Marinov Iván Emir Kusturica Underground című filmjének emlékezetes jelenetében a belgrádi földalatti mozgalmárok egy folyóparti hajóra vonulnak vissza színésznőrabló akciójuk után, ahol zenészek mellett megterített asztalok várják őket. Mielőtt azonban hozzálátnának az eléjük kitett falatoknak, az egyik hal megmozdul.
Hasonló történt egy gyorsan terjedő videó szerint mostanában egy asztali társasággal, amely megörökítette, amint a félig elfogyasztott fogás előbb csak finoman jelez a farkával, majd leugrik a tányérról.
A valóságban persze szó sincs arról, hogy az állat életre kelt volna – a Daily Dotnak az indianapolisi állatkert alkalmazottja segített megmagyarázni a jelenséget. Szerinte a halottnak és félig elfogyasztottnak látszó hal mozgását jó eséllyel valamiféle só – asztali vagy szójaszósz – okozhatja. Mert még ha ki is múlik egy állat, izomzata még reagálhat különböző hatásokra.
A YouTube-on egyébként ennél sokkal durvább példákat is találni – tintahallal vagy épp békacombbal. És bár ez az izmokkal való „játszadozás” a Discovery News által megkérdezett szakértő szerint már nem fáj az állatoknak, én azért ennél gusztusosabb jeleneteket is el tudok képzelni az asztalomon.
Az ugráló hal a kínai konyha egyik különlegessége: Az élő halat egy kicsit beirdalják, aztán néhány pillanatra forró olajba mártják. Mindeközben a fejénél kell tartani, rongy vagy kesztyű segítségével. Amikor tányérra teszik, még csapkod. Gondolom, azt nehéz eldönteni, hogy tényleg él-e még, de ebben az esetben nincs kizárva, hiszen szándékosan próbálják meg életben tartani. Legalábbis egy doku. filmben így láttam.
Koreában meg az élő polip fogyasztása (nincs is megfőzve , vagy ilyesmi) egyfajta bátorságpróba, dokuban is látható volt, de játékfilmben is láttam (koreaiban), meg valamelyik magyar olimpikonunk is beszámolt róla, szerintem a szöuli olimpia idején, ha jól emlékszem. Azért ezek tényleg nem a leghumánusabb dolgok. A véletlenül „életre kelő” ebéd viszont tényleg csak egyszerű biológiai reakció, nem az élet jele.