A gyomorrobbantó robbanócukor legendája

A klasszikus robbanós cukorkás legenda gyermekkorunk egyik nagy fenyegetése volt. A gyomorrobbanást elképzelhetetlennek tartottuk, de senki nem merte kipróbálni, igaz-e.

Sergio Benvenuto Városi legendák című könyvéből kiderül, ugyanez a legenda a tengerentúlon is emberek millióit rémisztgette. A szóbeszéd háttérüzenete Benvenuto szerint – hasonlóan a többi élelmiszerrel kapcsolatos álhírekhez – az volt: az „ipar nagyon csábító élelmiszereket bocsát ki, azonban a csábítás mögött fennáll a veszély, mivel a mesterséges anyag tönkreteszi a természetet, és így a testünket is”.

A világszerte mesélt legenda pszichológiai háttere

Csabai Mártától, az MTA Pszichológiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársától, Benvenuto könyvének fordítójától azt kérdeztük, miért és hogyan terjedhetett el a világ nyugati felétől elzárt Magyarországon az amerikaival szinte teljesen megegyező legenda? Esetleg valaki behozta a szóbeszédet tengerentúlról? Vagy – mivel az emberek félelmei hasonlóak itt is, ott is – az amerikaitól függetlenül Magyarországon is ugyanaz a szóbeszéd született meg?

Csabai Márta szerint mindkét válasz igaz lehet. Ha a konkrét történetet behozta valaki a vasfüggöny mögé, egyrészt nagyon jólértesültnek tűnhetett, és társas közegben privilegizált helyzetbe kerülhetett az érdekes hír továbbadásával. Másrészt kielégíthette azok fantáziáját is, akik a Nyugatot valami misztikus helynek képzelték („Mik meg nem történnek ott, fantasztikus hely lehet” – mondhatták). Harmadrészt pedig megnyugtathatta azokat is, akik azt mondták: „Na, nálunk ilyen veszélyes dolgok nincsenek, nálunk nagyobb a biztonság”. Ezzel egyrészt a korabeli politikai propagandához igazodtak, de az is lehet, hogy valójában csak frusztrációikat csillapították amiatt, hogy nálunk, a vasfüggöny mögött nincsenek ilyen érdekes dolgok.

Csabai szerint az sem kizárt, hogy nálunk is megszületett ugyanaz a legenda, mint Amerikában, hiszen a legendák hátterében általános emberi szorongások, tudattalan félelmek vagy vágyak rejlenek. Az ilyen érzések pedig ugyanúgy jellemzik az embereket Magyarországon vagy Amerikában – politikai rendszertől függetlenül. A cukorkás legenda hatásosan válaszol a félelmekre, mert ezáltal az emberek megosztják egymással a szorongást.

A „nagy, gondatlan” vállalatok fenyegetése

A legenda a Síklaki István szerkesztette Szóbeli befolyásolás című könyv második kötetében is megjelenik. A tanulmányt jegyző Gary Alan Fine leírja: a szóbeszéd 1977-ben indult, az újonnan piacra dobott Pop Rocks cukorka kapcsán. A cukorkát lenyelő és attól megfulladó gyerekekről szóló történetet annyian mesélték, hogy ez idővel új legendákat szült. Hamarosan azt kezdték mesélni, hogy több állam is betiltotta az édesség értékesítését.

Természetesen egyik történet sem volt igaz. Amikor a tanulmány szerkesztői megkérdezték a gyerekeket, miért mesélik ezeket a sztorikat, azt válaszolták: azért mert megtörténtek vagy mert egyszerűen érdekesek. Általánosabb szinten ezek a szóbeszédek azokról a veszélyekről szólnak, melyek a nagy, gondatlan vállalatokból származnak. A technológia nemkívánatos következményei miatt a halál mindenhol jelen van, gyerekeinkre minden percben ügyelnünk kell.

Update | A legenda feldolgozása a Mythbusters-ben.