Marinov Iván Kíváncsi voltam, milyen lehet az a könyv, amit Bill Gates a blogján előbb a 2012-es év, majd a Reddit felhasználóinak adott interjúban az elmúlt évtized legjobb olvasmányának titulált.
A pszichológus Steven Pinker legutolsó könyvének, a The Better Angels of Our Nature: Why Violence Has Declined alapvetése az, hogy az erőszak a történelem folyamán folyamatosan csökkent. És – noha a híradók alapján ennek az ellenkezőjét gondolnánk – az ember még soha nem élt olyan békés világban, mint most. Pinker már a bevezetőben felhívja a figyelmet arra: tudja, hogy állításait sokan vitatni fogják, és azt sem garantálhatja senki, hogy az erőszak csökkenése a jövőben is folytatódik majd.
Hétszáz oldalas könyvéből az Urbanlegends.hu tematikájához talán az a rész passzol a leginkább, amelyben Pinker azt vizsgálja meg, valóban a 20. század volt-e az emberiség történelmének legvéresebb évszázada. Az 1900-as éveket ugyanis gyakran emlegetik így, nem egyszer hozzátéve azt is, hogy e kegyetlenségnek mi volt a kiváltója (beállítottságtól függően: az ateizmus, a darwinizmus, a kommunizmus, a kapitalizmus, a tudományos nézőpont előretörése, stb).
Tényleg a huszadik század volt a legvéresebb?
A szerző szerint ez egy tévhit, amit több tényező együttes hatása okoz. Egyrészt ha a halottak abszolút száma alapján akarjuk kikiáltani a 20. századot a legvéresebbnek, akkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ebben a században a korábbiaknál jóval nagyobb volt a lakosság száma is (1950-ben például két és félszer annyian éltek a Földön, mint 1800-ban, négy és félszer annyian, mint az 1600-as években, hétszer annyian, mint 1300-ban, stb.)
Másrészt ott van a történelmi rövidlátás jelensége is, amelynek köszönhetően az időben közeli eseményeket – az érzelmi hatások és bővebb információforrás következtében – nagyobb hangsúllyal érzékeljük, mint a távoliakat.
Harmadrészt pedig az erőszak iránti érzékenységünk is folyamatosan nőtt az évszázadok során. Míg egy kivégzés például egykor mindennapos vásári mulatság volt, ma a világ nagy részén elfogadhatatlan és embertelen horror.
Mi volt a korábbi századokban?
Az ember által okozott húsz legnagyobb katasztrófát a világ aktuális népességével súlyozva Pinker azt találta, hogy az 55 millió halottal abszolút első helyezett második világháború a relatív lista kilencedik helyére csúszott. Ráadásul e világégésen kívül más huszadik századi mészárlás nem is került a top 10-be.
Trendet viszont a mészárlások kialakulásában Pinkernek a megfelelő súlyozások után sem sikerült megállapítania. Egy bővebb – százas – háborúlistát koordináták közé szorítva azt találta, hogy a történelem nagy mészárlásai egyenletesen oszlottak el az idők során.
És bár úgy tűnik, az utóbbi kétszáz évben a “kisebb” háborúk megszaporodtak, Pinker szerint ezt akár az is okozhatja, hogy e korokból vannak részletesebb információink, és a régmúlt “kisebb” csatáinak emléke ködbe veszett az évszázadok során. Vagyis ahogy James Payne-t idézve leírja: minden olyan tanulmány, ami a halálos áldozatok számának időbeli növekedését mutatja, úgy, hogy közben nem korrigál a történelmi rövidlátással, nem mutat többet annál, mint hogy az AP hírügynökség világban dúló háborúkról szolgáltatott információi jóval átfogóbbak, mint a középkori szerzetesek írásai.
