Interjú egy főállású szkeptikussal

A nonprofit szkeptikus nyomozóiroda (Committee for Skeptical Inquiry) munkatársa könyvek tucatjait publikálta, szakértőként számos alkalommal dolgozott például a BBC-nek. Foglalkozott többek között a perui búzatáblába rajzolt Nazca-vonalakkal és a náci háborús bűnökkel vádolt John Demjanjuk tábori azonosítójának eredetiségével. A kérdésre, hogy ha az ember természeténél fogva fogékony, miért kell megpróbálni felnyitni a szemét, Nickell azt válaszolja: a többség igenis meg akarja ismerni a világot, amelyben él. „A középkorban az a felfogás élt, hogy Isten a gondunkat viseli, és rajtunk kívül álló erők alakítják az életünket. Így nem voltunk motiválva, hogy magunk vegyük kézbe a sorsunkat, és javítsunk életkörülményeinken. A tudomány alkalmas erre, visszafogni bűn” – mutat rá.

Szerinte igenis számít, hogy a torinói lepel például valódi-e. „Ha valódi, akkor Jézus tényleg egy létező történelmi személy volt, és tényleg úgy nézett ki, ahogy a festményeinken elképzeltük. Mindez sok mindent történelmi ténnyé változtatna, illetve rengeteg új kérdést felvetne. A lényeg nem az, hogy ez jó-e a hívőknek, vagy sem. Kifejezetten rossznak tartom, ha kétes eredetű ereklyéket is felhasználnak arra, hogy egy közösséget összetartsanak” – véli.

Meglátása szerint nem volt, és nem is lesz olyan kor, amelyiknek nincs hite, babonája. A mai nyugati világban a szellemek, kísértetek hódítanak. A probléma viszont szerinte az, hogy a szellemvadászok megpróbálják tudományként eladni a tevékenységüket, és ebben partner a média is, melynek főárama – a szórakoztatás jelszava alatt – torzít és általánosít. Úgy véli, sokszor nem az számukra az érdekes, hogy megmutassák az igazságot, hanem az, hogy fenntartsák az érdeklődést.

És hogy milyen a jó szkeptikus Nickell szerint? „Sajnos sok szkeptikus komplett jelenségeket utasít el kizárólag az ösztöneire hallgatva. A jó szkeptikusnak nincs véleménye úgy általában a vízi szörnyek létezéséről”. Vagy ha mégis, akkor függetleníti magát ettől, és csak a megvizsgált konkrét esetekről beszél – meséli.

A teljes interjú elolvasható a lapban.