Marinov Iván Február közepén az átlagosnál hidegebb volt az országban, a Balatonnál mégsem alakult ki összefüggő jégtakaró. A HungaroMet írása ennek az elmaradt befagyásnak a hátterét mutatja be.
A februári hideg során a térséget elárasztó hideg levegő és a talajfelszín is száraz volt, így nem alakult ki az ilyenkor szokásos köd vagy felhőzet. Ennek következtében a nappali órákban a rövidhullámú napsugárzás által nagyobb mennyiségű energia jutott a Balaton felszínére – írják az oldalon.
A rövidhullámú napsugárzás pedig mélyebben be tud jutni a vízfelszín alá. Míg a talajfelszínt csak 1-2 centiméter vastagságban melegíti fel, a jégmentes Balatonnál teljes mélységében elosztva történik az energiaátadás.
Ezzel szemben éjszaka a lehűlés egyik motorja a hosszúhullámú kisugárzás. Ez viszont csak közvetlenül a víz felszínéről történik, így a mélyebb vízrétegekből nem jut ki sugárzási energia. Sugárzási szempontból tehát a Balaton egyfajta üvegházként működik, szemben a nappal gyorsan felmelegedő, éjszaka gyorsan lehűlő talajfelszínnel.
Vagyis – a talajjal és a sekély tavakkal összevetve – a nagy vízmélységű és felületű Balaton a februári napsütés hőenergiáját jobban meg tudta tartani. Ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy az átlagosnál alacsonyabb februári hőmérséklet ellenére sem fagyott be – szól a magyarázat.
Illusztráció: Fortepan / Bojár Sándor
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!