Történelem Kosztolányi és Karinthy

2008. december 18. csütörtök | Szerző: marinov

11

Nyald ki a seggem. Írta Kosztolányi Dezső

Egy egykor virágzó irodalmi műfaj darabjaiból, a hol lírai, hol tréfába hajló írói beugratásokból gyűjtött össze néhányat 2008-ban a HVG. Majd az évek során én is hozzátettem párat.


Bár az irodalom képviselői mindig is szívesen heccelték egymást, a műveken túllépő, hétköznapibb ugratásokat a nyugatosok, elsősorban Karinthy és Kosztolányi hozták divatba – olvasható Serf András cikkében, amelyben a szerző példaként idézi Kosztolányi Nyár, nyár, nyár című versét, ahol a kezdőbetűkből a “Nyald ki a seggem Karinthi” mondat olvasható ki:

Nyár, nyár, nyár
(Karinthy Frigyesnek, uri-magának, az embernyi embernek, de kicsit talán a Kálomistának is küldöm, azzal az instanciával, hogy ne átallaná elolvasni ezt a nekem-kedves poémát, minden irányban.)

Nyár,
A régi vágyam egyre jobban
Lobban,
De vár, még egyre vár.
Kár
így késlekedned, mert az éj setétül.
Az élet
Siralmas és sivár
Enélkül.
Gigászi vágyam éhes, mint a hörcsög,
Görcsök
Emésztik s forró titkom mélye szörcsög.
Mostan hajolj feléje.
Közel a lázak kéjes éje.
Akarod?
Remegve nyújtsd a szájad és karod.
Itt ez ital illatja tégedet vár.
Nektár.
Te
Hűtelen, boldog leszel majd újra, hidd meg.
Idd meg.

Poénjaikhoz mindketten felhasználták például a felbérelt autogramkérőket. Egyszer egy egész gyereksereg rohanta meg Karinthyt, aki nagy büszkén kezdte osztogatni az aláírásait, ám a szignókat a lurkók értetlenkedve fogadták: „Ja, hát ön nem Kosztolányi? Akkor nem is kell!” – és visszaadták a papírokat. Kosztolányitól pedig egy ízben a friss autogramtulajdonos mindjárt egy másodikat, harmadikat, sőt negyediket is kért. „Mondd, fiam, mire kell neked négy aláírás?” – kérdezte a költő gyanútlanul. „Tetszik tudni – hangzott a betanított válasz –, ötven Kosztolányiért kapok egy Karinthyt.”

Az Így írtok ti szerzője persze maga is a pályatársak állandó céltáblája volt. Szokásos kirakatnéző körútjai egyikén történt, hogy a műszaki bolt kínálatán merengve két fiatalember izgatott párbeszédére lett figyelmes: „Ez a legnagyobb magyar író – mondta az egyik. – Jól nézd meg, nem mindennap látni ilyen nagy embert.” Karinthy dagadt a büszkeségtől, de persze úgy tett, mint aki nem hallja. „De hát ki ez az ember? – kérdezte a másik. – Hát nem tudod? Hunyady Sándor.” A leforrázva távozó írónak pedig a szemközti járdáról kajánul integetett a prózaíró pályatárs, Hunyady.

Később, a kommunista diktatúra éveiben a humor, az ugratás eszközei (a gúnyvers, a paródia és más nyelvi játékok) sok esetben az irodalmi túlélést is jelentették a mellőzött alkotóknak.

Update 2015 | Az Irodalomtörténet 1969-es számában találtam a fenti versen kívül még két témába illő dokumentumot. Az alábbi két levél Grätzer Józsefnek, Karinthy Frigyes hajdani „titkárának” a hagyatékából került elő, és része annak a tréfasorozatnak, amelyet Kosztolányi eszelt ki Karinthy szórakoztatására-bosszantására. Ahogy azt a leveleket közlő Hajós Géza írja, “a levél és a levelezőlap szövege a korabeli kisember esengő-sürgető folyamodvány-stílusát imitálja igen finoman”. Hajós a levélből kipontozta a trágár-komikus „lényeget”, amelyet egyébként Kosztolányi a fent idézett költemény versfőibe is belerejtett.

Főtitkárság
Budapest, 1926. I. 12.

Igen tisztelt titkár uram, bocsánatot kell kérnem öntől, hogy mint ismeretlen zavarom s egy számomra nagyon fontos és sürgős ügyben kérem jóindulatát és hathatós közbenjárását, melynek — egy pillanatra sem kétkedem — bizonyára foganatja lesz, Teljes tisztelettel kérem Önt, legyen szíves a Mesternél nekem egy magánkihallgatást kieszközölni, hogy személyesen előadhassam kérésemet, A nap, vagy éjszaka bármely órája megfelelő lenne, föltéve, hogy a Mestert nem zavarnám túlságosan valamely hosszabb lélegzetű irodalmi munkája megalkotása közben. Minthogy ezt a súlyos felelősséget az irodalom ítélőszéke előtt semmikép sem akarnám magamra venni, önhöz fordulok.

Az audencia egyetlen tárgya:

s…. mnek Karinthy Mester által való azonnali kiny… ása.

