“1956 októberének végén, miután értesültek a budapesti eseményekről, egy pilisi zsákfalu, Kesztölc lakói összeültek a kocsmában, és megalapították a kesztölci köztársaságot. A helyi notabilitásokból kormányt választottak, amely a kocsmában tartotta az üléseket. Néhány liter borért vettek maguknak egy tankot, kiállították a faluba vezető útra, beleültettek néhány katonaviselt férfit, így a köztársaságnak már hadserege is volt. Állítólag tervbe vették, hogy Magyarországból kiválva kérvényezik felvételüket az ENSZ-be, más változatok szerint Csehszlovákiához szerettek volna csatlakozni. Mivel a falu rejtve volt a hatóság figyelő szemei elől, november negyedike után sem történt változás. A karhatalmisták csak valamikor később, december környékén mentek le Kesztölcre, ahol brutális módon számoltak le a helyiekkel” – idézi a kesztölci köztársaság legendáját az Index.

A Barsi Szabó Gergely könyve (A kesztölci köztársaság – 1956 Tank – pálinka – nemzetőrök) nyomán született riportból kiderül: Kesztölcön október 26-án kezdődtek a forradalmi események – a kommunisták ellenállás nélkül adták át fegyvereiket. A nemzetőrséget délután kezdték szervezni a faluban. 28-án falugyűlés tartottak, megválasztották a nemzeti bizottságot és a forradalmi bizottságot, amely a későbbi nemzetőrség magja lett. A nemzeti bizottságnak nagy mennyiségű fegyvert sikerült szereznie. Október 30-án élelmiszert vittek a pesti forradalmároknak, visszafelé pedig újabb fegyvereket hoztak. A történetben valóban szerepel egy tank: három katonaszökevény hagyta a falu közepén. Az orosz tankok november 17-én bukkantak fel a Kesztölc felé vezető úton, mire a helyiek elrejtették fegyverarzenáljukat. December közepén a falu még mindig fegyverben és sztrájkban állt, ekkor jelentek meg a karhatalmisták, és kezdetét vette a brutális megtorlás.

A kesztölci köztársaság legendája – a szerző kutatásai szerint – azonban csak a helyi párttitkár találmánya. Egy általa a helyi lapokban megrendelt cikkben ez olvasható: “És a sok mihaszna tört-zúzott, lopott … délután aztán sor került a ‘köztársaság’ kikiáltására. (…) A ‘hadsereg’ mindenkit kényszeríteni akart arra, hogy meghallgassa a nagy világcsodáját.”

A szerző az MTV reggeli műsorának vendégeként elmondta: a hatalom által kreált legendával ellentétben egy viszonylag nyugodt forradalom zajlott a településen. A köztársaság kikiáltásával kapcsolatos szóbeszédet valószínűleg a fegyveres erők terjesztették el az országban. A 60-as, 70-es években aztán újra előjött a legenda, az évekig bujkáló „résztvevők” elfogása utáni vallomásokban. Ekkor már a történet sok szereplője halott volt, így a hatóságok faggatózását könnyebb volt úgy leszerelni, ha az élők a már elhunytakra kentek mindent.

Fotó: fortepan.hu

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!