A közgazdász újságíró Financial Times-ban vezetett rovatában a kamuhírekről elmélkedve azt javasolja: egyfajta újévi fogadalomként hagyjuk abba az álhírek miatti panaszkodást – és ennek alátámasztására öt okot említ.
Mi az a fake news?
Egyrészt a fake news kifejezés annyi mindent jelent emberek számára, hogy teljesen értelmetlen egy kalap alá vonni ennyi jelenséget. Van, aki idegesítő pop-up reklámokat ért alatta, mások politikusok félrevezető nyilatkozatait, megint mások politikailag elfogult újságokat. A szó eredeti jelentése háttérbe szorult, vagy legalábbis már csak kevesek számára jelenti azokat a kamu/szatirikus cikkeket, amelyeket hirdetési bevétel szerzése céljából találnak ki netes ügyeskedők.
Bizonyítékok híján
A második: Harford szerint nincs bizonyíték arra, hogy ezek a kitalált anyagok döntötték volna el a 2016-os amerikai elnökválasztást Donald Trump javára. A szerző Hunt Allcott és Matthew Gentzkow tanulmányára hivatkozva megjegyzi, hogy a kamuhíreket sokkal kevesebben osztották, nézték vagy emlékeztek rájuk, mint azt az erről szóló beszámolók sugallják. Ezért aztán úgy véli, hogy a kamuhírek önmagukban sem a demokráciára, sem a független sajtóra nem jelentenek komoly veszélyt.
A törvényi szabályozás veszélyei
Ami viszont nagyon is veszélyes – és ezt nevezi meg Harford harmadik szempontként – az az egyes kormányok esetenként aránytalan fellépése a kamuhírek ellen. A törvényi szabályozás ugyanis magában hordozza azt a veszélyt, hogy egy kormány a saját érdekei mentén mondja meg, ki hiteles, ki és mi számít fake news-nak – ellehetetlenítve ezzel a független és kritikus sajtó működését.
A fake news fogalmának kifordítása
A negyedik szempont a fake news kifejezés kifordítása, vagyis az a Donald Trump és tanácsadói által tudatosan űzött kommunikációs stratégia, amely során Trumpék az őket kritikával illető sajtót következetesen leféknyúzozzák. E stratégia révén pedig nemcsak kisajátítják a kifejezést, hanem egyben össze is zavarják az ezzel kapcsolatos közgondolkodást. Ez a jelenség azóta Európában, sőt hazánkban is felütötte a fejét.
Nem a kamuhírek döntik el a választásokat
És végül – írja Harford – azért is érdemes felhagyni a kamuhírekre való mutogatással, mert az csak félrevisz, ha azt gondoljuk: bizonyos emberek csak azért szavaznak Trumpra, mert egy népszerű kamuhír azt állította, hogy a pápa is őt támogatja.
Harford inkább amiatt aggódik, hogy napjainkban minden korábbinál nehezebbé vált komoly újságot üzemeltetni. Vagy hogy politikusok világszerte olyan témákat is átpolitizálnak, amiket nem kéne, és a politikai kampányok a digitális korban teljesen átláthatatlanná váltak.
Fotó: pixabay.com
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Kis magyar néprajz:
Újsághoz kapcsolódó népszokások
Most, hogy a papíralapú újság lassan eltűnik, fel kell gyűjtenünk a hozzá kapcsolódó népszokásokat:
1. az újság kézbevétele, kapcsolatos, (kísérő) kérdések
a, na mit hazudtok ma?
b, mit hallgattok el? SZER hallgató kérdése
c, mit kéne elhinnem a pártnak?
d, Ki hótt meg?
2. Olvasás közben kísérő kommentek
a, tollas a hátam?
b, templomjáró vagyok, de nem mindent (el) hívő
c, erre kell felkészülnöm? (újabb Isten verése!)
d, hogyan tudom kikerülni, átverni őket?
3. Kritikai reagálás:
a, idegesen félrelökés
b, lapok közzé köpve elhajítás,
c, vesszek meg, ha kezembe veszem,
d, valagam nem törlöm ki vele!