A pszichológus Daniel Kahneman magyarul is megjelent könyvében arra keresi a választ, vajon mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív, érzelmes) vagy a lassú (racionális, megfontolt, logikus) gondolkodás. Szerinte elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük: intuícióink, érzelmeink, benyomásaink lényeges szerepet játszanak elemző logikánkban. A kétfajta gondolkodás kölcsönösen hat egymásra, és gyors gondolkodásunk sok helyzetben legyőzi racionalitásunkat.
Könyvének mondanivalóját Kahneman gyakran feladványokkal illusztrálja, mégpedig bevallása szerint azért, mert az olvasók fejében így jobban megragadnak az egyes megállapítások. Ezt követve én is egy kvízjáték formájában prezentálom kísérletei egy részét, az egyes válaszok után pedig rövid kísérőszövegekkel mutatok rá, mi történik.
Mindez persze csak játék, nem tudományos igényű felmérés: az egymáshoz hasonló feladványok megválaszolása közben az ember agya amúgy is hozzászokik a csapdahelyzetekhez, ahhoz, hogy válaszadás előtt másodjára-harmadjára is átgondolja a kérdést. A kvíz tehát nem modellezi, hogyan működik agyunk normál körülmények között, de talán még így is tartogat meglepetéseket.
Update 2015 | A plugin, amelyikkel a kvíz készült, sajnos időközben megszűnt, és a feladványok is elszálltak. Sorry, itt már nem lesz kvíz :(
Update 2016 | Doksijaim rendezése közben rábukkantam arra a Google-doksira, amelyben benne voltak az elveszettnek hitt kvízkérdések is. Idemásolom őket, úgyhogy mostantól újra játszható a játék – még ha kicsit fapadosabb formában is. (A helyes válaszokat a SPOILER felirat után találjátok fehér betűkkel, úgyhogy ha már tippeltetek, jelöljétek ki a szöveget, és megjelenik a válasz is.)
1. Egy ütő és egy labda együtt 1,10 dollárba kerül. Az ütő 1 dollárral többe kerül, mint a labda. Mennyibe kerül a labda?
15 cent
10 cent
5 cent
SPOILER | A helyes válasz: 5 cent. A feladvány jellemzője, hogy előhív egy vonzó, de rossz választ, a 10 centet. Tíz cent esetén azonban az ütő 1 dollár 10 cent, a végösszeg tehát 1,20. Akik ennek ellenére a 10 centes választ választották, elfogadtak egy intuitív választ, ami kis ellenőrzéssel leleplezhető lett volna. Persze nem kell emiatt szégyenkezni, a Harvard-, az MIT- és a Princeton-hallgatók több mint 50 százaléka helytelen választ adott a fenti egyszerű kérdésre.
2. Egy szülészeten adott idő alatt hat gyermek születik. Képzeljünk el három lehetséges forgatókönyvet, ahol F fiút, L pedig lányt jelent: 1. FFFLLL 2. LLLLLL 3. FLFFLF. A három különböző sorrend közül melyik a legvalószínűbb?
Az FFFLLL bekövetkezte
Az LLLLLL bekövetkezte
Az FLFFLF bekövetkezte
Azonos a valószínűsége mindhárom forgatókönyvnek.
SPOILER | A helyes válasz: Azonos a valószínűsége. Intuitív válaszunk természetesen az lenne, hogy nem azonos a három forgatókönyv valószínűsége, ez azonban hamis. Mivel az események függetlenek egymástól, és F és L kimenet megközelítőleg azonos valószínűségű, a hat egymást követő születés minden lehetséges sorrendje éppen olyan valószínű, mint az összes többi. A példából jól látszik, hogy a véletlenszerű folyamatok számos olyan sorrendet eredményeznek, amelyek arról győzik meg az embereket, hogy a folyamat mégsem véletlenszerű.
3. Az alsó vagy a felső vonal a hosszabb?
Az alsó.
A felső.
Egyforma hosszúak.
SPOILER | A helyes válasz: Egyforma. Bár a felsőt a kifelé mutató szárak miatt hosszabbnak látjuk, valójában azonos hosszúságú vonalakról van szó. Ha már találkoztunk a feladvánnyal korábban, ugyanúgy hosszabbnak érezzük az egyik vonalat, mint első alkalommal, agyunk azonban már tudja, mire figyeljünk, és kis hezitálás után megadja a helyes választ.
4. Linda 31 éves, egyedülálló, szókimondó és nagyon okos. Filozófiából diplomázott. Egyetemi hallgatóként nagyon érdekelték a diszkrimináció és a társadalmi igazságosság kérdései, és antinukleáris tüntetéseken is részt vett. Melyik a valószínűbb?