A történelmi rövidlátóságot ábrázolja az alábbi grafikon is, amelyet Rein Taagepera történész úgy készített, hogy egy vonalzóval végigment egy történelmi almanachon, és megmérte, a kötet mely évszázadokkal mennyit foglalkozott:
Zérólista
Az alapvető elemzői hibák feltárása után Pinker bemutatja a felemás huszadik századot, amelynek második felében – a két szörnyű világháború után – soha nem látott béke köszöntött az emberiségre. Pinker egy zérólistát hoz ennek szemléltetésére, amin többek között olyan elemek szerepelnek, mint hogy
– a század második felében nem vetettek be nukleáris fegyvereket,
– a szuperhatalmak nem vívtak egymás ellen direkt háborút,
– a legfejlettebb és a nyugat-európai államok sem harcoltak egymással, pedig utóbbiak egy évszázaddal korábban évente bonyolódtak újabb és újabb fegyveres konfliktusba.
Mi lehet mindennek az oka?
Könyvében Pinker felteszi azt a kérdést is, hogy ennek a félévszázados nyugalomnak mi lehetett az oka. Sorra veszi a pusztító nukleáris háborútól való félelmet, a demokrata államberendezkedés elterjedését, a liberalizációt és a világégés után kialakult integrációkat, de mivel egyikben sem találja meg a tartós béke egyedüli okát, az emberi tényezők és a gondolkodás, továbbá a jogi környezet változása felől is megközelíti a kérdést.
Ezeket azonban mind egy-egy teljes fejezetben teszi meg, aminek részletesebb kifejtése túlmutat a bejegyzésen. Akit ennél mélyebben érdekel a könyv, az Amazonon megtalálja. Vitatkozni természetesen lehet Pinker elméletéről, de optimális esetben a teljes mű ismeretében érdemes.
Kapcsolódó anyagok:
- Világháborúkkal kapcsolatos cikkek az Urbanlegends.hu-n
- Steven Pinker gondolatairól az Urbanlegends.hu-n
(Illusztráció: fortepan.hu)
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Nem politizálni szeretnék, csupán jó példának tartom: a történelmi rövidlátást a legjobban mutatja, hogy mennyire szenvedélyesen tudják az emberek szidni a mindenkori kormánypártot és akire korábban azt mondták hogy a legrosszabb, azt mondják hogy ő jobb volt mint a mostani. Aztán persze ahogy más lesz hatalmon, úgy ő lesz megint a legrosszabb és az előző mégiscsak jobb.
Végeláthatatlan folyamat és nem túl bonyolut recept alapján működik.
„Aztán persze ahogy más lesz hatalmon, úgy ő lesz megint a legrosszabb és az előző mégiscsak jobb.”
Igen, ebben igazad van, de a mi kis országunkban nekem tényleg úgy tűnik hogy ez még igaz is.
Egyre „jobbakat” választunk akik egyre jobban hülyének néznek mindenkit.
És az ország állapota egyre roszabb is… A kilopott pénzek meg csak gyűlnek meg gyűlnek…
A cikkről. A szerző unokahúgát ha megölik holnap egy rablótámadásban akkor RELATIVE nagyobb veszteség éri mint amikor 5 év múlva egy sokkal nagyobb lélekszámú városban kiirtják a családját?
Durva példa de ez a relatív dolog azért szerintem nagy butaság. A középkorban mikor 200 ember nekiindult mondjuk Skóciában és lenyomtak egy „csatát” az Angol hódítókkal amiben 3-4 ember lehet bele is haltés ezt évente 5-6* (mert ronda volt az asszony és inkább „csatázni” jártak mint otthon maradnak) akkor az nagyobb, véresebb kor volt mint a világháborúk?
Az hogy nagyobb a béke szerintem annak is köszönhető hogy nagyobb az információ – áramlás, ma pl. Hitlerről, Leninről… pillanatok alatt kiderülne kik is ők valójában, meg az is ami nem igaz :)
Nem tudna már senki megvezetni több millió embert mindenféle „dicsőséges halál a népért, országért, akármiért” dolgokkal. Vannak pl. most is szervezetek akik mennének tankokkal a „régi” Magyarországot visszahódítani de a közoktatás azért hálistennek (bár szerintem harmatgyenge még mindig ahhoz képest amilyen lehetne) attól már sokkal jobb hogy sok, nagy tömegű embert meg lehessen vezetni demagógiával.
