Donald Trump semmi olyat nem tett május 26-án a Twitteren, amit előzőleg ne tett volna meg kismilliószor. Tweetjeiben évek óta nagy gyakorisággal szerepelnek egyértelmű hazugságok, csúsztatások, félrevezetések és személykedések. Május 26-ai tweetrohamában épp arról értekezett, hogy szerinte a levélszavazás intézménye egyet jelent a választás elcsalásával, amikor a Twitter váratlant húzott: két ezzel kapcsolatos posztja alá is egy Ismerd meg a tényeket a levélszavazásról című linket szúrt be.

Erre kattintva a felhasználók egy tisztázó oldalra jutottak, amelyen leírták: az amerikai elnök megalapozatlan állításokat tett a levélszavazásról, és ezek alkalmasak lehetnek a választók összezavarására. Majd tényellenőrzők tweetjeit, megállapításait idézték sorban egymás után, egyfajta információs mozaikként.

Az érzelmileg erősen túlfűtött amerikai elnök előbb a 2020-as választásba való beavatkozásról, a szólásszabadság korlátozásáról és a konzervatívok véleményének egyoldalú elnémításáról tweetelt, majd a közösségi platformok szigorú szabályozását lengette be. És napokon belül lépett is.

Algoritmusok, tényellenőrző partnerek és oktatás

Tényellenőrzői szempontból azonban a Poynter újságírója, Cristina Tardáguila szerint a Twitter lépését még csak tényellenőrzésnek sem lehet nevezni, nemhogy cenzúrának vagy a szólásszabadság korlátozásának. A címke ugyanis, amit a Twitter odabiggyesztett Trump bejegyzése alá, nem mondott ítéletet az elnök állításáról, csupán a tények megismerésére buzdított. Kattintás után pedig az olvasók nem egy részletes tényellenőrzést kaptak a Twittertől, hanem tweetek és cikkek gyűjteményét, amelyek Trump állításait elemezték. Akinek van ilyesmire ideje, végigkattintgathatta és -olvashatta őket, majd levonhatta a maga következtetéseit a kérdésről – mutat rá Cristina Tardáguila.

Mégis: még ha a Twitter eljárása tényellenőrzői szemmel nézve helyesnek is tűnik, hiányzik belőle az átláthatóság, és ezért nehéz elismerni vagy megvédeni. Tardáguila szerint a kamuhírek elleni küzdelem fontos eleme lenne világosan és nyilvánosan közzétenni a címkézések módszertanát, többek között azt, hogy

  • kinek a bejegyzéseit fogják így megjelölni,
  • kik felelősek a tényeken alapuló tweetek összeválogatásáért,
  • hogyan szemezgetik ki ezeket,
  • mi lesz ennek a feature-nek a jövője, és a világ mely helyein vetik be.

Az újságíró szerint annak semmi értelme, ha ezt az eszközt csak egy emberen alkalmazzák – méghozzá épp az újraválasztására készülő Trumpon. És ez akkor is így van, ha az elnök levélválasztással kapcsolatos tweetjei nyilvánvalóan megtévesztők.

Az újságírással foglalkozó lap egy másik cikkében Katy Byron három utat vázol fel a Twitter számára, amelyeken párhuzamosan haladva sikert érhet el a hamis információkkal szembeni harcban. Ezek:

  • a téves információk terjedésének lassítását lehetővé tevő algoritmusok,
  • tényellenőrzőkkel és külső, független partnerekkel való együttműködés,
  • médiaműveltséget fejlesztő programok.

Trump megcímkézésével kapcsolatban Byron – aki egyébként a Poynter MediaWise nevű edukációs programjának egyik vezetője – azt gondolja: egy jó irányba tett lépés, és bízik benne, hogy más nagyhatású felhasználókra is kiterjesztik majd ezt a fajta címkézést. De mindez csupán a megoldás egyik szelete, a nyertes kombó a fent vázolt három út együttes alkalmazásából állhat össze.

Bill Adair szintén Poynteren megjelent cikke szerint a Twitter lépése inkább szimbolikus, mint valódi – írásában ő inkább a skálázhatóságra és az automatizáció fontosságára hívja fel a figyelmet. Meglátása szerint a dezinformáció és a félrevezetés nem csupán Trump-probléma, politikusok ezrei lőnek ki napi szinten hamis információkat a platformra, amiket aztán követők serege terjeszt tovább. Éppen ezért úgy véli: a problémát egyetlen technológiai platform sem képes önmagában, esetekről esetekre lépdelve megoldani – a hamis infók terjedésének lassításához a technológiát kell segítségül hívni.

Update | Május 28-án tovább éleződött Donald Trump és a Twitter harca. Miközben az amerikai elnök aláírt egy elnöki rendeletet arról, hogy nem jár jogi védelem azoknak a közösségi platformoknak, amelyek cenzúráznak, a Twitter újabb elnöki tweetre reagált, ezúttal még látványosabb módon. A közösségi platform Trump azon bejegyzésére, amelyben az amerikai elnök többek között arról ír a minnesotai zavargásokkal kapcsolatban, hogy “amikor a fosztogatás megkezdődik, megkezdődik a lövöldözés”, azt írta: a szóban forgó tweet “megsértette az erőszak dicsőítésének tiltására vonatkozó Twitter-szabályokat, azonban a Twitter úgy véli, hogy a Tweet a közösség érdekében továbbra is elérhető maradhat”. Vagyis első körben elrejtette Trump bejegyzését, ami csak további kattintás után olvasható.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!