A könyv szerint a pszichológus Norbert Schwarz és munkatársai kimutatták, hogy egy olyan tévhit kiigazítása, mint például „az influenza elleni oltás mellékhatásai rosszabbak, mint maga az influenza”, néha visszaüthet, abban az értelemben, hogy az emberek később még jobban fognak hinni benne. Ennek oka az, hogy idővel sokan csak magára az állításra emlékeznek, a negatív előjelre nem – vagyis kihullik a fejükből az a sárga kis cetli, amire az volt írva: „Nem, ez nem igaz”.
A hallgatás lenne akkor a legjobb módszer? – tette fel a Washington Post újságírója pár éve, a téma kapcsán. A választ pedig Peter Kim Journal of Applied Psychologyban megjelent tanulmányban vélte felfedezni: nem, ugyanis a hallgatás erősíti a vádakat és állításokat.
Schwarzék szerint nem elég pusztán memorizálnunk a téves elképzeléseket, hanem fontos megérteni a mögöttes okokat is.
Fotó: sxc.hu
Ha fontos számodra a kamuhírek elleni harc, támogasd a munkám havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.
“Schwarzék szerint nem elég pusztán memorizálnunk a téves elképzeléseket, hanem fontos megérteni a mögöttes okokat is.” ez nagyon igaz. És nem csak erre, hanem mindenre. A világban a legtöbb probléma és pletyka pontosan a felületesség miatt létezhet..
Hát igen, magyarul ezt nevezik a kabát lopás esetének.
Szerintem maga a feltevés helytelen, mivel az agysorvasztás korszerű trend (nehogy ártson a valóság). Kevesen kíváncsiak a tényekre, a gondolkodó ember kissebbségben van mióta világ a világ, de csak miattuk az igazság elhallgatása sokkal veszélyesebb. A felületes embernek mindegy, úgyis a többség sztereotípiája után megy.
Például divat lett megint az “energetizáló” hologrammos szilikonkarkötő a sok elmebetegnek. Ostoba birkaság, hétezer darabja, ötven forint előállítani, de terjed mint a pestis.
A könyv megjelent magyarul is? Esetleg érdemes átböngésznem Schwarz weboldalát? Ott található a tévhitekből néhány ?
A felületes gondolkodás szerintem az iskolában tanult szokás. Egyszer megtanultam rosszul és következetesen betartom :-). A szövegértés már alapiskolában hiányos, ezt felmérések igazolják. Időnként ismételnünk kellene, hogy alanyból meg állítmányból jön össze a kijelentő mondat. Ez már állítás, aminek logikai értéke igaz vagy nem. A tagadószó , mint szófaj pedig bővíti az egyszerű mondatot és nem kell csodálkozni, hogy módosítja az értelmet. Az efféle összetett hasonlító mondatot az influenzáról értelmezni sok embernek nagy probléma.Az a szerencséjük, hogy saját magukat a legtöbb esetben megértik , de ha mástól hallja, akkor már gondolkodni kéne , elemezni ..jujj! Akkoz gondolkodni kell s a végén esetleg nem azt érti, amit ő szeretne. :-)
Én úgy vettem észre, az ember először mindig a tévhittel találkozik. A cáfolatra általában csak véletlenül bukkan rá, vagy ha tényleg érdekli a dolog és utána néz. Ezért is nehéz kiírtani ezeket az eszméket a köztudatból.
Mellesleg a legutóbbi Showder klubban pont az állkiakasztó villanykörte legendája került elő. http://www.okorszem.hu/legends/@27
Na ez se használ a dolgoknak, még ha poénos is.
Az emberek sajnos szívesen menekülnek kitalált világba, álmok közé. Nem is akarnak tájékoztatást kapni, majd kisütnek valamit, ami számukra szimpatikusabb a valóságnál.
Például ha még a védőoltás is rosszabb, mint az influenza, akkor nem is olyan nagy ügy az a járvány, nem is kell félni tőle.
Így nyugodtabban élnek, csak korábban halnak.
A villanykortes szorit elmeselte Varga Livius “storydealer” a Ponyvapotting cimu filmben.. ahol az olaszorszagi lakokocsis nyaralas es a seggbedugott fogkefe fenykepenek tortenete is elhangzott.
Vagy egy másik példa:
Egy elég nagy multinacionális cégnél dolgozok, ami rengeteg ágazatban jelen van, és ennek a cégnek egy másik ágazatának sikerült elzárni a mexikói öbölben az oljafúrótorony szivárgását. És ők is pont emiatt tartották titokban a kilétüket, mert most még lehet, hogy hatalmas pozítiv reklám lenne a cégnek, de néhány év múlva már csak mindenki arra emlékezne, hogy volt valami összefüggés a cég és az olajszivárgás között, csak azt felejtenék el, hogy ők voltak a megoldói a problémának, nem az okai.
Ford Prefect, a GU utazó informátora sokat gondolkodott rajta, miért beszélnek annyit az emberek feleslegesen. Először arra gondolt, hogy ha nem teszik, összenő a szájuk. Később azt feltételezte, hogy ha nem mozog a szájuk, akkor az agyuk kezd dolgozni. Félelmetes lehetőség!
Szerintem a tévhitekkel is hasonlatos a dolog. Ijesztő lenne egy olyan világ, ahol :
a) gondolkodnak az emberek
b) nem hisznek butaságokban
c) fentiek hatására békében, jólétben és lehetőleg boldogan élnek.
Vagy nem ?
[…] illetve tagadó jellegű állításokról mindenesetre nem sok jóval kecsegtetnek; a cáfolatot tartalmazó “sárga cetli” gyakori eltűnéséről itt is írtam […]