És hát normális ember már van azon az értelmi szinten hogy nem fogja egy „felső” célért otthagyni a családját és menni meghalni egy politikus és néhány fegyvergyáros érdekéért. Nem okoz fájdalmat nekik azzal hogy beáldozza magát a „szent cél”ért, hagyja apa nélkül felnőni a gyermekét és legfőként nem teszi kockára azok életét. Aki mégis annak komoly önértékelési gondjai vannak és aki más emberek gyilkolásában keresi az önigazolást annak pedig jó szakemberek állnak már rendelkezésére, csak rajta múlik használja-e a lehetőséget.
Szóval szerintem igenis fejlődik az emberiség – nem mindenhol minden népcsoport de a civilizált világ -( bár néha adott témákban tényleg „hülyéknek” tűnnek az emberek) mégis alapjaiban jófelé változik.
Pl. EU. amit divat szidni, de ha csak azt eléri hogy amíg létezik, a tagjai közt nincsenek háborúk már megér minden pénzt.
„A kilopott pénzek meg csak gyűlnek meg gyűlnek…”
Ehhez:
http://atv.hu/cikk/20120724_soha_nem_latott_mereteket_oltott_az_offshore_ozas_magyarorszagon
szimpatikus állítás, én is hasonló véleményen vagyok, mint a szerző.
de ki állítja, hogy „az ateizmus, a darwinizmus, (…), a tudományos nézőpont előretörése” volt a kegyetlenségek kiváltója? mármint tényleg, ki az a h*lye, aki erre a következtetésre jut?
véleményem szerint a háborúkat kiváltó tényezők sokat tompultak és még tompulnak:
– vallás: egyre inkább már csak szakrális jelentősége van, problémát (háborús konfliktust) csak ott okoz, ahol még mindig össze van fonódva a hatalommal (arab országok)
– nacionalizmus: hála annak, hogy Európa országai sok évszázados torzsalkodásaikat mára elcsitították, és a különböző Uniók és Világszervezeteknek köszönhetően van összetartás, ez a front is sokat javult.
– szélsőséges ideológiák: kipróbáltuk, hála égnek nem működött, pont.
Viszont: véleményem szerint ez a történelmi rövidlátóság még okozhat (és okoz is) problémát a világpolitikában. ugyanis a demokratikus fejlődés nem minden esetben jelent folyamatosan javuló gazdasági és szociális állapotokat. ennek hatására viszont gyakran bekövetkezhet bizonyos visszalépés a demokráciában, kiváló példa erre Magyarország 1918-1921 között, Afganisztán a szovjet megszállás megszűnése után, vagy azok az arab országok napjainkban, ahol a diktatúra leverése után vallási fanatikusok kerülnek hatalomra.
xezs: ha nem akarsz politizálni, akkor mégis mi kényszerít rá?
De mi folyik Mexikóban? | Why Mexico’s Violence is an Exception to Historical Trend http://www.insightcrime.org/news-analysis/mexico-violence-exception-historial-trend
Shaddark!
„A szerző unokahúgát ha megölik holnap egy rablótámadásban akkor RELATIVE nagyobb veszteség éri mint amikor 5 év múlva egy sokkal nagyobb lélekszámú városban kiirtják a családját?
Durva példa de ez a relatív dolog azért szerintem nagy butaság.”
Az adatok súlyozása egyáltalán nem ezt jelenti. Nem az egyes, konkrétan érintett személyek érzelmeiről szól a dolog, hanem arról, hogy a tényleges áldozatok számát a potenciális áldozatok (vagyis a lakosság) számához kell viszonyítani. Vagyis ha azt kérdezzük, melyik a véresebb kor, akkor azt kell vizsgálnunk, hogy a lakosság hány százaléka volt kitéve az erőszaknak az adott korszakban. Vagy legalábbis így már értelmesebb a kérdés, meg a válasz is.
