ben-goldacre
Vannak erről jó kis cikkek magyarul is:
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hazudjunk-szamokkal-br-statisztikai-trukkok-a-reklamokban
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hazudjunk-grafikonnal
Illetve: http://www.nyest.hu/hirek/kereses/Kutat%C3%A1sm%C3%B3dszertan
Nekem erről a Láthatatlan Gorilla című könyv jutott eszembe. Ott volt egy jó példa a statisztikákról: Azokon a napokon, amikor több fagylaltot esznek, több ember fullad vízbe. :) Itt elég egyértelmű, hogy nem a fagyi a gyilkos, és fordítva. :) Van összefüggés, de nem ok-okozati, hanem mindkettő ugyanazon oknak az okozata, ez pedig nem mindegy.
Kapcsolódik a dolog a “vannak akiket nem lehet észérvekkel meggyőzni” cikkhez. Pl., nézzük a következő mondatot:
“Két értéket mindig nézzünk meg: a kutatásban részt vett alanyok számát (n) és hogy statisztikailag szignifikáns-e a kapott eredmény (p). Összetett kísérleteknél a kisebb n szám is jó lehet, genetikai kutatásoknál viszont például szükség van a nagyobb n-re. A p a kapott eredmény véletlen bekövetkeztének valószínűségét mutatja, és akkor érdemes egy kutatást komolyan venni, ha ez az érték kisebb 0,05-nél”.
Ezt csak az érti, aki valamennyit is konyít valami tudományhoz. Annak meg felesleges ilyen tanácsot adni, amúgy is tudja.
Nézzük a következőt:
“Érintettek-e a kutatók, van-e kapcsolat a vizsgálati alany és a kutatást végző laboratórium között? Érdekelt lehet-e bármilyen összefüggésben a vizsgálódó cég a termék gyártóival vagy az elemzett jelenséggel? Erre akkor is figyeljünk oda, ha a készítők maguktól nyilvánosságra hozzák.”
Itt kezdődnek az összeesküvés- és ellen-összeesküvés elméletek.
Következtetés: Ha valaki kellőképpen művelt, továbbá alapvetően racionális szellem, akkor ki tudja válogatni a búzát az ocsúból.
Ha nem, akkor veszett fejsze nyele.
A kedvencem az, amikor a százalékot keverik a százalékponttal.
Ebben a témában ajánlom az ‘A tojást rakó kutya’ című könyvet. Érdekes példákkal szemlélteti a különféle ferdítéseket.
[…] mi a baj hirtelen a kauzalitással, amikor a tudomány eddig azt hirdette, hogy vizsgálataink során mindig bizonyosodjunk meg afelől: oksági kapcsolat vagy korreláció […]