Menü
szaharai homok vizsgálat

Tényellenőrzés: Mit lehet tudni a szaharai port elemző laborvizsgálatról?

Egy neten terjedő laborelemzés állítólag mérgező anyagokat mutatott ki a Boszniát elérő szaharai porban. Szakértők szerint a kísérlet módszertana kérdéses, az elemzés eredményei pedig nem tekinthetők a chemtrail bizonyítékának.

Marinov Iván 2024. 07. 06. 10:12 0
– Hirdetés –

„Egy vegyészmérnöki intézet elemezte az égből eső ‘homokot’ Találtak benne nikkel bárium alumínium és arzén (a Szaharában NEM létező fémek) a megengedett határokat akár 700-szorosát is meghaladó mennyiségben! arzén 44-szer, bárium 660, nikkel 2500, cink 64 és vas 23-szor több. Megállapították továbbá, hogy a minták 14,2 mg/kg alumíniumot tartalmaznak a Szahara homokban, míg az ‘esőhomok’ 10,342 mg/kg, illetve 728-szor több alumíniumot tartalmaznak”

idéz az AFP Ténykérdés egy magyar nyelvű Facebook-posztot.

Ki készíttette a vizsgálatot?

Az AFP szerint az interneten 2022 óta keringő vizsgálat a boszniai „Nemzeti Válságügyi Központ” nevű szervezet megbízásából készült, amely nem egy hivatalos kormányzati szervezet. A vizsgálatban résztvevő helyi politikus, Mirnes Ajanović korábban több alkalommal is téves állításokat tett például a Covid-19 vakcinákkal kapcsolatban.

A hírügynökség emlékeztet: a vizsgálatban egy Tunéziában vett szaharai homokmintát hasonlítottak össze egy boszniai Dobošnica faluból származó mintával, amelyet állítólag 2022 áprilisában gyűjtöttek egy „veszélyes piszkos eső” után. A mintákat a tuzlai Vegyészmérnöki Intézetnek adták át.

Mit mond a vizsgálatot végző intézet?

A tuzlai intézet 2024. április 11-én azt közölte az AFP-vel, hogy valóban végzett vizsgálatokat a kérdésben. De a mintákat egy harmadik fél adta át nekik, ezért az intézet nem tudhatja, azokat milyen körülmények között vették.

Mit mondanak független szakértők?

Az AFP által megkérdezett Franco Marenco éghajlat- és légkörkutató nem hiszi, hogy „a kísérlet megfelelően dokumentált bármilyen elmélet bizonyítására”. Nem adtak ugyanis tájékoztatást arról, hogy hol gyűjtötték a mintákat, milyen módszert alkalmaztak a gyűjtés során, és hogy a gyűjtés és az elemzés között hogyan kezelték a mintákat.

Konrad Kandler, a németországi Alkalmazott Földtudományi Intézet légköri aeroszol kutatócsoportjának vezetője az AFP-nek azt is elmondta, hogy egy talajminta (mint például a szaharai homok) és egy levegőben szálló porminta összehasonlítása „általában értelmetlen”, mivel a legtöbb talajrészecske túl nagy ahhoz, hogy nagy távolságokra szálljon.

Elizabet Paunovic környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakértő szerint ha a minta valódi is, és valahol Tuzla városának közelében vették, akkor figyelembe kell venni, hogy Tuzlában számos ipari létesítmény van. „Tuzla esetében, ahol évtizedek óta jól dokumentáltan súlyos a légszennyezés, valóban nem tűnik észszerűnek az az elképzelés, hogy valaki a repülőgépekből szórja a szennyező anyagokat, mivel a városnak súlyos és jól ismert szennyezői vannak” – idézi Paunovicot az AFP.

Kandler is úgy véli: a második minta hasonlít a városi mintavételezésekkor előforduló, tipikusan szennyezett porra. Ezek mérgező elemei sokféle forrásból származhatnak, főként ipari forrásokból, mint például a kohászati feldolgozás, a szénégetés, a nehézolaj-égetés vagy a gépkocsiforgalom – idézi a szakértőt az AFP.

A szaharai por régóta konteók tárgya

Az AFP emlékeztet: a szaharai por a Szahara felől érkező erős szelek segítségével rendszeresen eléri Európa területét, többek között Magyarországot is. Bár egy természetes jelenségről van szó, a közösségi médiában már nem először kezd terjedni az az állítás, hogy a szaharai pornak látszó anyag valójában szándékosan a levegőbe juttatott vegyi anyagokból áll. Egy korábbi, házi „bizonyító” kísérletről például az Urbanlegends.hu is beszámolt.

Kapcsolódó anyagok:

Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!

Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük