Marinov Iván „Amikor a NASA elkezdett asztronautákat küldeni az űrbe, hamarosan rájöttek, hogy a golyóstoll nem működik gravitáció nélkül. Hogy megküzdjenek ezzel a súlyos problémával, NASA-kutatók kifejlesztettek egy olyan tollat, ami ír gravitáció nélkül, fejjel lefelé, víz alatt, és majdnem minden felületen, valamint fagypont és 300°C között bármilyen hőmérsékleten. Mindez egy évtizedbe és 12 milliárd dollárba került. Az oroszok ceruzát használtak”
szól a legenda.
A NASA és a Snopes.com szerint a kezdeti időkben a szovjetek és az amerikaiak egyaránt ceruzát használtak az űrben. A szabadon lebegő törött ceruzahegy, az űrkabinban könnyen lángra kapó ceruzafa és a gyúlékony grafit azonban többszörös veszélyt jelentett az űrhajósokra.
A ceruzák hátrányait felismerő Paul C. Fisher 1965-ben – több mint egymillió dollárt áldozva a projektre – kifejlesztett egy űrbiztos tollat, amelyet tesztelésre elküldött Robert Gilruth-nak, a houstoni űrközpont igazgatójának.
A Snopes és a NASA honlapján olvasható információk szerint Fisher az íróeszközt nem az ő rendelésükre készítette, kutatásait maga finanszírozta. Egy saját maga által terjesztett legenda szerint a toll fejlesztésének ötletét álmában visszatérő, halott apja súgta meg neki.
A tollak végül kétéves tesztelést követően az Apollo 7 1968-as útján mutatkoztak be élesben. És hamarosan a szovjetek is kértek belőle. Első rendelésük – 100 tollra és 1000 tintapatronra – 1969-ben futott be a céghez. Az íróeszközt civilek is megvásárolhatják.
Források:
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Az Irish Independent aug. 4.-i számában megjelent Kevin Myers-cikk tényként közli a legendát. :-)
Kis kiegészítés : Az oroszok azért használhattak nyugodtabban ceruzát mert náluk levegővel volt feltöltve az űrhajó amíg az amerikaiaknál tiszta oxigén volt a kabinban ami fokozottan tűzveszélyes volt.
Es urhegyezo es urradir meg nincsen????
A ceruza azért nem jó megoldás az űrben mert a grafitszemcsék nem túl jók ha lebegnek. Lehet technikai eltérések miatt az oroszoknál ez nem volt túl nagy probléma.
S mégegy megjegyzés. Az ameriakiaknál sem volt tiszta oxigén a kabinban az Apollo 1 baleset után.
MP megjegyzésére: de igen. Pontosabban csökkentett nyomású (35 kPa) oxigén-hélium keverék. Az Apollo-baleset után ez annyiban változott, hogy induláskor normális nyomású légkör volt, ezt az orbitális pályán cserélték le a csökkentett nyomású levegőre…
(Űrhajózási lexikon)
Az oxigén-hélium keverék pont ugyanolyan, mint a levegő.
Az oxigén- Hélium keverék ugyan olyan mint a levegő??? Érdekes :D A hélium nem passzol a levegőhöz, és a sűrűsége is sokkal kisebb mint a nitrogénnek. MItől ugyan olyan mint a levegő?
telefingottam az űrkabint!
beszartam!
Ezt 1000 eve oktatjak marketing szakon (jobb helyeken).
Termeszetesen csak annyi a celja, hogy ravezessen,
hogy minden esetben probald meg leegyszerusiteni a megoldast.
Az űrtoll sokkal kúlabb, mint a ceruza. Ha mindig az egyszerűbb megoldást választanánk, egyforma zsákruhákban járnánk mint Rambo.
Minek a ceruza meg a toll a mindenféle elektronikus adatrögyitők mellett?
A szabadon lebegő törött ceruzahegy, az űrkabinban könnyen lángra kapó ceruzafa és a gyúlékony grafit azonban többszörös veszélyt jelentett az űrhajósokra. A ceruzák hátrányait felismerő Paul C. Fisher 1965-ben – több mint egymillió dollárt áldozva a projektre – kifejlesztett egy űrbiztos tollat
Magyarban minden nap van ilyen fejlesztés amivel az adófizetők rosszul, néhány ember meg igen jól jár…
Miért ne fordulhatna elő ámerikában is, de hogy ez a sztori nem technikai hanem pénzügyi megoldás volt abban biztos vagyok.