Linda banktisztviselő.
Linda banktisztviselő, és aktívan részt vesz a feminista mozgalomban.
SPOILER | A helyes válasz: Linda banktisztviselő. Könnyen egyetérthetünk abban, hogy Linda személyiségleírása jobban hasonlít egy feminista banktisztviselőre, mint a banktisztviselő sztereotípiájára. A csavar azonban ott van, hogy a feminista banktisztségviselő csak egy része a banktisztviselők csoportjának. Utóbbi tehát egy nagyobb csoport, így Linda odatartozásának a valószínűsége is nagyobb. Mert hát amikor egy esemény részleteit pontosítjuk, egyben csökkentjük is a valószínűségét. A feladat azért becsapós, mert konfliktust hoz létre a reprezentativitás intuíciója és a valószínűségi logika között.
5. Igaz-e a következő három állítás: New York City egy nagyváros az Egyesült Államokban. A Hold a Föld körül kering. A tyúknak négy lába van.
Mindhárom igaz.
Csak kettő igaz.
Csak egy igaz.
Egyik sem igaz.
SPOILER | A helyes válasz: Csak kettő igaz. A fenti három kérdés mindegyikénél gyorsan felidézünk egy csomó információt, amelyek egyik vagy másik irányba mutatnak. A New Yorkról szóló mondatnál leginkább az lehet gyanús, hogy a mondat túl egyszerű, a holdasnál pedig esetleg felidézzük a “kering” szó jelentését. Az ellenőrzések után azonban – ha jól gondolkodtunk – hamarosan rájövünk, mindkét állítás igaz, ellentétben a harmadikkal, ami hamis. Nem ritka azonban, hogy a harmadikra is igent mondanak az emberek, mivel sok állatnak négy lába van, sőt, a boltokban gyakran láthatunk csirkelábat négyesével csomagolva.
6. Járműbalesetben vagy heveny szívizomelhalásban halnak meg többen?
Heveny szívizomelhalásban valamennyivel többen.
Járműbalesetben valamennyivel többen.
Heveny szívizomelhalásban sokkal többen.
Járműbalesetben sokkal többen.
Közel azonos arányban.
(Forrás: KSH, 2011)
SPOILER | A helyes válasz: Heveny szívizomelhalásban sokkal többen. A könyvben amerikai példa szerepelt, ezért megnéztem a magyar statisztikákat is. A lényeg azonban ugyanaz: a halálokok becslését torzítja az, hogy a média mennyire foglalkozik velük. A médialefedettséget viszont az újdonság és a téma felkavaró volta határozza meg. A szerkesztők nem tudják figyelmen kívül hagyni a nézők igényét, hogy bizonyos témák és nézőpontok nagyobb lefedettséget kapjanak. Valójában Magyarországon heveny szívizomelhalásban közel tízszer annyian halnak meg, mint járműbalesetben.
7. Ha 5 gép 5 perc alatt készít el 5 pár zoknit, hány perc alatt tud 100 gép 100 pár zoknit elkészíteni?
100 perc
5 perc
SPOILER | A helyes válasz: 5 perc. Talán észrevettétek, hogy ez a kérdés más színnel és kisebb betűkkel szerepelt, mint az eddigiek. Ez nem véletlen, és a Princeton egyetem diákjain végzett kísérlet szerint ha normál színnel és betűmérettel szerepelt volna a kérdés, valószínűleg sokkal rosszabb arányban találtátok volna el a helyes választ. A gyengébb olvashatóság ugyanis megszólaltat egy szirénát, és a keletkezett kognitív feszültség pedig mozgósítja agyunk számító részét, amely hatékonyan utasítja vissza az intuitív választ.
8. Egy városban két kórház működik. A nagyobbikban naponta 25 baba születik, míg a kisebbikben 15. Az tudott, hogy az újszülötteknek nagyjából a fele fiú. Ám az arányok naponta változnak, néha lehet több vagy kevesebb, mint 50 százalék. Egy éven át mindkét kórház feljegyzi azokat a napokat, amikor az újszülöttek több mint 60 százaléka fiú. Vajon melyik kórház jegyzett fel több ilyen napot?
A nagyobb kórház.
A kisebb kórház.
Egyforma, a hibahatáron belül.
SPOILER | A helyes válasz: A kisebb kórház. Az egyetemi diákok több mint fele szerint a két kórházban ugyanannyi az esélye a fent említett eseteknek, mivel ezek az események egyformán reprezentatívak a sokaság egészére nézve. Ők azonban megfeledkeztek a mintavételi elméletről, amely szerint a kisebb kórházban nagyobb az esélye annak, hogy a fiú-lány születések aránya jobban eltérjen az 50-50 százaléktól.