A skót-angol háborús példád szerintem leginkább a kisujjadból származik. Az ismert, feljegyzett csatákban azért sokkal nagyobb halálozási arányok szerepelnek. Vagy gondolj az elfoglalt városokban alkalmazott „szabad rablás” intézményére. Vagy gondolj arra, hogy várostromok esetén bevett szokás volt a környékbeli lakosság munkaszolgálatra kényszerítése – azaz pl. török ostrom esetén magyar parasztok hordták a földet a magyar vár árkának feltöltésére. Ha ellenálltak, a török mészárolta le őket, ha dolgoztak, akkor a magyar védők ágyúzták őket halomra.
Ha meg már mindenáron erőltetjük a kor-véresség dolgot, akkor az sem mindegy, hol húzzuk meg a korszakhatárt. de ez benne van magában a cikkben is.
Shaddark: „És az ország állapota egyre roszabb is…”
A világért sem akarnám a politikát nagyon belekeverni, de mintha a mostani kormány döntéseiben lenne némi koherencia. Hogy bizonyos döntések kinek kedveznek és kinek nem abba inkább nem megyek bele, mert egyrészt vitát szül, másrészt attól függ, hogy ki melyik oldalon áll (én például azon, aki utálja a cigarettafüstöt, pozitívan érintette a rezsicsökkentés és semlegesen az egykulcsos adó+kompenzáció, valamint ellenzi az IMF hitelt, bár ha nagyon tré a helyzet vagy hosszútávú előnnyel járna, ami bőven kitermelné a kamatokat, akkor nem zárkózik el előle).
De felsorolhatnék legalább ennyi hülyeséget vagy negatív dolgot is. De az megint csak az én véleményem lenne.
Persze egyfelől még a halálban sem bízom, nemhogy a politikában, másfelől nem tudom, hogy ha anno a korábbi kormányoknak is kétharmados többsége lett volna, akkor vajon mennyivel tudták volna jobban véghez vinni a terveiket. Elvégre az ellenzék (bármelyik oldal is legyen az) jó magyar szokása, hogy még amiben egyetért, ha hatalmon van is direkt megvétózza dacból, mikor ellenzékben van.
„az Angol hódítókkal amiben 3-4 ember lehet bele is halt”
Azért azt se felejtsd el, hogy a modern orvostudomány előtt egy egyszerű felszíni hámsérülés is elfertőződhetett és meghalhatott benne később a katona. A csonttörés meg sokszor a halállal volt egyenlő. A hullák miatti pestisjárványokról, koleráról és lepráról nem is beszélve, amik szintén a háborúkhoz voltak köthetők.
„Vannak pl. most is szervezetek akik mennének tankokkal a “régi” Magyarországot visszahódítani de a közoktatás azért hálistennek (bár szerintem harmatgyenge még mindig ahhoz képest amilyen lehetne) attól már sokkal jobb hogy sok, nagy tömegű embert meg lehessen vezetni demagógiával.”
Nem szeretnék illúziót rombolni, de ennek inkább az általános megosztottság a legnagyobb oka, nem pedig az oktatás minősége. Ha valaki nem csatlakozik az nem azt jelenti, hogy valóban át is látja, miért is lenne problémás egy ilyen akciót kivitelezni (még ha neki konkrétan tiszta is marad a keze és csak úgy éli meg, mint egy stratégiai játékot, ahol katonákat küldenek hódítani).
„mégis alapjaiban jófelé változik.”
Egyrészt a béke önmagában nem feltétlenül jó. Ha az angolok, franciák, németek is békések lettek volna, akkor nem alkotnának ma jóléti társadalmakat.
