A politikusok is tehetnek arról, hogy sok a járványtagadó

„A koronavírus új jelenség. Folyamatosan derülnek ki újabb és újabb információk. Ahogy a tudásunk bővül, bizonyos információk néha törvényszerűen ellentmondanak a korábbiaknak. A tudományos tudás sem tökéletes, nem lineárisan fejlődik. Ha ez nem jelentene önmagában is elég bizonytalanságot, a politika is él néha a paternalista megvezetés eszközével, ez pedig most üt vissza” – mutat rá Krekó az Azonnalinak adott interjújában.

A szociálpszichológus emlékeztet: a járvány elején a világ sok politikusa érvelt a maszkviselés ellen, aminek oka nagyrészt az volt, hogy világszerte kevés volt a maszk, és el akarták kerülni a beszerzési pánikot – illetve azt, hogy az egészségügyi dolgozóknak ne jusson. „Jóindulatú hazugságuk” azonban most visszaüt, még ha nem is csupán a politikusok kettős kommunikációja okozza a maszktagadó mozgalmak erősödését.

Krekó szerint a hivatalos közlések ellentmondásossága sok témában mostanra is megmaradt:

„Olyat nem lehet mondani, hogy hordjunk maszkot, aki teheti maradjon otthon, és kerülje azokat a helyeket, ahol tömegek lehetnek – de közben Szuperkupa-döntőt tartunk. Azért is van nagyobb tábora az összeesküvés-elméletek követőinek, mert ha több az ellentmondás, akkor nagyobb a fogadóképesség arra, hogy ilyen elméletek alakuljanak ki.”

A második hullámra megerősödött maszkellenesség és járványtagadás Krekó szerint azzal is összefüggésben van, hogy a magyarok most jóval kevésbé aggódnak, mint az első hullám idején.

„A maszkellenesség és a járvány bagatellizálása, vagy éppen tagadása egyfajta vágyteljesítő gondolkodást is tükröz. Az első hullám okozta frusztráció nagyon sokakból kiváltotta az elutasítást a széles körű és szigorú óvintézkedésekkel szemben. Ha úgy szeretném élni az életemet, mintha nem lenne vírus, akkor úgy válogatom az információkat, hogy ennek megfeleljenek” – mutat rá.

Az interjúban a magyar társadalom álhírekre való fogékonysága is szóba jön. A szociálpszichológus nemzetközi összehasonlításban egy 1-10-es skálán „erős hatosra” értékeli a magyar helyzetet, összességében megjegyezve: a magyar társadalom erősen átitatott álhírekkel és összeesküvés-elméletekkel, de ezek leginkább a politikai univerzumban jellemzőek. (via hvg.hu)

Illusztráció: CDC / Unsplash.com