A közgazdász újságíró Financial Times-ban vezetett rovatában a kamuhírekről elmélkedve azt javasolja: egyfajta újévi fogadalomként hagyjuk abba az álhírek miatti panaszkodást. Ennek alátámasztására pedig öt okot is megemlít.
Mi a féknyúz jelentése?
Egyrészt a fake news kifejezés annyi mindent jelent emberek számára, hogy teljesen értelmetlen egy kalap alá vonni ennyi jelenséget. Van, aki idegesítő pop-up reklámokat ért alatta. Mások politikusok félrevezető nyilatkozatait, megint mások politikailag elfogult újságokat. A szó eredeti jelentése háttérbe szorult, vagy legalábbis már csak kevesek számára jelenti azokat a kamu/szatirikus cikkeket, amelyeket hirdetési bevétel szerzése céljából találnak ki netes ügyeskedők.
Bizonyítékok híján
A második: Harford szerint nincs bizonyíték arra, hogy ezek a kitalált anyagok döntötték volna el a 2016-os amerikai elnökválasztást Donald Trump javára. A szerző Hunt Allcott és Matthew Gentzkow tanulmányára hivatkozva megjegyzi, hogy az álhíreket sokkal kevesebben osztották, nézték vagy emlékeztek rájuk, mint azt az erről szóló beszámolók sugallják. Ezért aztán úgy véli, hogy a kamuhírek önmagukban sem a demokráciára, sem a független sajtóra nem jelentenek komoly veszélyt.
A törvényi szabályozás veszélyei
Ami viszont nagyon is veszélyes – és ezt nevezi meg Harford harmadik szempontként – az az egyes kormányok esetenként aránytalan fellépése a kamuhírek ellen. A törvényi szabályozás ugyanis magában hordozza azt a veszélyt, hogy egy kormány a saját érdekei mentén mondja meg, ki hiteles, ki és mi számít féknyúznak – ellehetetlenítve ezzel a független és kritikus sajtó működését.
A féknyúz fogalmának kifordítása
A negyedik szempont a fake news kifejezés kifordítása, vagyis az a Donald Trump és tanácsadói által tudatosan űzött kommunikációs stratégia, amely során Trumpék az őket kritikával illető sajtót következetesen leféknyúzozzák. E stratégia révén pedig nemcsak kisajátítják a kifejezést, hanem egyben össze is zavarják az ezzel kapcsolatos közgondolkodást. Ez a jelenség azóta Európában, sőt Magyarországon is felütötte a fejét.
Nem az álhírek döntik el a választásokat
És végül – írja Harford – azért is érdemes felhagyni a kamuhírekre való mutogatással, mert csak félrevisz, ha azt gondoljuk: bizonyos emberek csak azért szavaznak Trumpra, mert egy népszerű álhír azt állította, hogy a pápa is őt támogatja.
Harford inkább amiatt aggódik, hogy napjainkban minden korábbinál nehezebbé vált komoly újságot üzemeltetni. Vagy hogy politikusok világszerte olyan témákat is átpolitizálnak, amiket nem kéne, és a politikai kampányok a digitális korban teljesen átláthatatlanná váltak.
Fotó: pixabay.com
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Kis magyar néprajz:
Újsághoz kapcsolódó népszokások
Most, hogy a papíralapú újság lassan eltűnik, fel kell gyűjtenünk a hozzá kapcsolódó népszokásokat:
1. az újság kézbevétele, kapcsolatos, (kísérő) kérdések
a, na mit hazudtok ma?
b, mit hallgattok el? SZER hallgató kérdése
c, mit kéne elhinnem a pártnak?
d, Ki hótt meg?
2. Olvasás közben kísérő kommentek
a, tollas a hátam?
b, templomjáró vagyok, de nem mindent (el) hívő
c, erre kell felkészülnöm? (újabb Isten verése!)
d, hogyan tudom kikerülni, átverni őket?
3. Kritikai reagálás:
a, idegesen félrelökés
b, lapok közzé köpve elhajítás,
c, vesszek meg, ha kezembe veszem,
d, valagam nem törlöm ki vele!