Másrészt attól, hogy az erőszak nem közvetlen, még nem jelenteném ki, hogy a civilizált világban „béke” honol. A harcokat nem fegyverekkel/nyers erővel vívjuk, hanem stratégiailag, gazdaságilag, illetve a nemzetek helyett a hangsúly inkább a társadalmi csoportokra és társadalmi osztályokra tevődött át.
juhaszvik: A szélsőség mindig relatív. Manapság két dologra mondják. Az egyik túlzottan eltér a jelenleg uralkodó társadalmi berendezkedéstől, a fogalom másik jelentése pedig a radikálisság fokára vonatkozik (vagyis akár azon az áron is meg akarják valósítani, ha az ellenzőket ki kell irtani).
Ennél fogva az ateizmus, darwinizmus és tudományos nézőpont is lehet szélsőség a másik oldal képviselőinek. Mivel nincs abszolút középpont, ezért az abszolútumot mindig az adott társadalmi rend határozza meg. Egy vallással erősen átitatott társadalomban az ateizmus, darwinizmus és tudományos gondolkodás előretörése ugyanolyan radikálisnak hathatott és küzdhettek ellene a status quo védelmezői.
Emerson:
Nem állítottam sehol az ellenkezőjét annak, hogy a „szélsőség” relatív. egy helyen említettem a szélsőséges ideológiákat, ebben az esetben pedig olyan ideológiákra gondoltam, amik szemben állnak a mostani (és akkori) demokratikus berendezkedéssel (már ahol van, volt).
Az „ateizmus, darwinizmus, tudományos nézőpont” kérdéskörét pedig azért vetettem fel, mert tudomásom szerint ezek nevében nem indítottak sehol senki ellen sem háborút (fordítva igen).
juhaszvik: Csupán jó példának tartom. Látom muszáj volt belekötnöd.
Shaddark: Azért van az a helyzet, amikor el kell menni háborúba. Ha pl. megtámadnák Magyarországot, nem várhatod gyáván, amíg eljönnek érted hogy megöljenek, a feleségedet meg megerőszakolják, hanem ott igenis fegyvert kell fogni és nem a miniszterelnökért fogsz harcolni hanem azért hogy legyen egy ország amit Magyarországnak nevezhetsz és a sajátodnak érzed.
És igen, kis ország, kis haderő, de hogy várnád el a NATO-tól, hogy egységeket küldjön, ha azt látják, hogy a magyarok gyáván szarnak bele a honvédelembe? Akkor ők is legyintenek egyet, hogy ezek barmok, és hazamennek.
Szóval a háborúsdi nem annyira egyszerű, hogy pár tesztoszteronzabáló hülyegyerek ócska szórakozása és kész.
„Nem politizálni szeretnék, csupán jó példának tartom: a történelmi rövidlátást a legjobban mutatja, hogy mennyire szenvedélyesen tudják az emberek szidni a mindenkori kormánypártot és akire korábban azt mondták hogy a legrosszabb, azt mondják hogy ő jobb volt mint a mostani. Aztán persze ahogy más lesz hatalmon, úgy ő lesz megint a legrosszabb és az előző mégiscsak jobb.”
Ez nem a történelmi rövidlátás… egyrészt a pártszimpatizánsok a hívőkhöz hasonlítanak, XY az asztalra is csinálhatna, a hívei akkor is kitartanának mellette. Hogy egyesek miért mondhatják azt egy nagyon rossz kormányzásra azt hogy nem is volt annyira rossz, talán azért lehet mert azóta lett rosszabb, tehát lett viszonyítási alap.
A békének egyetlen fő oka van, az pedig a folyamatos gazdasági növekedés okozta jólét. Mivel a torta a 70es évek végéig mindenhol növekedett (elsősorban a fejlett világban), és sok országban még azután is, ezért nem kellett a szomszédoktól elvenni az erőforrásokat, hogy jusson a saját lakosságnak. A növekedés fő motorja pedig a bőséges és olcsó olaj beáramlása volt a világgazdaságba.
Ennek egyelőre még nincs igazán alternatívája. Ha hosszú éveken, évtizedeken keresztül recesszió lesz a fejlett világban (esetleg a minimális növekedés rövid időszakaival fűszerezve), akkor előbb-utóbb a békének is vége szakad.
