Marinov Iván Az interjúban Krekó Péter rámutat: az áltudományok terjedéséhez – a közösségi médián és a koronavírus-járványon kívül – az a populista hullám is hozzájárult, amelyet a politikában és az élet szinte minden területén megtapasztalhatunk.
„A populizmus, akárcsak a politikában, a járványban is azt hangsúlyozza, hogy ne az elit mondja meg, mi a tuti, hogy otthon kell-e maradni vagy sem, hogy kell-e oltás vagy sem. Ne az orvosok, a virológusok, a járványszakértők döntsenek, hanem a népi bölcsesség, a tradíciók és a józan paraszti ész vagy éppen az egyéni szabadságjogok nevében mindenki saját maga”
– mutat rá Krekó.
A szociálpszichológus szerző szerint – bár sok kutatás mutatja, hogy például az oltásellenesség függ az iskolázottságtól, a lakhelytől, az anyagi helyzettől – ha valaki ideológiai alapon érdekelt bizonyos tudományos eredmények megkérdőjelezésében, akkor az intelligencia nem nagyon számít.
„Amerikában például manapság láthatjuk, hogy a demokraták sokkal inkább hisznek a tudományban, mint a republikánusok, ami két évtizede még nem így volt. A jelenség hatott az átoltottságra: a legfőbb előrejelzője annak, hogy valaki beoltatja magát, nem az iskolázottság volt, hanem az, hogy Trumpra szavazott-e vagy sem”
– mondja.
A tudomány működésével kapcsolatban Krekó felhívja a figyelmet arra, hogy egyrészt fontos a korrekt kommunikáció: vagyis hogy például jelenjen meg, az adott kutatást ki finanszírozta. Másrészt hogy ne keltsünk túlzott elvárásokat – a Covid-oltásokról például kezdetben azt állították, hogy a beoltattak nem kapják el a vírust.
„A tudományos eredmények változhatnak, a tudomány folyamatosan korrigálja magát, jó lenne, ha ezt nem gyengeségnek, hanem erénynek látnánk. Magyarországon a tudomány túlzott felmagasztalása alacsony bizalommal, alacsony (és romló) tudományosismeret-szinttel jár együtt, ami tökéletes terepet nyújt az áltudományos manipulációhoz. Ezt hosszabb távon az oktatási rendszeren keresztül lehetne orvosolni, többek között azzal, ha a diákokat „beoltjuk” az áltudományos manipuláció ellen. Az áltudományt be kellene emelni az oktatásba mint a tudományos ismeretterjesztés eszközét. Áltudományos példákkal jobban el lehet magyarázni a valódi tudomány lényegét is, ami mélyebb, élményszerűbb tudáshoz vezethet”
– mutat rá a szakértő.
Illusztráció: Vlad Tchompalov / Unsplash
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
https://www.youtube.com/watch?v=ThUg4rGjXiI
(Dávid Gyula: A fizika geometrizálása)
Ez egy fizika ismeretterjesztő előadás, de az előadó az első pár percben az áltudomány-terjesztését is emlegeti. Tudomány iránt érdeklődő diák bemegy a könyvesboltba, nézegeti a tudományos polcot, és megveszi a legolcsóbb könyvet, ami még érthetőnek is tűnik. Aztán kapja az áltudományt, de elhiszi, mert le van írva.
Szerintem meg egyszerűen úgy van, hogy ÉN sokkal jobban tudom, mint egy sokdiplomás kutató, mert engem nem egyetemen hülyítettek, meg nem egy intézetben kutattam és nem az akadémián osztottam az észt, hanem elolvastam két-három olcsó „tudományos” könyvet és 15-30 facebook bejegyzést és hozzászólást. Természetesen csak a nekem tetszőket vettem figyelembe, a többi hülyeséget ír.
Ha a tudomány valamiért nem fogad el egy új eredményt: „Védik a dogmát”
Ha a tudomány elfogadja az új felfedezést: „Hát tegnap még mást mondtak! Most új dogma van!”
Amit még érdemes megnézni:
Áltudományos termékek börzéje
Kételkedem, tehát vagyok
Hülyék az emberek? Szkeptikus klub – Szerintem ezt csak azért kell megnézni, hogyan ne csináljuk áltudomány-ellenes előadást…. ettől tényleg az áltudomány felé fordul az ember. Felkészületlen előadó, egy gyakorlott áltudós pillanatok alatt lenyomja.
A fő gond – nézetem szerint – a tudományos ismerterjesztés vagy a tudománykommunikáció, főleg-főleg ha átpolitizált. Ilyenre bőven volt példa a koronavírus-járvány és a „globális felmelegedés” kapcsán. Igen, utóbbit szándékosan tettem idézőjelbe, mert a valid tudományos álláspont maximum a klímaváltozások lehet, a „felmelegedés” már egy következtetés, ami vitatható, és vitatják is. Csak mivel a politika zászlajára tűzte, a vitatás nem kap akkora nyilvánosságot. Illetve a vitató nagyon hamar megbélyegezve találhatja magát. Koronavírus dettó. Egy dolog a tudomány, és egy másik a vendéglátás lezárása. Utóbbi vitatható, de ez nem jelenti a mittomén tüskefehérje vitatását.
Mégis jó táptalajt ad.
Egyebekben egyetértek az előttem szólóval :)