Spermasztorik a suliból

A legenda így szól:

„Történt egyszer a SOTE intézményében, hogy az emberi nyál összetételét vizsgálták az ifjú orvostanhallgatók. A mikroszkóp lencséje alá helyezett tárgylemezen helyet foglaló minta képét szép nagy formátumban kivetítették a falra és a prof az illusztráció segítségével magyarázott hosszasan. Egy idő után azonban az anyag illékony volta miatt újabb mintára volt szükség. A prof megkérte az egyik csinos medikát, hogy legyen segítségére a hiányzó minta pótlásában. A hölgy a felkérésnek maradéktalanul eleget tett, majd a mikroszkóp alá helyezték ismét a tárgylemezt. Na ezt a pillanatot a leányzó egy életre megjegyezte… Ugyanis a kép közepén feltűnt egy jól felnagyított, vergődő, egysejtű ostoros… A leányzó tűzvörösen rohant ki az óráról. A prof nézett utána egy kicsit, majd ennyit fűzött a dologhoz: „Hát igen. Ideális körülmények között hetekig is elélnek.”

Ugyanennek a történetnek egy másik, rövidebb formája:

„Orvostanhallgatók különféle testnedveket nézegetnek mikroszkóp alatt valamilyen gyakorlaton. Két medika éppen spermát néz, közben rihegnek-röhögnek. Prof megkérdezi, hogy mi ilyen érdekes, mondják, hogy nyál. Az öreg is belenéz a mikroszkópba, és csak annyit mond: – Alaposabban is megmoshatta volna a fogát kollegina.”

Máshol is mesélik

A fenti városi legenda nem magyar eredetű, Amerikában is ismert. A Snopes szerint azokban az időkben keletkezhetett, amikor az egyetemeken még szigorúan elkülönítették a fiúkat a lányoktól, és rosszallóan tekintettek a házasság előtti szexre. A felsőoktatási intézmények liberalizálása után a legenda továbbment a középiskolákra. A legújabb verziókban az „áldozat” sokszor férfi, ami nagy derültséget kelthet homofób körökben – olvasható a Snopes-on.

Ugyanitt felidéznek egy hasonló legendát is. Ebben a professzor épp arról beszél, hogy a spermában milyen sok cukor van, amikor az egyik lány közbevág: „Akkor miért olyan sós az íze?” „Az áldozat” e történetben is vörös arccal rohan ki a teremből. Ismert a legendának olyan verziója is, melyben a tanártól válasz is érkezik: „Mert az édeset felismerő ízlelőbimbók a nyelv hegyén vannak, nem a torokban.”

(Zárójelben | Ami az első példamesében elhangzó „ideális körülmények között hetekig is elélnek” professzori slusszpoént illeti: bár az ügyben megkérdezett orvosoktól és a neten eltérő adatokat kaptam arra vonatkozóan, meddig él meg a sperma az emberi szájban (1 órától 16 óráig), annyi biztos, hogy a nyál nem sorolható az ideális körülmények közé.)