Az egész úgy kezdődött, hogy a múlt héten szemlézni akartam az Index azon hírét, amely az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene egy kutatásáról számolt be. A tanulmány szerzői annak jártak utána, hogy milyen hatásai voltak a koronavírussal kapcsolatos szóbeszédeknek, megbélyegzéseknek és összeesküvés-elméleteknek.

A tanulmányt világszerte rengeteg lap átvette, és több helyen is azt a részt emelték ki, hogy a koronavírussal kapcsolatos hamis információk legalább 800 ember halálát okozták.

Végül a cikkszemléből nem lett semmi, mert – mint azt a Twitteren szóvá is tettem – az eredeti kutatást átfutva kiderült: a 800-as áldozatszám egyetlen példára, az “alkoholkúrára” vonatkozik, ráadásul a hivatkozások alapján főként egy országra, Iránra utal.

Vagyis bár a “legalább 800” kifejezés logikailag stimmel, ez a szám csak egy apró szelete a teljes képnek. Ennél valószínűleg jóval több áldozata lehet a koronavírussal kapcsolatos álhíreknek, még ha nehéz is – ha nem lehetetlen – egy-egy hamis infóhoz konkrét halálozásokat kapcsolni.

Aztán ma láttam, hogy a téma a Full Fact brit tényellenőrző oldal figyelmét is felkeltette, és cikkük egy másik szempontot is felvillantott. Nevezetesen hogy a 800-as szám nemcsak csupán egy szelete a teljes képnek, de még csak nem is feltétlenül pontos – az adatok közlője ugyanis a megbízhatónak nem annyira nevezhető iráni egészségügyi minisztérium. Ráadásul azt sem tudni pontosan, hogy a metiltől elhunytak mekkora része ivott a mérgező italból gyógyító-fertőtlenítő szándékkal, és mennyien akarták csak jól érezni magukat.

Összegzésükben a brit tényellenőrzők is megjegyzik: ha mérni lehetne minden koronavírussal kapcsolatos téves információ (a maszkhordással kapcsolatos tévinfók, a fals biztonságérzetet adó tippek, stb.) hatását, az áldozatok száma valószínűleg jóval magasabb lenne a kutatásban szereplő 800-nál.

Fotó: Bődey János

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!