A félrevezető szöveggel terjedő videót valójában 2019-ben, egy brazil iskolában rögzítették – mutat rá az AFP tényellenőrző oldala.
Címke bevándorlás
Ugur Sahin BioNTech-vezér hasonló körülmények között került Németországba, mint a Facebookon terjedő fotó sárga pólós kisfiúja, de nem ő látható a képen.
Kontextusukat illetően nem ellenőrzött képekkel próbálják az interneten politikai célokra használni a Notre-Dame katasztrófáját.
Olasz migránsok hajója fut be New Yorkba, valamikor a 20. század elején – olvasható a neten terjedő kép mellett. Valójában azonban a fotón amerikai katonák térnek haza a háborúból.
A hét legnagyobb hoaxai között emlegeti a Poynter intézet azt a cseh nyelvű videót, amely állítólag azt mutatja be, hogyan készítenek kamu migránsos videókat a közvélemény megtévesztésére.
Bámulatos módon vágott vissza a gyűlölködőknek egy marokkói pásztorlány – terjed a neten egy képpár kíséretében. A sztori stimmel, de a baloldali kép nem Najat Vallaud-Belkacem volt minisztert ábrázolja.
Bár a feltételezés a die Welt tudósításában is megjelenik, német tényellenőrzők szerint a kancellár felé szaladó férfi nem Allah Ahbart, hanem Frau Merkelt kiáltozott.
Maradjunk annyiban: lehet úgy trükközni a nevek különböző változataival, hogy a Mohammedek megelőzzék az elsőt, de még ebben a szabályrendszerben sem Mohammed a győztes.