Kilenc év, kilenc hónap és három nap – a Jar’Edo Wens-ről szóló kamu szócikk igazi rekorder; ennyi ideig még egyetlen leleplezett bejegyzés sem maradhatott a helyén a közösségi enciklopédián. Az Intersect bloggere – a szócikk 2005-ös létrehozásától kezdve a források megjelölésére való felszólításon át a márciusi törlésig – vázlatosan közli a bejegyzés történetét, majd bemutat néhány – grafikonon látványosan ható, de az összbejegyzések számához képest elenyészően kicsi – számot a közelmúltban felfedezett nagyobb hoaxokról.
Ezután idézi a szerkesztőből Wiki-kritikussá vált Gregory Kohs-t, aki szerint a közösségi enciklopédia moderációja jól teljesít a vandalizmus megállításában és a Caps Lock esetek felszámolásában, de ezen felül megáll a tudomány. Kohs a közelmúltban egy kísérletet is elvégzett, amely során 31 cikkbe helyezett el különféle hibákat, hogy aztán megnézze, mi történik velük. Az eredmény: a félrevezető infók több mint felét senki nem szúrta ki. Egy másik megfigyelés szerint ha egy hoax túléli az első évet, jó eséllyel további három évig háborítatlanul fennmarad.
Az enciklopédia védelmezői szerint viszont nem az a kérdés, hogy a Wikipédia megbízhatóbb-e a New York-i közkönyvtárnál, hanem hogy megbízhatóbb-e a Google keresési listáinak tetején lévő többi forrásnál. Szóba jönnek a cikkben a dezinformáció elkerülésére eddig hozott döntések is: például a moderációra váró kiegészítések rendszere, amely során csak azután jelenítik meg az alapszócikkben a változtatást, hogy valamelyik szerkesztő átnézte és engedélyezte, illetve a változtatásokat értékelő algoritmus is.
Hogy ezek segítenek-e? Az Intersect szerzője nem biztos abban, hogy a jobb csekkoló módszerek és az önkéntes moderátorok számának növekedése megmentheti önmagától az internetet. Én nem vagyok ennyire pesszimista, és úgy vélem: a máskor mindig kiegyensúlyozott és általam is gyakran idézett blogger ez alkalommal kicsit túltolta a rémüldözést. Továbbra is azt gondolom, hogy a Wikipédiának nem megcáfolhatatlan információforrásként kell szolgálnia az ismeretszerzés során, hanem olyan első lépcsőfokként, amelyről később akár az is kiderülhet, hogy a megoldás folyamata során inkább lefelé, mint felfelé vezetett minket. De a tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek nagyon nagy százalékában inkább felfelé visz ez az út.
Fotó: sxc.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Egy hibás szócikk túlélésének valószinűsége nyilván attól is függ, hogy hányan értenek annyira a szócikkben leirrtakhoz, hogy me tudják állapitani, hogy hibás. És az is mérvadó, hogy mennyire keresett az oldal. Most komolyan azon rémüldözni, hogy egy kamu ausztrál őslakos isteről volt egy cik… kit érdekel? Hányan nézték meg a cikket ezidő alatt? Hány olyan olvasója volt az oldalnak, aki meg tudta volna itélni, hogy hülyeség? Műbalhé a javából….
Én inkább abban látom a wikipédia gyengéjét, hogy idővel túlzottan tökéletes, túlzottan kompletté válik, és már senki nem akarja szerkeszteni, mert nincs mit javitani rajta. Ez oda fog vezetni, hogy a kevesebb admin figyelő szemeit egyre gyakrabban kerüli el szándékos/akaratlan dezinformáció. Pláne nagyon speciális témaköröknél. Pl. szinte minden fehérjéről van már wiki szócikk. Szerencsére nagyon sok biológus, biokémikus egyuttal aktiv wikipédista is, de idővel természetes, hogy ki fognak kopni, és, ha nem lesz utánpótlás, ki tudná felismerni, hogy a 14-3-3 fehérje valójában nem is egy széleskörben felhasznált terápiás target rákos megbetegedéseknél?
Én még továbbra is úgy érzem, hogy a wikipédia az egyik áldása az internetnek, és bár kritizálni mindig lehet és kell is, azért az se felejtsük el, hogy mennyivel komplettebb akármelyik nyomtatott enciklopédiánál? Mekkora a méret különbség a nyomtatt enciklopédia és a wiki között? Lehet, hogy darabra kevesebb hibát tartalmaz az előbbi, de relative biztosan többet a hatalmas terjedelem miatt. Arról nem is beszélve, hogy hányan férnek hozzá a legszinvaonalasabb nyomtatott enciklopédiához, és hányan a wikihez?
Az a probléma, hgy míg csak egyfajta információforrásként próbáljátok beállítani a Wikipediát, amire úgy kell nézni, mint – engedd meg, hogy idézzelek – “olyan első lépcsőfokként, amelyről később akár az is kiderülhet, hogy a megoldás folyamata során inkább lefelé, mint felfelé vezetett minket“, a hétköznapokban szinte kizárólagos forrás lett.
Természetesen nem tudományos művekre gondolok, hanem az egyszeri információt kereső internetezőre, a házi feladathoz, dolgozathoz adatokat kereső alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanulóra, aki aztán együtt tanulja meg az iskolai anyaggal a Wikipediát is.
Sokkal nagyobbnak látom a Wikipedia hatását, jelentőségét, semhogy egy ilyen -egyébként valóban marginális szócikkben előforduló – hiba fölött átlépjünk, vagy baráti vállveregetéssel elintézzük. Rengeteg olyan hibás vagy téves információt tartalmaz a lexikon, amelyek nem hoaxként, hanem szerkesztői tévedésként kerültek bele, és ugyanannak a minőségvédelmi defektusnak a folyományaként maradnak benne, mint az ausztrál mitológiai alak.
Tehát én egyáltalán nem tarom műbalhénak a Wikipedia megbízhatatlanságáról szóló híreket, sőt, szorgalmazom, hogy minél inkább tartsuk a köztudatban, hogy a Wikipedia nem megbízható, és bár vannak remek, nagyon nívós szócikkek is, valójában pont az a baja, hogy egy általad nem ismert témában való tájékozódáskor nem tudhatod, hogy amit olvasol, az valóban jól van-e leírva. Tehát nézz utána máshol is.
A könyvekben is megvannak a hibák, kezdve a pamflettől az iskolai könyveken át a színvonalas enciklopédiáig. A tudás folyamatosan mozgásban van, amit ma a legjobban a Wikihez hasonló oldalak tudnak követni.
Rákerestem a Wikipédia és hoax szavakra és ez volt a negyedik, emellett első nem wikis találat. Ezért úgy gondolom, hogy nekem is ki kell egészítenem, kiemelném egy előző kommentelő mondatát, ami a Wikipédia jelmondata is lehetne: “Nézz utána máshol is.” Ott vannak alul a források, tessék rákattintani, vagy a Google harmadik találatára rámenni, olvasni. Nem az a baj, ha valaki a Wikin tájékozódik, hanem ha csak azon és nem máson. A könyv, mint forrás témához annyit tennék hozzá, hogy szerintem az sem megbízhatóbb, mint az internet, mivel ott nincsenek kommentek, amik figyelmeztetnek, ha az információ elavult, hibás, nincsen szerkesztési lehetőség, csak a könyv, amit már nyomtatás után senki nem fog ellenőrizni. Egyetlen könyvet elolvasni adatgyűjtés céljából nem különb annál, mintha csak a Wikit használná valaki tájékozódásra.