Marinov Iván A fotó terjedésére a Snopes hívta fel a figyelmet. A tényellenőrző oldal szerint azonban nem egy valódi képről van szó, hanem – legalábbis MI-képgenerátorok képeit felismerő alkalmazások értékelése szerint – egy digitálisan generált képről.
A kép első megjelenését a tényellenőrző oldal egy Midjourney-alkotásokat gyűjtő Reddit-oldalon találta meg.
MI-generált képek felismerése: Mit tudnak a detektorok?
Persze kizárólag képgenerátor-felismerő szoftverekre hagyatkozni egy fotó értékelésekor hiba lenne. Ezek a szolgáltatások ugyanis közel sem tévedhetetlenek. A New York Times nemrégiben az alábbi öt MI-felismerőt tesztelte több mint 100 mesterséges és valós képen:
Gyorstesztjük eredménye szerint a szolgáltatások – bár folyamatosan fejlődnek – elég sokszor elbuknak. Inkább szokatlan pixelmintázatokat, árulkodó formai jeleket keresnek a képeken, mint értelmezik a fotókon látható dolgokat, a kép kontextusát.
A NYT-tesztben a legrosszabbul az alábbi képek esetén szerepeltek a detektorok:
- Az ötből csupán egy detektor ismerte fel, hogy a Pentagon épületét ért állítólagos támadás fotója hamis. (Erről az esetről van szó.)
- És egyik alkalmazás sem ismerte fel a mesterséges eredetet az alábbi, nyilvánvalóan kamu óriásos fotó kapcsán.
Utóbbi eset arra világít rá, hogy a detektorok kevésbé hatékonyak akkor, amikor a generált képet utólag digitálisan megváltoztatják (megvágják, eltorzítják, lebutítják a képminőséget, stb.). Márpedig a virális képek terjedésük során folyamatosan változnak, és e folyamat során könnyen elveszhetnek az elsődleges árulkodó jelek (magas felbontás, vízjelek, stb.).
Józan ész és kontextus
Szóval a detektorok segíthetnek ugyan, de fontos az is, hogy a kép értékelésekor használjuk a józan eszünket, valamint hogy megismerjük a kontextust is.
Józan ész alatt arra gondolok, hogy elgondolkodunk: ha egy ekkora ember valóban létezett a 19. század végén, akkor ennek a genetikai csodának a fotón kívül nyoma kéne hogy legyen hiteles forrásokban – történeti leírásokban, régészeti folyóiratokban, stb. – is, nem csak kattintásvadász twitteres oldalakon.
A kontextus feltárása során pedig – ha nem is számít százszázalékos bizonyítéknak – gyanúsnak kéne minősítenünk azt a körülményt, hogy a kép első megjelenésének helye egy generált képeket gyűjtő fórum.
Kapcsolódó anyagok:
- Mennyire megbízhatók a manipulált felvételek felismerését ígérő MI-detektorok?
- További, kritikai gondolkodással kapcsolatos cikkek az Urbanlegends.hu-n.