Marinov Iván A Mindentudók kézikönyve című kötetében Ódor Lajos 42 fejezetben mutat be olyan komplex ismeretanyagokat, mint például a kvantummechanika, a GDP, a relativitáselmélet, az agy működése – vagy éppen a kritikai gondolkodás. Ebben a cikkben az utóbbi témáról szóló fejezetet szemlézem.
Ódor szerint a sokszor egymásnak is ellentmondó összeesküvés-elméletek célja annak elhitetése, hogy a világban senki nem tud semmit, és senki nem garantál semmit. Ezzel szemben inkább arról van szó, hogy a világ megértése folyamatosan halad előre, és bizonyos kérdésekre már tudjuk a választ, másokra még nem. A kritikai gondolkodás arról szól, hogy miként tudunk előrelépni a megértésben. A fejezetben Ódor öt olyan készséget mutat be, amelyek elengedhetetlenek a józan gondolkodáshoz.
Érzelemszabályozás
Mivel az evolúció során az érzelmeink előbb fejlődtek ki, mint a tudatosság, a racionalitás és a nyelv, az érzelmek szerepe a mai napig meghatározó a döntéseinkben. Ezzel alapvetően nincs baj, kivéve, ha az érzelmek elhomályosítják a világról alkotott képünket, és félrevezetnek minket – lásd például a megerősítési torzítás néven ismert jelenséget.
Ódor Lajos két trükköt javasol a természetes érzelmek által kiváltott elfogultság tompítására. Az első önmagunk megfigyelése és egy rövid szünet közbeiktatása. Azaz ha egy információ érzelmet vált ki belőlünk (például dühöt, sajnálatot vagy örömöt érzünk), akkor mindaddig ne vonjunk le következtetéseket, amíg nem vagyunk képesek hideg fejjel átgondolni a dolgot.
A másik trükk sem ismeretlen az Urbanlegends.hu olvasói előtt. A rövid szünet után tegyük fel magunknak a kérdést: Miért mondják ezt? És az okokon való elgondolkodás hatására agyunk racionális gondolkodásáért felelős területe is belép a megértés folyamatába, megakadályozva, hogy érzelmeink félrevigyenek minket.
Egészséges megkérdőjelezés
A tekintély bizonyos mértékű megkérdőjelezése elengedhetetlen. Ha mindig elhinnénk mindent, az emberiség még mindig a szavannán élne, és a sámánok meséit hallgatná – hívja fel a figyelmet Ódor.
Éppen ezért ne féljünk más utakat keresni, kísérletezni, és attól se ijedjünk meg, ha ezen az új úton először esetleg elbukunk. A kritikát pedig ne vegyük magunkra, hanem tekintsük lehetőségnek ötletünk javítására – javasolja Ódor.
A kulcsszó a fentiek közül az egészséges és a bizonyos mértékű, ugyanis – mint azt fent is írtam – a kritikai gondolkodás nem azt jelenti, hogy mindig, mindent megkérdőjelezünk, csak azért, hogy ellentmondjunk.
Az adatok megértése
A jó, megfelelően kiértékelt adatok lehetővé teszik a probléma részleteinek megismerését, és ezáltal közelebb visznek a megoldáshoz – mutat rá Ódor. Az adatokkal kapcsolatban az alábbi kérdésekre kell választ keresnünk:
- Mit mérünk? | Csak akkor tudjuk kezelni a számokat, ha pontosan értjük, miről szólnak. Ha például 50 százalékos oltási arányról olvasunk, nézzünk utána többek között annak, hogy 1) ez az egész lakosságra vagy csak a gyerekekre vonatkozik-e, 2) egyáltalán milyen betegségről van szó, 3) felmérésről vagy egészségbiztosítótól származó adatról van-e szó, 4) milyen időszakra vonatkozik?
- Honnan származik az adat? | Ez sokat elárul a hitelességéről is, amelynek garanciája a szakértői értékelés folyamata.
- Mit jelent az adott adat? | Minden elkápráztató számot össze kell hasonlítani valamivel, amit el tudunk képzelni. Ez segíthet a különböző események valószínűségének megbecslésében.
Analitikus gondolkodás és történetmesélés
Csak akkor értünk valamit igazán, ha történeteken keresztül el tudjuk magyarázni. A megértésnek ezen fokához van szükség az analitikus gondolkodásra, amelyet célszerű már fiatalkortól fejleszteni, például a projektek révén történő tanulás révén és a releváns kérdések feltételének képességének fejlesztésével. Az okos kérdések feltevésének motivációja táplalja a kíváncsiságot, ami a dolgok magasabb szintű megértéséhez vezet – véli Ódor.
Meggyőzés és érvelés
Ha mi racionálisan látjuk a világot, az még nem jelenti, hogy ismerőseinket is meg tudjuk győzni az igazunkról – figyelmeztet Ódor, aki néhány hasznos tippet is ajánl a meggyőzéshez:
- Érzelmek: a jó szónok ismeri és merít hallgatósága érzelmeiből.
- Paradoxonok: a furcsa vagy váratlan dolgok aktiválják a hallgatóságot.
- Személytelenség: az érvekre összpontosítsunk, ne arra, hogy ki és miért mondta.
Illusztráció: Kovács Andrea / Kurszan.com. Forrás: Ódor Lajos: Mindentudók kézikönyve – Így lehetsz te is géniusz. Open Books, 2023.
Kapcsolódó anyagok:
- Miért fontos a kritikai gondolkodás oktatása az iskolában?
- Kritikai gondolkodással kapcsolatos cikkek az Urbanlegends.hu-n.