Gyors és remélhetőleg kedvező válaszát várva vagyok kedves és nagyrabecsült Főtitkár uramnak

alázatos és mindig kész híve:

Kosztolányi Dezső

 

NGS Karinthy Frigyes író urnak

Budapest I, Verpeléti út 2. II. 2.
Budapest, 1926. I. 19.

Igen tisztelt főtitkár uram, bocsánatot kérek, hogy újra háborgatom önt abban az ügyben, melyben a főtitkár úr múltkor szíves volt lakásomra telefonálni. De a választ, melyet kilátásba helyezett, még mindig nem kaptam meg. Mondanom sem kell, hogy milyen nagy reménységgel várom. Az életem, a sorsom függ kedvező elintézésétől. Karinthy Mesternek talán szíveskedjék megemlíteni, hogy családos ember vagyok, gyermekem van, s nem kétkedem, ismerve az ő áldott jó szívét, hogy ezek után készörömest szánja rá magát arra a neki csekély, de nekem rendkívüli nagy szívességre, amelyre kértem.

Igaz tisztelettel

híve: Kosztolányi Dezső

Update 2016 | És még mindig a seggnyalásnál maradva, egy ezzel kapcsolatos Kosztolányi-Karinthy-anekdota megjelenik Kalmár Tibor A nagy nevettetők: Sztorik a pesti éjszakából című gyűjteményében is:

“Egy alkalommal hárman voltak a budai kávéházban, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos és Faludy György. Karinthy tréfából egy kavicsot vett a szájába, és elváltoztatott hangon felhívta az Esztergomi Nőegylet nevében Kosztolányit telefonon, hogy felkérje egy szereplésre. A költő szabadkozott, de a felajánlott honorárium (100 pengő) hatására azonnal szabaddá tette magát. Kosztolányi becsületére legyen mondva, szóba hozta, hogy Karinthyt is meg kellene hívni. Igen ám, de a telefonáló közölte Kosztolányival, hogy így a 100 pengőt meg kellene osztani kettejük közt. Kosztolányi azt válaszolta, hogy adják neki a pénzt úgy, hogy Karinthy ne lássa. A telefonáló azt mondta, hogy ez is megoldható, de csak a nyáljelenet után. – Milyen nyáljelenet? – kérdezte a gyanútlan Kosztolányi. – Amikor én letolom a gatyám a színpadon, és te kinyalod a seggem! – felelte a kavicsot a szájából kivevő Karinthy Frigyes.”


Ha tetszett a bejegyzés, lájkold az oldalt a Facebookon!

Hírlevél + Médiaajánlat




11 hozzászólás ehhez: Nyald ki a seggem. Írta Kosztolányi Dezső

  1. agyvihar says:

    Érdekes ellentmondás, hogy régen, amikor “erkölcsösebb volt a világ”, burjánzottak az ilyen versek és ugratások, ma pedig, “amikor mindent lehet”, eltűntek.

  2. TCM says:

    Gondolom azért nem írnak már ilyeneket egymásnak, mert akkor a Máónika show-ban tárgyalnák ki az egészet vagy a Józsi barátban. Megpersze jól feljelentgetnék egymást becsületsértésért.

  3. Trofimov says:

    Mintha Karafiáth Orsolya irt volna verseket, amik más költők neve alatt jelentek meg :)

  4. Fender says:

    Milyen kis huncut ez a Kosztolányi:)

  5. bogár. says:

    Ma már az erkölcstelenség nem érdekes, hiszen elfogadott.

  6. wing says:

    ja mer ma már perelnének érte, rágalmazás, becsületsértés, egyéb csubakkák.

    :\

  7. xxx says:

    DE CUKI!!! :) <3
    Nem tudjátok mikor találkozott Karinthy és Kosztolányi először, és melyen alkalommal?? Fontos lenne! Köszi, puszi

  8. lényeglátó says:

    Karafiáth nevű polgármestere volt Miskolcnak a VH előtt, vajon leszármazott? Orsi miskolci eredetű

  9. Czopyk says:

    Ahhoz, hogy ilyesmi születhessen, HUMORÉRZÉK kell. Az meg mostanság nincs.

  10. Attila says:

    Czopyk-nál a pont :) és wing-nek is igaza van.
    Ahogyan fejlõdik a technológia, mi ugyan abban az ütemben butulunk vele ;D

  11. uhuuu says:

    Szerintem azért nincs ma már ilyen, mivel a hétköznapi beszéd gyakran, hogy ne mondjam megszokottan ennél sokkal durvább. Ez ma már nem lenne poén. Én meg arra lennék kíváncsi, hogy Karinthy nem írt válaszokat ezekre a csípésekre? Nehezen tudom elhinni. Ki kellene egészíteni a cikket ezzel is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Back to Top ↑

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ. A honlapra látogatva beleegyezel alkalmazásukba. További információ.

A süti (cookie) egy kis adatcsomag, amely jó pár online szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen. Ennek segítségével jegyzi meg például a szájt az előző hozzászólásod során használt nicknevedet (és így adataidat nem kell újra beírnod), de a sütik révén számlál látogatókat a Google Analytics szolgáltatása is. A sütiket bármikor törölheted gépedről, vagy beállíthatod a tiltásukat. Így persze a szájt működése nem lesz teljes értékű. Az Elfogadom gombra kattintva hozzájárulsz a sütik alkalmazásához.

Bezárom