9. Egy taxi éjszaka cserbenhagyásos balesetet okozott. A városban két társaság működik: Zöld és Kék. A következő adatokat ismerjük: – A városban üzemelő taxik 85 százaléka Zöld, 15 százaléka Kék. – Egy tanú szerint a taxi Kék volt. A bíróság az eset körülményeit reprodukálva megvizsgálta a tanú megbízhatóságát, és azt találta: az esetek 80 százalékában a tanú mindkét színt helyesen, illetve az esetek 20 százalékában sikertelenül azonosította. Mi a valószínűsége annak, hogy a balesetet okozó taxi Kék volt?
80 százalék.
70,6 százalék.
41 százalék.
27 százalék.
SPOILER | A helyes válasz: 41 százalék. A feladat arra mutat rá, hogy ha kétféle információ – alapgyakoriság és egy nem teljesen megbízható tanúvallomás – áll rendelkezésünkre, hajlamosak vagyunk előbbit alul-, utóbbit felülértékelni. E jelenség hatására a leggyakoribb válasz általában a 80 százalék. A helyes megfejtés azonban 41 százalék, ami így jön ki: [(0,15/0,85) x (0,80/0,20)] / 1,706. Akit ennél részletesebb érdekel a számítás levezetése, a könyv végjegyzetében megtalálja.
Fagzal,
így igaz, de ez nem a teszt gondja, hanem éppen ezek mutatnak rá a kétfajta gondolkodás közötti különbségekre.
egy másik – amerikai – példa: megkérdezték a diákokat, mennyi gyilkosság történik egy év alatt michigan államban. akinek eszébe jutott, hogy abban az államban található a híres-hírhedt detroit is, az jóval magasabb számot mondott, mint az, akinek nem.
mi az a heveny szívizomelhalás (hsze)? akinek eszébe jut, hogy ennek a statisztikai kifejezésnek lehet vmi hétköznapibb neve, és ha a szívvel összefüggésbe hozható, akkor az magas is lehet, az talán nem nyom a “balesetek száma sokkal nagyobb” opcióra. a médiatorzítás azonban még őt is befolyásolhatja, de még azt is, aki tudja, mit takar a hsze.
A járműbalesetnél nekem is eszembe jutott, hogy talán statisztikai előismeretet feltételez (direkt nem csaltam Google-val), aztán eszembe jutott, hogy a trükk abban van, hogy járműbaleset ugyan több alkalommal történik, mint szívizomelhalás (ami az egyik vezető halálok világszerte, valahol a rák és a stroke alatt vagy fölött), de nem feltétlenül halálos minden járműbaleset. A kérdésben pedig az áll, hogy miben halnak meg többen.
Habár olyan téren a statisztika is torzíthat, hogy egy járműben többen utazhatnak. Egy halálos autóbalesetben meghalhatnak akár 5-en is, egy halálos buszbalesetben vagy repülőgép balesetben 40-en, hajóbalesetben is hasonlóan, vonatbalesetben pedig akár több százan is.
A Lindás kérdés szintén hülyeség, mert Occam borotvája ide vagy oda, 31 évesen szinglinek lenni nőként erősen feminista beállítottságra utal. Vagy az is lehet, hogy ronda, de ez már spekulációnak minősül. :D
A hatos kérdéssel úgy sem értek egyet, hogy tudom, mi a heveny szívizomelhalás. Nem volt ugyanis olyan válasz, hogy gőzöm sincs, egy teszt közben meg nem illendő rákeresni, ugye? Így találomra válaszoltam rosszul. Szerintem ez az egy nem jó kérdés, de különben nagyon élveztem, köszönöm. :D
A tyúknak pedig 4 lába van! :) a szárny módosult láb. Túlkomplikáltam, azt hittem beugratós.
Hehe, Urak, csak nem gyalogolt a teszt az önérzetetekbe…? :D
Nekem 56%, de jobb mint amire számítottam… Az én gondolkodásom nagyon intuitív, de azt visszautasítom, hogy az érzelmeim vezessenek! :-) A banktisztviselőt afkórz beszoptam, az a legszebb példája talán a jungi értelemben vett intuitív gondolkodásnak… és amúgy biztosan feminista!!
Nem igazán tudom mit is akar mérni ez a teszt. Az biztos, hogy lehet valaki akármilyen okos, logikusan gondolkodó, megfelelő matektudás hiányában a kérdések többségénél csak tippelni tud.
