Gőzerővel terjed a Facebookon egy állítás, miszerint a PCR-teszt valódi célja a félelemkeltés az agy ingerlésén keresztül. Tényellenőrzők szerint a kép értelmezése teljes félreértés.
Címke ókor
Magyarul is ismert az a Cicerónak tulajdonított idézet, amelyben a neves szónok állítólag a közterhek mérsékléséről, a külföldi segélyekről és a munkáról fejti ki gondolatait.
Egy idős bácsi egyedül él vidéki házában, és már arra sincs ereje, hogy felássa a kertjét. Van ugyan egy fia, ő azonban börtönben ül. Már csak az FBI segíthet. Vagy a KGB.
A kora két nagyhatalmú vezérét is elcsábító nőnek gyönyörűnek kellett lennie – gondolja Kleopátráról az utókor. Egyiptom egykori uralkodónője a női szépség egyik szimbóluma, és ezen az sem változtat, hogy a szkeptikusok már szinte hangosabbak a neten, mint a csodálók.
Melissa Katsoulis irodalmi átveréseket gyűjtött egybe Telling Tales: History of Literary Hoaxes című könyvében. Ma az írónő által első irodalmi hoaxként említett Dionüsziosz-ugratás történetéről olvashattok.
2007 decemberében görög régészek kitalációnak nyilvánították a Taigetoszról mélybe dobott, fogyatékos csecsemők történetét.
A karthágói só legendájához hasonlóan mindenki ismeri Nero gyújtogatásának történetét, egyértelmű bizonyítékok hiányában azonban a történészek véleménye megoszlik e kérdésben.
A mondást sokan Senecának tulajdonítják, valójában azonban a római filozófus ezt nem mondta. Nem is írta. Sőt.
Kr. e. 146-ban a rómaiak elfoglalták Karthágót, a várost lerombolták, romjait pedig sóval hintették be – tanították sokáig még a történelemkönyvek is.
A maratoni futás távja száz-egynéhány méterrel hosszabb, mint az eredeti Athén-Maraton távolság. A legenda szerint ennek az az oka, hogy az első versenyen a királyi lelátót épp ennyivel kellett odébb építeni.