A Wikipédia nem arra való, hogy onnan egy-az-egyben kimásoljuk a házi dolgozatba elvárt karakterszámot, netán bejegyzéseiből összeollózunk egy cikket vagy egy diplomamunkát. Tökéletes viszont arra, hogy egy általunk kevésbé ismert témába belekóstoljunk, képbe kerüljünk a kérdés különböző nézőpontjaival és a kapcsolódó vitákkal, valamint a további elmerüléshez ötleteket, linkeket kapjunk – mutat rá Green.
A ráragasztott “megbízhatlan forrás” vádját a Wiki annak köszönheti, hogy szócikkeihez elvileg bárki hozzáteheti a maga gondolatát, ami a rendszert sérülékennyé teszi az elfogultsággal, szakmaiatlansággal és trollkodással szemben. Az online lexikon azonban – John Green szerint – az idők során sokat fejlődött a negatív hatások kiküszöbölésében. Nem tévedhetetlen ma sem, de minden más forrásnál szélesebb körű tudást nyújt – méghozzá ingyen.
A Wikipédia azért működik, mert
– a tartalomgyártás meghatározott szabályok szerint zajlik: elvárt a semlegesség, továbbá az információ megbízható és ellenőrizhető forrásokkal való alátámasztása,
– az önkéntes adminisztrátorok folyamatosan ellenőrzik és koordinálják a közösség munkáját,
– és mert minden átlátható: a módosítások, a tartalommal kapcsolatos viták, az egyes felhasználók tevékenységei, stb.
Végtelen mennyiségű olvasnivaló – mindenkinek
A fenti videóhoz kapcsolódó olvasmányként ajánlom a HVG Extra Business-ben megjelent portrét a magyar Wikipédia atyjáról. Ebben Gervai Péter többek között elmondja: a Wikipédia lényege ott keresendő, hogy a kíváncsiság kielégíthetőségének nincs terjedelmi korlátja.
“Ráadásul az az előnye is megvan a könyvekkel szemben, hogy a közérthetőséget elsődleges szempontként kezeli, így a Wikipédiát az átlagember is jól tudja használni. Van benne ugyan sok specifikus információ, de a szócikkek úgy íródtak, hogy az elején mindenki megérthesse a benne foglaltakat” – mutat rá Gervai, aki szerint a Wikipédia ennek köszönhetően “azoknak a kíváncsiságát is kiszolgálja, akik nem szeretnek sokat olvasni, nem hajlandók sok energiát fektetni a tudásba, csak tudni akarnak”.
Wikipédiával kapcsolatos korábbi bejegyzéseimet itt találjátok.
Fotó: CrashCourse / YouTube
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Volt már hogy többször javitottam egy bejegyzest konkretan azzal az emberrel kaocsolatban akit ismerek, aztan törölték mégis..
Hát ennyire hiteles es fuggetlen
Vicc az oldal
A wikipédiát úgy használjuk jól, ha nem használjuk…
Egyetértek az előttem szólóval. Se nem független, se nem hiteles…
Csak 1 példának érdemes elolvasni, hogy mit ír a hunokról.(Angolul és magyarul is nézzék meg. Egymástól is távol áll a két írás ugyanazon témában, és hogy a valóságtól milyen távol áll, azt döntse el mindenki maga.)
Az előttem szólókkal ellentétben nekem vannak kifejezetten pozitív tapasztalataim a wikipédiával. Igaz, hogy elég tájékozottnak kell lenni az adott témával kapcsolatban ahhoz, hogy meg tudd állapítani a szócikk hitelességét. De ha ez megvan, akkor hamar el tudod dönteni, hogy segít-e az adott szócikk, vagy nem. És ha segít, akkor sok mindenben tud segíteni. Igaz, hogy főleg angol oldalakon, de igazi gyöngyszemekre is lehet bukkanni, ahol látnivaló módon lelkiismeretesen, számos forrásból dolgozva, részletekbe menően van kidolgozva egy-egy szócikk, mitöbb naprakészen van tartva. Ezeket is érdemes néha ellenőrizni, pl. ha konkrét adatokra van szükséged, de akár ellenőrzés nélkül is bátran ráhagyatkozom egy ilyen szócikkre, ha csak képbe akarok kerülni pl. az ISS kiépítettsége, Mark Knopfler diszkográfiája vagy a Midway-i csatában résztvevő hajóegységek tárgyában.
Én mostanában kezdtem a wikpédiával foglalkozni, a Magyar Királyság és a magyar történelemmel és annak külföldi oldalaival, addig semmi gond nem volt, amíg a szlovák wikipédiára nem értem és hanyatt dobtam magam, hogy milyen semmilyen is az oldal és visszanéztem az egy két évvel ezelőtti állapotokat és ég és föld a különbség, próbáltam képeket hozzáadni, történelmi szlovák elnevezéseket zárójelbe betenni, táblázatokat készíteni a lakosságról, történelmi címereket, zászlókat bemutatni, de mindig visszaállították az eredetit, sőt még többet szedtek le azóta,a Magyar Királyság Uhorsku szócikk konkrétan szerkeszthetetlen, Trianon előtti napokon és június 4.-én is próbáltam az 1910 népszámlálást táblázatban fölrakni bemutatni, de leszedték, mert nem adtam meg forrást, ezután kerestem és újra feltöltöttem, ekkor egy helyesírási hibára hivatkozva törölték, kijavítottam a hibát, ezután arra hivatkoztak, hogy az 1910-es népszámlálás csalás volt ( :D -nevetséges) , ezért hozzáadtam az 1880-as és 1900-as népszámlálást, de ezután azt is letörölték indoklás nélkül és létrehoztak egy Témát a lap legalján nemzetiségi összetétel néven, a cím alatt ennyi van, hogy ha többet meg akar tudni nemzetiségi összetételről itt a szócikk, maga a szócikk ugyanolyan sótlan képek nélküli száraz cucc, maga Uhorsku lapról pedig Trianon napján leszedték Teleki Pál vörös térképét + egy 1880-as nemzetiségi megoszlást, arra hivatkozva, hogy megjelölték a fentebb említett oldalt (így nincs rá szükség), ahol viszont nincsenek képek :(
(Ja és ugyanazokat az adatokat adtam meg, ennyit arról, hogy csalás volt)
Most, azt kaptam, hogy, ha még egyszer visszaállítják az oldal szerkesztésemet törölnek a Wikipédiáról,
szóval a véleményem a wiki-ről:
– Hiába adsz meg hiteles forrásokat
– Hiába néz ki úgy a cikk mint a fos
– Hiába hiányoznak elengedhetetlen adatok, képek, táblázatok, korszakok stb.
– Hiába indoklod meg angolul érthetően, hogy mi hiányzik
– Hiába próbálod színesebbé, érdekesebbé tenni
Azért, mert lesz egy honfoglaló, történelem hamisító tót, aki indoklás nélkül visszaálltja az eredeti, ami egy fos, őszintén és még te leszel törölve, mert hozzá adtál valami értéket az ő “világképükhöz”, a szlovák sci-fi történelem újraíráshoz. Persze a visszaállítót (micsoda szóvicc) semmilyen szankció nem éri, neki nem kell indoklást írnia stb.
Szóval a szlovák wikipédia menthetetlen.