Marinov Iván A kapcsolt leírás szerint az alábbi verset 1869-ben írta Kathleen O’Mara, „mely 1919-ben újra aktuálissá vált a pandémia idején … és most újra„.
„És az emberek otthon maradtak…
Olvastak és elméláztak rajta,
pihentek és gyakoroltak,
elmélyültek valamely művészetben és játszottak,
tanulták a létezés egy új módját…
Megálltak
és befelé figyeltek…”
– és így tovább még néhány verssoron keresztül. (A magyar fordítás facebookos bejegyzések szerint Tóth Jucának köszönhető.)
A vers magyar verziója már áprilisban megfutotta a maga köreit a Facebookon, de novemberben, a vírushelyzet újbóli bedurvulásával párhuzamosan újra felbukkant – és egyik reinkarnációjában már több ezres megosztásszámnál jár.
Maga a vers egyébként nem 1869-ből származik, és 1919-ben sem tudták újra elővenni – azt ugyanis egy nyugalmazott wisconsini tanárnő, Catherine M. O’Meara írta 2020 márciusában, a mostani koronavírus-járványra reflektálva – írja a Snopes.
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
A történethez azért hozzátartozik, hogy valóban volt egy Kathleen O’Meara nevű ír-francia katolikus írónő a XIX. század végén, akivel a név hasonlósága miatt sikerült összekeverni a wisconsini pedagógust…