Marinov Iván Új kurzusokkal bővült az Idea Alapítvány Detekto.hu nevű oldala, amelynek célja a tizenévesek felkészítése az online tájékozódásra. A tananyag első részei az álhírek jellemzőit, az álhírekre való fogékonyságunk okait mutatták be. A következő fejezetek aztán segítséget nyújtottak néhány új technológia – például a deepfake videók és a mesterséges intelligencia segítségével készült kamufotók – nyomainak beazonosításában. Illetve bemutatták a minőségi hírek jellemzőit, valamint a minőségi újságírás társadalmi hasznosságát.
A Magyar Digitális Média Obszervatórium társfinanszírozásával készült oldal új tananyagai a kíváncsiság és a több forrásból való tájékozódás fontosságára hívják fel a figyelmet, valamint a ChatGPT-ből és Wikipédiából nyert adatok felhasználási lehetőségeit, továbbá az információk ellenőrzését segítő laterális olvasás gyakorlatát mutatják be. Az alábbiakban megpróbálok egy rövid áttekintést adni a tananyagról, amelynek fejlesztésében magam is részt vettem.
Folyamatosan csepegtetett tudás
A felfedeztető pedagógia szemléletét használó Detekto támaszkodik a gyerekek meglévő ismereteire, tudására. A kurzusok egyes fejezetei mindig egy akár józan ésszel és a bevezető videókban kapott gyors képbehelyezéssel is megtippelhető feladattal indítanak, és helytelen válaszadás esetén újra lehet próbálkozni. A következő próbálkozáskor a gyerekek aztán már támaszkodhatnak a visszajelzések között elhintett ismeretekre is.
A módszer célja a diákok önreflexiójának erősítése, vagyis hogy maguk ébredjenek rá gondolkodásuk defektusaira, és minél többször, de nem frontális formában találkozzanak az ismeretanyaggal.
Az új fejezetek középpontjában: a kíváncsiság és a több forrásból való tájékozódás
A 7-9. fejezetek célja az, hogy fejlesszük az információfogyasztás tudatosságát és az önreflexiót, valamint konkrét gondolkodási stratégiákat ismertessünk meg és gyakoroltassunk. Ebben a szakaszban az alábbi témákat dolgoztuk fel, természetesen nem az alábbi formában, hanem a gyerekek életkorához igazított példákon keresztül:
7. fejezet: Miért és hogyan kérdezzünk?
A fejezet célja, hogy rámutasson a kíváncsiság és az önreflexió fontosságára, és bemutassa, hogyan tegyünk fel magunknak kérdéseket a tartalommal kapcsolatban. A fejezet az alábbi kérdésköröket vizsgálja:
- A kíváncsiság fontosságának hangsúlyozása | Egy-egy kérdés megválaszolásához rengeteg információra és sokféle szempont mérlegelésére van szükség. Ebben segít a kíváncsiság és a jó kérdések.
- A jó kérdések feltételének gyakoroltatása | Ha nem akarjuk, hogy a leegyszerűsített, elfogult, mondvacsinált összefüggéseken alapuló információk félrevezessenek bennünket, meg kell tanulnunk jól kérdezni.
- A kérdések szerepe a félrevezető információk leleplezésében | A jó kérdésekkel összegyűjthetjük a fontos információkat, kideríthetjük az összefüggéseket és ezek alapján kialakíthatjuk saját álláspontunkat, amit meg is tudunk indokolni.
8. fejezet: Miért érdemes több forrásból tájékozódni?
Ez a fejezet arra hívja fel a figyelmet, hogy információinkat több forrásból szerezzük be, ezzel is elkerülve az érzelmekre hatva befolyásolni kívánó, elfogult, rossz minőségű tartalmakat.
- Több forrásból való ellenőrzés fontossága | Ha az információt több forrásból is ellenőrizzük, kideríthetjük, hogy igaz-e. Ugyanez a tudatosság szükséges akkor is, ha a neten információk után kutatunk – például egy házi dolgozathoz gyűjtünk anyagot.
- Nem kell mindig, mindenben kételkedni | Elsősorban akkor érdemes egy információt több forrásból ellenőrizni, ha kételyek merülnek fel a tartalom megbízhatóságával, vagy a közzétevő hitelességével kapcsolatban. A hiteles források információit, például egy szakmai-etikai szabályok szerint működő újság, vagy a téma egy megbízható szakértőjétől származó információkat elfogadhatjuk. A kétes hitelességű források, például egy közösségi oldali ismerős ismerősének információit viszont érdemes más forrásból is csekkolni.
- A források kiválasztása befolyásolhatja a végeredményt | Mire jó és mire nem a Wikipédia, a ChatGPT, az internetes keresők és a könyvek? A Wikipédia közösségi lexikon például jó kiindulópont lehet a tájékozódáshoz, de az itt talált információkat hiteles forrásokból is érdemes ellenőrizni. A mesterséges intelligencián alapuló csetprogramok egyik jellemző tulajdonsága a hallucináció, ami hatással van a kapott válaszok hitelességére is. Az internetes kereső jó eszköz a több forrásból való tájékozódásra, de csak ha a találati listán képesek vagyunk felismerni a hiteles forrásokat.
9. fejezet: Hogyan ellenőrizzük az információt vízszintesen?
A korábbi fejezetekhez képest – amikor olyan eszközöket mutattunk be, amelyekkel egy-egy szöveges tartalmat, fotót, videót úgy vizsgáltunk meg, hogy nem léptünk ki belőle – ebben a fejezetben bevezetjük az információk ellenőrzésének egy új eszközét, a laterális olvasás gyakorlatát (a módszerről részletesebben itt írtam).
- A SZERZŐ vagy az OLDAL vizsgálata más források alapján | Mennyire megbízható a közlő, mit írnak róla más források?
- A TARTALOM vizsgálata más források alapján | Egy állítás vagy hír megjelenik-e más, megbízható forrásoknál?
- Mikor van minderre szükség? | Ezt a keresést sem szükséges mindig elvégezni, csak akkor, ha gyanús és számunkra érdekes tartalommal találkozunk.
A tananyag felhasználása
Bár a kurzus alapvetően önálló feldolgozásra alkalmas, tisztában vagyunk azzal, hogy nem veheti fel a versenyt a szabadidős médiahasználat tartalmaival – bármennyire is színesnek és érdekesnek gondoljuk.
Ezért aztán a tananyag terjesztését elsősorban a tanárokon keresztül képzeljük el. Ennek érdekében a feladatsorok mellé tanári, sőt szülői útmutatót is készítettünk.
Kérlek, terjeszd a Detekto.hu hírét tanárismerőseid körében, és hívd fel a figyelmüket az Idea Alapítvány más projektjeire – például tanárképzéseire – is.
Kapcsolódó anyagok:
- Miért fontos a kritikai gondolkodás oktatása az iskolában?
- Kritikai gondolkodással kapcsolatos cikkek az Urbanlegends.hu-n.