A szóbeszédnek van valami valóságalapja, még ha nem is pontosan igaz. Az első újkori olimpiát Athénban rendezték 1896-ban. A legnagyobb érdeklődés a Michel Bréal nyelvész és történész által megálmodott maratoni futást övezte.

Az első olimpiákon még csak körülbelül mérték le a legendás ókori hírvivő által állítólag lefutott távot. Az 1908-as londoni olimpiára 42 kilométerre növelték a távot, ennyi volt ugyanis az út a Windsori kastélyból a White City stadionig. Erre a 42 kilométerre jött aztán még 195 méter, hogy a futók a királyi díszpáholy előtt érjenek célba.

Az ezt követő olimpiai játékokon megint más távokat futottak a maratonisták. A végleges és ma is érvényes hosszt 1921-ben rögzítette a nemzetközi atlétikai szövetség (IAAF), és 1924-ben már eszerint zajlott a verseny. Hogy miért a londoni távhoz nyúltak vissza, nem tudni, talán az évszázad versenyének titulált Pietri-Hayes csata előtti tisztelgés jegyében született ez a megoldás – írja a Wikipédia.

A legendás futás

Walter Umminger A sport krónikája című könyve szerint a Philippidész futása ugyan nem hitelesített, de valószínű.

Már a 490-es marathóni csata előtt segítségért szalajtották Spártába az athéni Philippidészt, hogy közölje a perzsa partraszállás hírét. Közel 250 km-es távot tett meg, majd miután egy napig hiába tárgyalt a spártaiakkal, visszafutott.

A Marathóntól Athénig tartó utat egyébként 40,42 km-nek mondták, valójában azonban csak 36,7 km volt.

– A MODERN OLIMPIAI JÁTÉKOK
– Prologue: The Legend
– Stimmt’s? – Königliche Wünsche
– Dorando Pietri története az 1908-as londoni olimpiáról

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!