Mátyás király legendáriuma

Mátyás király mai napig tartó népszerűségét leginkább a róla elterjedt legendáknak köszönheti, amelyekről elsőként Benczédi Székely István adott számot 1558-ban. A Mátyás-történetekből aztán Tóth Béla 1898 és 1903 között megjelent Magyar Anekdotakincs című gyűjtésében nyolcvanat említett – olvasható a HVG friss cikkében.

Sokáig azt feltételezték, hogy az igazságos uralkodó legendája a Mátyás halála utáni káosz hatására alakult ki, és a korábbi sarcok helyett az ország szétdúlása miatt aggódó nép sóhajai öltöttek konkrét formát az olyan anekdotákban, mint az Egyszer volt Budán kutyavásár című történet. Kardos Tibor irodalomtörténész azonban úgy véli, valószínűleg maga Mátyás is sokat tett saját legendáriuma megteremtéséért, mindenekelőtt udvari történetírói alkalmazásával.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az “igazságos” Mátyás életében még az évszázaddal korábban uralkodott Nagy Lajost tartotta a néphagyomány az elfogulatlanság példaképének. Akkoriban az álruhában a népe közé járó királyról szóló történetek főhőse is Nagy Lajos volt. A váltás okait Kubinyi András történész abban látja, hogy az Anjou-uralkodó halála után – akárcsak Mátyás halálát követően – megingott a törvényes rend.

És bár a franciáknál IV. Henrikről, a németeknél Nagy Frigyesről, az osztrákoknál pedig II. Józsefről tartották úgy, hogy inkognitóban járt-kelt az alattvalók között, valószínű azonban, hogy egyikőjük sem tett ilyet. A Mátyással kapcsolatos efféle híreszteléseknek viszont van némi alapjuk – írja a cikk szerzője.

Hozott elemnek tartják viszont a kutatók a Mátyás királlyá választásához kötődő történeteket. Ezekben hol a korona száll magától a fejére, hol pedig a vasekével szántó, délidőben az ekét a földből kifordítva asztalnak használó Mátyás hallja azt a jóslatot, hogy azt választják királynak, aki vasasztalról eszik. Ezek analógiáját a szakértők az óperzsa mondavilágban vélték megtalálni.

Hogy miért nem akadt senki, aki 550 év alatt felválthatta volna az egykor Nagy Lajos helyébe lépett Mátyást? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője. A történészek szerint egyrészt történeti szerepe miatt: viszonylag erős királyi hatalmat épített ki, és meg tudta akadályozni az ország darabokra hullását – ilyesmit pedig magyar uralkodó azt követően nemigen tudott felmutatni.

Update | Időközben találtam egy interjút Pálosfalvi Tamás történésszel, amelyben a Duna jegén történő koronázásról is szó esik. Pálosfalvi szerint maga a választás a Budai várban történt. Az ilyen típusú országgyűléseknél a bárók és a főpapok Budán, a Várban tanácskoztak, a meghívott köznemesség pedig a város pesti oldalán, a Rákosmezőn. Január 23-án a bárók és a főpapok a pápai legátus jelenlétében már megállapodtak abban, hogy Mátyást választják királlyá, így ez tekinthető a királlyá emelő aktusnak. A köznemesség és Szilágyi emberei valóban átkeltek a Duna jegén, és egyfajta királlyá kikiáltás történt, de igazából ez már csak egy megerősítő aktus volt.