A szöveg szerint a migránsok a menekültügyi hatósággal kötött szerződésük értelmében integrációs támogatásra jogosultak. Ennek a havi összegnek a kedvezményezett kérheti az átütemezését, méghozzá olyan formában, hogy “egy alkalommal egy nagyobb összeget (max. 216 000 Ft)” kapjon.

Mivel többen is megkerestetek a cikkel kapcsolatban, a szöveget elküldtem véleményezésre Somogyvári Zoltánnak, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának. Somogyvári szerint az idézett cikkben említett támogatási formák egy létező rendszert mutatnak be, de az anyag címe – amely azt sugallja, mintha minden menekült folyamatosan 216 ezer forintot kapna – félrevezető lehet.

Ami igaz a cikkből: egy menekült vagy oltalmazott személy – azaz aki egy nehéz és hosszú menekültügyi eljárás során védelemben részesült – két évre valóban integrációs támogatást kaphat. Ez az első félévben havi 85 000-90 000, a második félévben 63 750-67 500, a harmadikban havi 42 500-45 000, a negyedikben pedig havi 21 250-22 500 forint közötti támogatást jelent számára (attól függően, hogy család tagjáról, vagy egyedülálló személyről van-e szó).

Igaz a cikknek az a része is, amely szerint a támogatás egy alkalommal átütemezhető, vagyis a kérvényező az első hónapban akár egyhavi támogatásánál magasabb összeget is kaphat (ez a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapja szerint maximum 216 ezer forint lehet, de Somogyvári szerint az elmúlt évben ezt lecsökkentették 108 ezer forintra). Ez azonban csak az első hónapban jár, és nem plusz pénzről van szó, hanem a következő havi 90 ezres juttatásokból vonják le. Az átütemezés célja, hogy segítse az érintett táborból való kiköltözését, azaz például egy albérlet esetén a többhavi kaució és a lakbér kifizetését.

Ezen felül lehetnek olyan többgyerekes családok is, amelyek esetében – legalábbis az első hat hónapban – átütemezéstől függetlenül is összejöhet a maximumként meghatározott 216 ezres havi támogatás. Somogyvári szerint ők azonban kevesen vannak, évente körülbelül tízen. A 216 ezer forintot pedig ezekben az esetekben nem egy ember kapja, hanem egy legalább négytagú család, maximum fél évig (ha viszont egy felnőtt menekült csak egy gyermekkel él együtt, akkor ők az első félévben csak havonta 85 ezer forintot kapnak a felnőtt, és 25 ezer forintot a gyermek után – tehát havi 110 ezer forintból kell kijönniük).

A cikk címében említett 216 ezres összeg tehát azért félrevezető, mert két speciális esetet jelenít meg: az egyikben a havi támogatás egyszeri átütemezéséről, a másikban pedig egy többgyerekes család első féléves havi juttatásáról van szó, ami viszont csak kevés menekültet érint. Hogy sok vagy kevés ez az összeg, az attól függ, honnan nézzük – és ez már az én összegzésem. Azok, akik x év munkaviszony után sem kapnak ennyi támogatást az államtól, biztosan sokallni fogják, még ha a két dolognak kevés köze is van egymáshoz. Azok a menekült családok viszont, amelyeknek ebből a pénzből kell felépíteniük új életüket, valószínűleg még ebből is nehezen jönnek ki.

Update | Nem egészen egy héttel a fenti bejegyzés megjelenése után érkezett a hír: a kormány szigorítana a migrációs törvényeken. A változásokkal a menekültügyi szállások komfortjellegét a börtönökéhez közelítenék, a menekültek integrálódásához eddig nyújtott állami segítséget pedig visszafognák – adta hírül a hvg.hu.

Fotó: Bődey János / Index