Marinov Iván Az elmúlt napokban többek között az alábbi kattintásvadász címekkel számolt be a magyar sajtó egy állítólag Magyarországra leselkedő időjárási veszélyről:
- „Jön a hőkupola, meg fogunk sülni alatta?”
- „Kiadták a figyelmeztetést, megjött a hőkupola Magyarországra”
- „Brutális hőkupola hoz tikkasztó meleget Magyarországra: veszélyes lesz a napra menni is”
- „Hőkupola alá kerültünk: meg fogunk sülni alatta? – hőségriadó és UV-veszély leselkedik ránk”
HungaroMet: Nincs hőkupola Magyarországon
A HungaroMet június 19-ei Facebook-posztja a hőkupoláról szóló állítást megerősíteni nem tudta. Sőt, arról adtak hírt, hogy a melegedés a napokban megtörik, és visszaesik a hőmérséklet.
Tóth Tamás, a HungaroMet meteorológusa szerint alaptalanok a rendkívül forró nyárról és a 46-47 fokos várható hőmérsékletről szóló hírek is. A meteorológus az InfoRádióban felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi abszolút melegrekord 2007-ből származik (41,9 fok, Kiskunhalas). Ehhez képest jósolnak még öt fokkal melegebbet, ami szerinte valószínűtlen.
Valós veszély viszont Tóth szerint az aszályhelyzet, mert júniusban az ország legnagyobb részére érdemi mennyiségű csapadék nem érkezett, és az előrejelzések szerint továbbra is száraz marad az idő.
Az utóbbi napokban megjelent, hőkupolával kapcsolatos hírekről Tóth Tamás azt mondta: ez most divatszó lett nemcsak a meteorológiában, hanem a hazai köznyelvben is.
A hőkupola kifejezésbe beletartozik a definíció szerint az, hogy a meleg levegő helyben és tartósan megreked egy magasnyomású légköri képződményben. Ez tényleg kupolaként rajzolódik ki ilyenkor a meteorológiai térképeken. De az is benne van a definícióban, hogy ez egy adott térségben kiemelkedően forró levegőt jelent, ami folyamatosan melegszik, és egy tartós magasnyomású képződményt feltételez. Ilyen eddig nálunk nem alakult ki, bár a jövő hét folyamán erőteljesen melegszik a levegő a térségünkben
idézi a meteorológust az InfoRádió.
Tóth korábban a Délmagyarnak is rámutatott: az önmagában nem hőkupola, ha néhány nap melegebb a szokásosnál. Vaszkó András veszélyjelző meteorológus, a HungaroMet Zrt. munkatársa a Nool.hu-nak arról beszélt: a hőkupolához az kellene, hogy tartóssá váljon a hőség és a hőhullám, amelyről most egyáltalán nincs szó.
Tóth az InfoRádióban arra is felhívta a figyelmet, hogy – noha az internet világában léteznek nagyon hosszú távú előrejelzések – megbízható prognózist egy hétre, legfeljebb tíz napra lehet adni. De létrejöhet olyan időjárási helyzet is, amikor még ezen belül is változhat az előrejelzés.
Illusztráció: Pexels.com
Kapcsolódó anyagok:
- Milyen klímaváltozásról beszélünk, ha május végén kabát kell?
- Ha Medárd napján esik, 40 napig nem hagyja abba?
- Miért nem segít, ha a klímaváltozásról közelgő katasztrófaként beszélünk?
- Miért nem fagyott be a Balaton a februári hidegben?
- Tényleg furcsa és veszélyes volt a decemberi nagy köd?
Én olyan clickbait cikkről hallottam májusban (egy clickbait gyűjteményben) hogy „Teljesen más idő lesz nyáron, mint amire számítottunk” – azaz nem 37-40 hanem csak 31-33 fok lesz.
Persze sok kommentelő is megjegyezte, hogy időjárást előrejelezni, csak pár napra lehet, de az se mindig pontos.