Marinov Iván Az elmúlt hetekben a média a Streptococcus A baktérium és az RSV vírus okozta megbetegedések növekvő számáról számolt be. Ezzel kapcsolatban jelent meg az a magyarázatkísérlet, miszerint a koronavírussal kapcsolatos korlátozások káros „immunellustuláshoz” vezettek.
Beke Flávió, a Cambridge-i Egyetem immunonkológiai PhD-hallgatójának Qubiten megjelent cikke szerint azonban az „immunellustulás” fogalma az egyén immunitására levetítve értelmezhetetlen és félrevezető.
Peter Openshaw víruskutatót idézve leírja: „az immunrendszer nem egy olyan dolog, ami folyamatos befektetést kíván, és ha megvédjük magunkat a fertőzésekkel szemben, akkor deficit keletkezik, amit előbb-utóbb majd törlesztenünk kell”.
Beke cikke szerint az az állítás sem igaz, miszerint a pandémia alatt az emberek nem voltak kitéve semmilyen kórokozónak. Szinte minden ember immunrendszere találkozott antigénekkel a környezetből és élelmiszerekből, herpeszvírusokkal, nem burkolt RNS-vírusokkal, háziállat-eredetű antigénekkel, pollenekkel és növényi antigénekkel.
Ráadásul az RSV ott is tombol, ahol alig voltak korlátozások a Covid-járvány alatt. Svédországban például – ahol az uniós tagállamokhoz képest enyhe korlátozásokat alkalmaztak – 2021-ben RSV-járvány tombolt. Sőt a következő évben is tömeges megbetegedések alakultak ki, hiába „tartotta kordában” az emberek immunrendszerét az előző évi járvány.
Cikke szerint „immunlustulás” helyett inkább az állhat a tömeges Strep A- és RSV-fertőzések mögött, hogy az utóbbi néhány évben minimális volt a gyermekek kitettsége ezekre a kórokozókra, és a korlátozások alatt kialakult egy „naiv” populáció, amely sohasem találkozott még a baktériummal és a vírussal.
Ennek köszönhetően az a gyermekpopuláció, amely a Covid előtti időszakban folyamatosan és lassan esett volna át a fertőzésen, most egyszerre fertőződik meg, ráadásul először (RSV esetében általában az első fertőzés a legrosszabb) – mutat rá Beke. Mindemellett a várandós nők és az újdonsült anyák se nagyon találkoztak az RSV-vel a járvány ideje alatt.
Létezik egy olyan lehetséges, de jelenleg kevés közvetlen bizonyítékkal bíró állítás is, miszerint maga a SARS-CoV-2-fertőzés tette fogékonyabbá az immunrendszert más fertőzésekre. Bár ezt nehéz tudományosan mérni, érdemes megjegyezni, hogy a SARS-CoV-2 még enyhe lefolyású betegség esetén is immunrendszeri diszfunkciót okoz, ami 8 hónappal a betegség után is kimutatható – írja Beke.
Illusztráció: Bődey János
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Egy tudományos újság, meg egy orvostudományi egyetem/kutatóintézet ugyan mit érthet ehhez? Tessék csak megkereseni az alig pár évvel ezelőtti hírek kommentszekcióit: ehhez csak és kizárólag a kitűnően képzett, nagytudású, a facebookon, youtube-on végzett „orvosok” értenek, akik ahelyett, hogy éveket töltenének azzal, hogy egy egyetemen tanulnak, szakiradalmat olvasnak, kutatnak, – hanem inkább elolvasnak néhány áltudományos könyvet, átolvassák áltudósok honlapjait, napi fél órán át kommenteket olvasgatnak, és pár hét alatt bármelyik tudományban professzorrá képzik magukat.