Nem véletlen, hogy a termőföld ismét keresett befektetés világszerte. Ahogyan a vízkészletek is stratégiai jelentőségűek.
A növekedés elmaradása egyébként a társadalmi mobilitást is erőteljesen beszűkíti, a társadalmi, vagyoni különbségek sokkal jobban bebetonozódnak, hiszen sokkal kevesebb a lehetőség arra, hogy valaki „sokra vigye” egy pangó gazdaságban. Tulajdonképpen újra olyan „zero-sum game” helyzet áll elő, ami a történelmet szinte mindig is jellemezte. Egy nemzedéknyi kínszenvedés után már sokkal nagyobb a fogékonyság az olyan megoldásokra, amik társadalmi mobilitással kecsegtetnek az ebből addig kimaradók számára. Persze, ameddig vannak gazdaságilag fejlettebb befogadó országok, addig a kivándorlás is egy ilyen megoldás. De idővel népszerűvé válik az erőszakos belső újraelosztás gondolata, vagy ennek alternatívájaként a külső konfliktusok. Részben azért, mert ezek a megoldások vagy az immár nem növekvő hazai torta újraelosztásával kecsegtetnek (csak láncainkat veszíthetjük), vagy pedig a mások tortájából történő falatozás jogának megszerzését társadalmi felemelkedéssel honorálja a hatalom a folyamatban résztvevők számára. A zero-sum game korszakaiban a katonai pálya mindig is egyike a társadalmi mobilitás igen csekély számú útjainak.
xezs: nem volt muszáj, bocs :)
bár nem nekem írtad, de én valószínűbbnek tartom, hogy Mo. beleolvad valamilyen Unióba, mint hogy valaha is megtámadja valamilyen ország.
Xezs:
Mindennek oka van, ha háború lesz annak is.
Biztos nem fogok embereket halomra ölni csak azért mert pl. Viktorkirályunk égiek által magasztos fényben fürdő őszentsége be akarja bizonyítani hogy neki igenis igaza van, és mert a fidesz közeli cégek már fegyvereket is gyártanak és más emberek halálából akarnak meggazdagodni (Na ez hülyeség, trilliárdosból petaárdossá válni helyesen)…
De igaz ez minden más politikai erőre is, azért őt írtam mert ő van hatalmon és mert őt könnyen rá lehetne venni egy kirobbantására).
Én egy háborúról se tudok aminek lett volna értelme vagy haszna a tömegek számára
Jön a lelkesítő demagógia – kb. mint amit leírtál, majd akik jól fognak járni azok megszervezik és jó messzire elhúznak. A 2.ban is papírtalpú cipőkben masíroztak az emberek a hóban – közben hasonló szövegekkel próbálták tartani magukban a lelket. Mert a hazugságok így működnek, aki hinni akar bennük azt nem nehéz átverni, ha maga is hinni akar benne.
És az alapvetés – miszerint helyes dolog más emberek életét elvenni XYZ okokból eleve egy hazugság – innentől meg bármi amit egy hazugságért tesznek az ostobaság.
Ha megtámadnak elmegyek, a családom életét pont azzal teszem kockára ha itt maradunk gyilkolni.
Még ha nyerünk is, milyen emberré válik egy gyilkos vagy milyen további elveket tud átadni a gyerekének? Sose lesz normális élete szegénynek.
Leromboljuk az országot hogy legyen még több csilliárdos, mert majd ingyért elvárják hogy felépítsük aztán a nevükre iratják amit megcsináltattak velünk, és persze elkérik a havi számlákban a fizetésünket hogy használhassuk amit mi építettünk fel – volt már ilyen nem? Nem rossz ötlet nem azt mondom, de engem nem fognak így átverni semmilyen demagóg idióta szöveggel mint a szüleimet.
Mi ebben a jó? Ha a tényeket nézem a háború jó 100 embernek (pénz, dicsőség, történelmi hírnév) és szenvedés, halál, sírás, fájdalom sok millió embernek.
