Miért rossz, ha mindig csak megerősítésre vágyunk?

A mindennapokban gyakori gondolkodási hiba, hogy előnyben részesítjük azokat az információkat, amelyek megerősítik meglévő meggyőződéseinket. Ezzel párhuzamosan pedig elhanyagoljuk azokat, amelyek ellentmondanak a véleményünknek. Ez egy mindenkire érvényes, általános emberi jellemző, amelynek a kutatók a megerősítési torzítás nevet adták.

Információs buborékok a közösségi oldalakon

A megerősítési torzítás, vagyis a korábbi tudásunknak, véleményünknek megfelelő információ előtérbe helyezése még szembetűnőbb a közösségi oldalakon. A hírfolyamunkat összeállító algoritmus ugyanis személyre szabja nekünk az információs folyamot. A sok információból csak azokat a tartalmakat jeleníti meg, amelyekről azt gondolja, hogy érdekelni fog minket.

Az algoritmus figyeli kattintásainkat, lájkjainkat, hozzászólásainkat, és azt is, hogy milyen tartalmakat rejtünk el, és mit pörgetünk át megállás nélkül. Majd ez alapján ajánl nekünk tetsző bejegyzéseket, azok közül is olyanokat, amelyek valamiféle érzelmet váltanak ki.

Ez az előválogatás egyrészt hasznos, hiszen az interneten megjelenő rengeteg információ között mi képtelenek lennénk ilyen hatékonyan válogatni. De ennek kockázata is van: például hogy egy olyan információs buborékba kerülünk, ahol csak a mi világlátásunkat tükröző tartalmakkal találkozunk. Ennek hatására egy idő után azt gondolhatjuk, hogy mindenki ugyanazt gondolja a világról, mint mi – és ez nem más, mint maga a valóság.

Ösztönösség helyett tudatosság

Bár ez a helyzet kényelmes lehet, például mert nem kell vitázni, idegeskedni mások „idióta” kommentjei miatt, de valójában rosszat tesz nekünk. Ha ugyanis nem találkozunk a nézeteinknek ellentmondó információkkal, a világot csak egyféle szemszögből ismerjük meg. Nem érthetünk meg más nézőpontokat, így nem fogunk tudni kompromisszumokat sem kötni. Ráadásul az sem biztos, hogy igazunk van.

A megerősítési torzítás eredménye, hogy a nézeteinket alátámasztó információkat könnyebben elhisszük. Ezekkel szemben korántsem vagyunk olyan szkeptikusak, mint a semleges, vagy nekünk ellentmondó információkkal szemben. Örülünk, ha igazunkat bizonyítva látjuk, sőt ezt azonnal meg is akarjuk osztani ismerőseinkkel. És eszünkbe sem jut, hogy az adott információ esetleg hamis is lehet, amit ellenőriznünk kellene.

Ezért aztán tartsuk fejben: ha saját véleményünket, érzéseinket alátámasztó információval találkozunk, megosztás helyett álljunk meg egy pillanatra. Ha kell, lépjünk ki az információs buborékunkból, és próbáljuk meg ellenőrizni a szóban forgó infót. Saját nézeteinket felülbírálni kényelmetlen lehet, viszont tájékozottabbak lehetünk általa.

A fenti cikk a Detekto.hu-n megjelent online kurzus oktató videójának részlete. A tananyagot fejlesztő Idea Alapítványnál azt valljuk, hogy gyakorlással és kellő tudatossággal csökkenthető a megtévesztés esélye. Ezt a célt segíti az elsősorban kamaszoknak szánt, de más korosztályok számára is hasznos tanfolyamsorozat. A Detekto konkrét példákon keresztül segít felismerni, milyen online tartalmakkal kapcsolatban van szükség kritikai gondolkodásra. A tanfolyam eddig elkészült anyagai itt érhetők el, áprilisban pedig új leckék is érkeznek az oldalra.

Illusztráció: Mathieu Turle / Unsplash