“1956 októberének végén, miután értesültek a budapesti eseményekről, egy pilisi zsákfalu, Kesztölc lakói összeültek a kocsmában, és megalapították a kesztölci köztársaságot. A helyi notabilitásokból kormányt választottak, amely a kocsmában tartotta az üléseket. Néhány liter borért vettek maguknak egy tankot, kiállították a faluba vezető útra, beleültettek néhány katonaviselt férfit, így a köztársaságnak már hadserege is volt. Állítólag tervbe vették, hogy Magyarországból kiválva kérvényezik felvételüket az ENSZ-be, más változatok szerint Csehszlovákiához szerettek volna csatlakozni. Mivel a falu rejtve volt a hatóság figyelő szemei elől, november negyedike után sem történt változás. A karhatalmisták csak valamikor később, december környékén mentek le Kesztölcre, ahol brutális módon számoltak le a helyiekkel” – idézi a kesztölci köztársaság legendáját az Index.
A Barsi Szabó Gergely könyve (A kesztölci köztársaság – 1956 Tank – pálinka – nemzetőrök) nyomán született riportból kiderül: Kesztölcön október 26-án kezdődtek a forradalmi események – a kommunisták ellenállás nélkül adták át fegyvereiket. A nemzetőrséget délután kezdték szervezni a faluban. 28-án falugyűlés tartottak, megválasztották a nemzeti bizottságot és a forradalmi bizottságot, amely a későbbi nemzetőrség magja lett. A nemzeti bizottságnak nagy mennyiségű fegyvert sikerült szereznie. Október 30-án élelmiszert vittek a pesti forradalmároknak, visszafelé pedig újabb fegyvereket hoztak. A történetben valóban szerepel egy tank: három katonaszökevény hagyta a falu közepén. Az orosz tankok november 17-én bukkantak fel a Kesztölc felé vezető úton, mire a helyiek elrejtették fegyverarzenáljukat. December közepén a falu még mindig fegyverben és sztrájkban állt, ekkor jelentek meg a karhatalmisták, és kezdetét vette a brutális megtorlás.
A kesztölci köztársaság legendája – a szerző kutatásai szerint – azonban csak a helyi párttitkár találmánya. Egy általa a helyi lapokban megrendelt cikkben ez olvasható: “És a sok mihaszna tört-zúzott, lopott … délután aztán sor került a ‘köztársaság’ kikiáltására. (…) A ‘hadsereg’ mindenkit kényszeríteni akart arra, hogy meghallgassa a nagy világcsodáját.”
A szerző az MTV reggeli műsorának vendégeként elmondta: a hatalom által kreált legendával ellentétben egy viszonylag nyugodt forradalom zajlott a településen. A köztársaság kikiáltásával kapcsolatos szóbeszédet valószínűleg a fegyveres erők terjesztették el az országban. A 60-as, 70-es években aztán újra előjött a legenda, az évekig bujkáló „résztvevők” elfogása utáni vallomásokban. Ekkor már a történet sok szereplője halott volt, így a hatóságok faggatózását könnyebb volt úgy leszerelni, ha az élők a már elhunytakra kentek mindent.
Fotó: fortepan.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
ezt én is hallottam
tankkal , zászlóval …………
:D
Mintha visszaköszönne Bánegres falu sztorija a Moldova-féle “Hitler Magyarországon”-ból… :o)
Üdv!
A Békés m.- i Vésztő kisvárosban is volt próbálkozás, igaz, 45-ben (le is írták vhol). A történet a következő: a szovjet csapatok átvonulása után kikiáltottak egy kis köztársaságocskát, vezetőnek felkértek egy 19-es kommunistát, persze a helyi orosz pk-tól megkapták a jóváhagyást (neki mindegy volt úgy látszik). Mindezt azért, nehogy a megyésispán rá tudja tenni a kezét a helyben felhalmozott gabonatartalékokra. Természetesen ez se tartott sokáig…
szar volt
Ez nem legenda. Annak ellenére hogy egy falu nem lesz attól önálló köztársaság mert az előljárók kikiáltják annak. De itt megpróbálták nem jött be.
Vésztőről azt olvastam, hogy kérték is a felvételüket a Szovjetúnióba.
A Röszkei Magyar Miniállam sokkal jópofább dolog volt.
Barsi Szabó kutatott -dolgozott az ügyön .Köszönjük !
Higgük el:csak legenda.
Ez nem legenda!A régi öregek köztük a nagyapám is elmesélte,töviröl hegyire az egészet úgy ahogy volt4hA NEM HISZITEK JÁRJATOK UTÁNNA,IGAZ KÉSŐ MERT NEM SOKAN ÉLNEK KÖZÜLÜK!
Valóban NEM legenda! A nagymamám szakácsnőként dolgozott azon a laktanyán, ahová a magukat vezetőnek mondó fiatalokat vitték a szovjetek és ahol kihallgatták őket. Ezek az emberek akkor és ott valóban azt vallották, hogy köztársaságot akartak. Ezek után “természetesen” kivégezték őket.
Sziasztok…
Kesztölci vagyok!
Hát… azért nem minden így történt…
Sziasztok.
Én is Kesztölci vagyok. Az egész csak egy kitalált szori.Nekem elmesélta az apám és ő átélte ezt az egészet.
Sziasztok!
Ezek a sorok csak újságírói formaságok, amik tele vannak hazugságokkal. Az igazságot csak az tudja igazán aki át is élte azokat az időket. Akkori párt elnyomásra sokan megváltoztatták álláspontjaikat akik nem azokat kivégezték. Voltak akik nyugatra szöktek az események után. Mára a kitartó hősökről csak oktober 23.án a megemlékezsekkor csendűlnek fel a neveik. A mai politikai presztizsből az árulók nevei is hősként vannak feltüntetve. Vannak akik manpság csak borszagú sztorit látnak ebben a történelmi eseményben. Ha valaki az esmények mögé tud látni akkor kezdi csak felfogni.
Legyünk büszkék a kesztölci hazafias hősökre!!!
Hát, igen én is Kesztölci vagyok, nem alaptalan a dolog, de sok mindent kevernek itt ebben a cikkben. Nagyapá 32-es születésű, elég jól emlékszik a dolgokra. Igaz, pár fiatal ellopott egy tankot, és “kiautókázták” belőle a gázolajat, ennél nagyobb tervük nem is volt vele…
Igaz a sztori bár mulatságosnak hangzik, egy két öreg még él akik tudnának mesélni róla, kesztölcön dolgoztam 8 évig egy borászatban , a bor kapcsán hallottam ezt azt erről
persze jó nagy marhaság az egész