Ez ilyen egyszerű, nem kell részt venni benne, hagyni hogy más palira vegyen, ennyi.
És miért ölné meg bárki is a családom? Jönnek, aztán hazamennek ha nem kezdünk belemenni a játékukba, Svájc se háborúzott soha mégse gyilkolják halomra a svájci embereket 10 évente… Ez egy játék amibe vagy belemész vagy nem. Nincsenek már fosztogató vad viking törzsek a világban akik ellen muszáj harcolni…
Aki harcolni és gyilkolni akar hogy megmutassa annak nincs rendben az élete, önértékelése, és az erőszakkal akarja ezt leplezni. Tudom,apa nékül nőttem fel ezért hiányzott sok minta, így fiatal koromban sokat verekedtem meg balhéztam – tele voltam félelmekkel és bizonytalansággal az élet más dolgai iránt pont azért. Így születnek a vagány gyerekek, ők se bátrabbak mint az átlag nehogy azt hidd, pont hogy a félelem teszi őket olyanná. Így el lehet leplezni ezeket akár magam elől is, plusz a buta ember azt hiszi ettől majd ér valamit…
Sajátomnak miért éreznék bármit is?
Ezen megy tönkre rengeteg házasság is, ha valakit / valamit szeretek (azaz nem ragaszkodok, amit pl. tárgyak iránt is érez az ember) akkor épp hogy tisztelni fogom azt hogy ő önálló szuverén egyén/fogalom. Ha az ember a sajátjának érez valamit az nem szeretet, az birtoklási vágy.
Ha szeretem a hazám akkor szeretek benne élni, a dolgait, hagyományait. Ezeket senki nem tudja „megölni” mert nem anyagi dolgok. Háború nem tud ártani neki, nincs szüksége egy hazának arra hogy embereket öljek érte.
A vezetőjének hogy beleírják a történelem könyvekbe (amik mellesleg nem a hazáról hanem annak felső százáról szólnak) neki szüksége lehet rá. A mellette álló érdekembereknek is mert egy háború mindig jó üzlet. A legjobb ami csak létezik.
És mindig úgy keletkezik, hogy akinek érdeke az megvezeti a nagy egós (ennél fogva nagyon könnyen befolyásolható) vezetőt és csináltat egyet.
A magyarok szarnak a honvédelembe :D
Jó duma, másfél évig voltam katona, tudod kicsi az ország, kevés a pénze – vagy észnél vagyunk vagy megszívjuk, ez ilyen egyszerű. Az oviban se megy neki az ember annak aki 3* akkora mint ő, ha mégis akkor hülyének nézed az ovist. Magadnak miért azt tanácsolod hogy igenis vágj hozzá egy kisautót mert ha az óvónéni látja hogy te „kiállsz magadért” (gy.k. hülyére vereted magad) akkor majd jobban megvéd.
Szerintem már megbocsáss de elég idióta tanács ez :)
ha nem szlogenesen néznéd a dolgot hanem „felűlről” próbálod, a belédvert „ez helyes ez helytelen” dolgok félredobásával akkor te se ezt írnád ebben biztos vagyok, mert értelmes és okos ember vagy.
Emerson:
A kormányban igazad van, nem a „megtestesült gonosz” ül a trónon nyilván, van amelyik intézkedése pozitív és jó változást hoz. Kár hogy csak olyanokkal találkozom jobbára mindig akik a földreszállt angyalt vagy a főgonoszt látják és nem képesek adott témába saját érdekeiknek, körülményeiknek megfelelő – a meghozójától független véleményt alkotni. Nekem is vannak intézkedések amik szimpatikusak, de a módszert ahogyan meghozzák pl. elítélem, és azt sem tartom jónak hogy megszüntetik a demokráciát. Bár ennek is vannak előnyei is nem csak hátrányai…
Jókat írsz, csak arra reagálok főként amiket nagyon másként látok.
