A feketék elleni erőszak megszüntetéséért küzdő Black Lives Matter 2013-ban jött létre, miután a bíróság felmentett egy fekete férfit meggyilkoló rendőrt. Az aktivista mozgalom az évek során rengeteg tüntetést szervezett Amerika-szerte, kampányokat futtatott, reformokat követelt. Az eredetileg közösségi oldalakon keresztül szerveződő mozgalom létezését a 2016-os amerikai elnökválasztás kampánya során az orosz propaganda is kihasználta, amikor kamu facebookos felületeken keresztül próbálta tovább mélyíteni a társadalom megosztottságát a kérdésben.

A CNN újságírója a gyanús BLM-oldalak orosz kapcsolódásai utáni nyomozása során jutott el ahhoz a facebookos oldalhoz is, amelynek kétszer annyi követője volt, mint a hivatalos BLM-oldalnak – üzemeltetőiről mégsem tudott senki semmit. A 2018 áprilisában 700 ezer követőt számláló Black Lives Matter Fb-oldal rendszeresen osztott meg rendőri brutalitásról szóló cikkeket, tartott online pénzgyűjtéseket, sőt még egy BLM-termékeket áruló online bolt is kapcsolódott hozzá – derül ki a Verification Handbook nevű, tényellenőrzést segítő online kézikönyvből. A hosszú nyomozás eredményeképp aztán kiderült: az oldalnak semmi köze az oroszokhoz, és egy ausztrál férfi húz hasznot a megtévesztésből.

De ne siessünk ennyire előre

Mint azt a kézikönyv egy esettanulmányban Donie O’Sullivan CNN-újságíró elmeséli: az első használható nyomot egy szabadúszó online nyomozó hozta, aki megtalálta annak az oldalnak a doménadatait, amelynek linkjeit rendszeresen megosztották a szóban forgó facebookos oldalon. Miután felhívták az így megtalált perthi személyt, a férfi arról számolt be nekik: valóban ő regisztrálta a kérdéses oldalt, mint sok másikat is, ugyanis szabadidejében doménekkel kereskedik. Ez egyáltalán nem tűnt hihetetlen magyarázatnak, sokan egészítik ki ugyanis fizetésüket jól hangzó doménnevek regisztrálásával és értékesítésével.

Ami mégis gyanút ébresztett az újságíróban: beszélgetésük után nem sokkal a facebookos oldalt valaki felfüggesztette, és az nem a Facebook volt. A CNN újságírója ezután a facebookos oldal pénzgyűjtő akciói mentén nyomozott tovább. Kiderült: a különféle városok BLM-közösségei számára gyűjtött támogatásokból az érintett települések aktivistái semmit sem kaptak. A támogatásgyűjtés technikai hátterét nyújtó platformok azonban – szabályaikra hivatkozva – nem voltak hajlandók információt adni arról, hová vándoroltak az összegyűjtött pénzek. Igaz, saját vizsgálataik után végül sorra kizárták rendszerükből a visszaélőt.

Ha hivatalosan nem is jöttek válaszok a szolgáltatóktól, az újságíró belsős kapcsolatai révén megtudta: a pénzgyűjtések kiírója – aki legalább egyszer egy ausztráliai bankhoz kérte a pénzt – legalább 100 ezer dollárt gyűjtött össze ezúton. Ezekkel az információkkal felvértezve az újságíró újra a Facebookhoz fordult, de a közösségi oldaltól azt a választ kapta: saját vizsgálata szerint az oldal üzemeltetői nem sértették meg a platform szabályait. Aztán, miután kiderült, hogy az ügyből hamarosan mégiscsak cikk lesz, a közösségi platform egyszer csak eltávolította az oldalt.

A CNN cikkének megjelenése után a gyanúba került ausztrál férfit foglalkoztató munkavállalói szervezet szintén vizsgálatot indított alkalmazottja ellen, majd hamarosan kirúgta – egy másik, a csalásokban szintén résztvevő kollégájával egyetemben.

Online szolgáltatások és klasszikus újságírói eszközök

A nyomozás során a CNN munkatársa és szabadúszó segítője nagyban támaszkodott a Wayback Machine nevű internetarchiváló oldal mentéseire. Erre azért volt szükség, mert miután felvették a kapcsolatot az ausztrál gyanúsítottal, a férfi megpróbálta elrejteni a rá utaló nyomokat az oldalról. A doménregisztrációs adatokat – és ezekkel együtt a gyanúsított elérhetőségeit – a DomainTools.com szolgáltatásából nyerték ki. A facebookos oldalt más csoportokban hirdető kamuprofilokat pedig az azóta már nem elérhető Facebook Graph Search segítségével leplezték le.

De ezeknél a technikai eszközöknél is többet többet lendített előre a nyomozáson két hagyományos újságírói technika: egyrészt hogy felemelték a telefont, és az elérhetőségek kinyomozása után felhívták a gyanúba került férfit, másrészt hogy belső kapcsolatokat építettek ki nagy techcégeknél, amely révén olyan információkhoz is hozzáfértek, amelyekhez hivatalosan nem tudtak.

Illusztráció: unsplash.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!