Nekem 44% lett (az ominózus szívelhalásos kérdést pl pont eltaláltam, de azért, mert azt tudtam)
Nálam pl a 8-as kérdés is kiverte a biztosítékot, hisz olyasvalamire hivatkozik az igazolásnál, amit még a gimnáziumi matematikaoktatás sem tartalmaz (mikor én érettségiztem még nem volt benne) Amúgy nem rossz. Gondolkodásra késztet, de szívesebben vettem volna olyan kérdéseket, amik valóban puszta logikára épülnek, nem olyan dolgok ismeretére, mint a “mintavételi elmélet”.
sgtGiggsy: A gimnáziumi matekoktatás (sőt, még az általános iskolai is) sok olyasmit tartalmaz, ami fontos az életben, csak a kiégett tanárok vagy nem verik bele eléggé a gyerekbe aztán elfelejti, vagy rosszul csinálják, ami miatt megutálja a tantárgyat. Csak miután átcsúszott 2-essel az érettségin és elmegy egyetemre vagy dolgozni, akkor jön rá, hogy mennyire megszívta, mert az alapok hiányoznak. Szóval erre nem kéne hivatkozni. Valószínűségszámítás nálunk valamikor tizedik körül volt. Tudom, mert nekünk kivételesen majdnem minden órán töredelmesen elmesélte a matektanár, hogy miért végtelenül hülye az, aki lottószelvényt vásárol ahelyett, hogy ugyanazt az összeget mondjuk Blackjack-en játszaná meg, amennyiben nagyon égeti a zsebét.
Emerson: én címszavakban emlékszem azokra, hogy miket tanítottak a gimiben. Statisztikából például csak a legalapvetőbb fogalmakat vettük át negyedikben (addig szó sem volt róla) és volt rá úgy három, vagy négy óra. A másik, hogy akármennyire ügyesen a fejedbe vernek valamit, ha éveken keresztül nem használod az adott tudást, egyszerűen elfelejted. Emlékszel arra, hogy valaha tanítottak ilyesmit, de hogy pontosan mi volt, arról már fogalmad sincs. Tizenegy éve érettségiztem, azóta az egyszerű alapműveleteken kívül csak a százalékszámításnak és a sinus-cosinus-nak vettem hasznát az életben. Ha megfeszülnék se sikerülne kiszámolni valaminek a valószínűségét, holott folyamatosan négyes körül voltam matekból.
Na az ötödik kérdés nem egészen helyes. A Hold nem a Föld körül kering, hanem mindketten egy közös tömegközéppont körül keringenek. Én meg persze bejelöltem azt, hogy csak 1 állítás helyes. Lehet, hogy nem kéne ennyire túlbonyolítani a dolgokat, de ha feltételes valószínűség volt benne, akkor már ezt is belerakhatnák nyugodtan.
Én csak most futottam bele ebbe a tesztbe, tetszik .-))
Igen, a mintavételezés és a valószínűség számítás nekem se igazán ment, mivel ezeket én egyáltalán nem tanultam anno, semmilyen formában (naaagyon rég jártam iskolába).
Azért a 67% nem is rossz, úgy látom .-))
Az is valami, ha az ember a hoaxok 2/3-át kiszúrja és nem hisz el minden szamárságot csak úgy.
A 4-essel nem értek egyet, mivel nem az a kérdés, hogy egy banktisztviselő milyen eséllyel feminista, hanem konkréten Linda milyen eséllyel feminista. Így csak az olyan banktisztviselőt szabad figyelembe venni, aki “Filozófiából diplomázott. Egyetemi hallgatóként nagyon érdekelték a diszkrimináció és a társadalmi igazságosság kérdései, és antinukleáris tüntetéseken is részt vett.”, és azt, hogy ezek közül hány feminista.
Olyan ez, mintha azt mondanánk, minden autós egyforma valószínűséggel okoz balesetet, és nem vennénk figyelembe, hogy az illető milyen gyakran lépi át a megengedett sebességet, szegi meg a KRESZ szabályait vagy vezet részegen stb. Ez a személyes tényező, ami matematikailag nehezen kezelhető.
A 8-as pontnál pl. nem értem, mi köze a feladatnak a gyors vagy lassú gondolkodáshoz, mivel valami mintavételi elméletet kellene ismerni hozzá, a 9-eshez pedig valószínűség számítási ismeretek kellenek. A 3. meg egyszerű optikai csalódás.
Erről a “tesztről” ennyit.
Kamu a kamuban. A pszichológus Daniel Kahneman követi elődeit a semmiben. A pszichológia áltudomány és a csődje bizonyított. A gondolkozásra való hajlam jó, és csak üdvözölni lehet a kereső embert. A “lassú és a gyors” gondolkodás minden emberben megvan, és mindkettő értékes, minden az esettől függ, amit meg kell oldani.