A betegségeket én nem sorolom a háborús áldozatokhoz, ilyen alapon az amerikai őslakosságot is „lemészárolták”, ui.őket is a fehérek által behozott, az ő immunrendszerüknek ismeretlen, ezért annak ellenálni nem tudó járványok irtották ki majdnem, nem a puskák… Azaz akaratlan tett volt nem direkt biológiai fegyver használat, ezért nem tartom háborús áldozatnak, békében is ugyanúgy meghaltak volna.
De azért ez nézőpont kérdése is, ezért is térnek el statisztikák egymástól ugyanabban a témában, kinek milyen kis világnézete van abban gondolkodik.
„…ennek inkább az általános megosztottság a legnagyobb oka, nem pedig az oktatás minősége…”
Szerintem pedig az oktatás-nevelés, tapasztalatokból ezt gondolom. Pl.Kolompár Józsikát rávenni hogy adja néhány maflást „okító/fenyítő” célzattal Sanyi gyereknek mert a múlt karácsonykor csúnyán nézte, „kóstolgatta”, nem szokott nehéz lenni. Marci aki egyetemre készül inkább azt gondolja le kellene ülni és megbeszélni… Ezeket látom nap mint nap, – hasonló történeteket az életben, ezért gondolom hogy jó környezetben igenis nagy a fejlődés. És azt is írtam hogy a „fejlett” világokban gondolom csak ezt érvényesülni.
„Egyrészt a béke önmagában nem feltétlenül jó. Ha az angolok, franciák, németek is békések lettek volna, akkor nem alkotnának ma jóléti társadalmakat.”
Ebben nagyon nem értek egyet.
Ha háborúba született volna Einstein, most nem ismernénk a relativitás elméletet. Ha fele ennyi háború lett volna most lenne 3 Einsteinünk, 5 Newtonunk és még sorolhatnám vég nélkül a százszor annyi sikeres tudóst mint amennyi lehetőséget kapott az élettől mert szerencséje volt és békeidőbe született.
Mert megszülettek ők is, csak épp roszkor rosz helyre,ezért a leégett/lebombázott egyetemen nem tudtak tanulni, és hát olvasni sem volt idejük mert a háborúhoz szükséges értelmi szinten lévő felettesük „ne puska, mennyé őni” szavakkal a kezükbe nyomta a dárdát/szuronyt, más, „jóléti társadalmat megalapozó” tevékenységek felé terelgetvén őket mint kibelezés, lefejezés, csonkolás…
Ezek mindig visszavetették a társadalmakat, sose vitték előre. Akik ilyenkor „hőssé” és példaképpé váltak azok mind pszichopata véglények voltak akik jól mutatnak a töri könyvekben ugyan, de ha nincs a háború valószínűleg öngyilkosok lesznek 40 évesen a cél és értelem nélküli életben, ahol semmihez sincs se tehetségük, se szorgalmuk hogy tudást szerezzenek…
„A harcokat nem fegyverekkel/nyers erővel vívjuk, hanem stratégiailag…”
Ez szerintem szemantikai félreértés köztünk, én a háborút (tudod – halál, fájdalom, csonkítások, vér, sok-sok temetés) és a küzdelmes életet nem keverném össze. De amúgy igaz amit írsz, – maradjon is így. győzzön a jobbik, okosabbik, életrevalóbb. ne a szadistább, pszichopatább, lélek nélkül élő aki le…arja ha belehalnak a gyermekei is a háborúba csak „neki legyen igaza”…
/off jah,ezt is taníthatnák amúgy, az embereknek el kellene dönteniük hogy boldog, vidám és örömteli legyen az életük vagy igazuk legyen. Ez a kettő se megy eggyütt – ui. nincs olyan hogy igazság.
Xezs: Így utólag átolvasva ilyen támadó élt látok az írásomban amiben válaszoltam neked, de nem neked szól hanem a témának, véletlenül se vedd magadra, az itteni beírásaid alapján jó ember lehetsz aki még nagyon értelmes is.
Naon belejöttem itt írás közben a háborús témába :)