„Aki csak kicsit is szereti a labdarúgást, annak nem kell magyarázni, hogy kit takar ez a név: Diego Maradona. Ő ma a világ 1. számú játékosa, a szupersztár, és ha minden igaz, ő mutatkozik be ma, április 1-én délután fél 5-kor a nagyközönségnek a békéscsabai Előre-pályán” – írta a Békés Megyei Népújság 1986. április elsejei számában. Igen, az április elsejeiben…
Ma már erre a dátumra alaposan ki van hegyezve a fülünk – kábé ez az egyetlen nap, amikor úgy szemlézzük a netet, ahogy egyébként minden nap kellene.
Mivel magyarázta a Népújság Maradona látogatását?
A lap a történetet egy századforduló idején kivándorolt sarkadi cigányzenésszel – Maradó Józseffel, spoiler: Maradona állítólagos nagyapjával – kezdte. A cikk szerint a hegedűs egy nyugat-európai haknizás után átkelt az óceánon, és – miután az észak-amerikai földrészt hidegnek találta – összezenélt pénzéből Dél-Amerikában nyitott mulatót.
A cikk szerint a későbbi focisztár gyerekkorában sokat hallott zenész őséről, és hosszú ideje készült a nagypapa szülőföldjének meglátogatására. Csapata, a Napoli Argentína elleni meccse után magánrepülőre ült, és Békéscsabára utazott, hogy helyben tanulmányozza a sokat hallott húsvéti népszokásokat. Ennek apropóján szervezett meg a helyi klub, az Előre egy nyilvános bemutató edzést Maradonával a pályán – olvasható a cikkben.
A lap azt is tudni vélte, hogy „a világhírű sztár szerződése lejártával, a nyáron, haza kíván költözni ősei földjére”, és „a jövő szezontól a csabai Előrében rúgná a bőrt”. És állítólag ezért nemhogy pénzt nem kér, „de vagyonát is a csabai labdarúgás fellendítésébe szeretné fektetni”. Elhozná például az Előrébe Platinit és Socratest, edzőnek pedig a legendás Puskás Öcsit, aki egy korábbi csabai látogatása során állítólag bajnoki címet ígért a városnak.
A Népújság cikkét egy Puskás-fotóval illusztráltak, amelyen Puskás Öcsi látható Pásztor József helyi focistával.
Ki dől be egy ilyen átlátszó átverésnek?
A lap másnapi cikke szerint nem kevesen: „egész nap csengtek a telefonok a sportkörnél, mint ahogy szerkesztőségünkben sem pihenhetett a telefonközpontos”. Mindez történt annak ellenére, hogy az újság egy évvel azelőtt egy metróépítést ígért be a hiszékeny békéscsabai olvasóknak – tehát volt előzménye az április elsejei tréfálkozásoknak.
A cikkből persze az is kiderül, hogy a telefonálók közül sokan voltak olyanok, akik vették a lapot. A lap szerint jelentkezett például Maradó Róza, a kivándorolt Maradó József testvérének unokája, aki a díszpáholyban kért helyet népes családjának. Egy másik vicces kedvű hívó arról számolt be, hogy pénzt gyűjtene egy sarkadi Maradona-szoborra. Egy harmadik, magát terroristának nevező férfi pedig azzal fenyegetőzött: ha nem fizetnek neki két vagon 99 forintos Skála-paradicsomot, megtartja magának magának a túszul ejtett világsztárt.
A lap olyan bizonytalan szkeptikusokról is beszámolt, akik nem szívesen égették volna le magukat hiszékenységük miatt, de talán ennél is jobban bánták volna, ha túlzott óvatosságuk miatt lemaradnak a nagy találkozásról. „Mezőkovácsházáról beszélek, jönnénk be vagy húszan, csak nem tudjuk, igaz-e a hír, vagy csak olyan, mint a tavalyi metró, mert hogy április elseje van?” – érdeklődött például egyikőjük.
A lap szerint azok, akik nem értették a tréfát, „a pokolba kívánták őket, vagy éppen veréssel fenyegetőztek”. Több mint három évtizeddel későbbről nem tudom megállapítani, hogy egy vicc a viccben típusú illusztrációról van-e szó, vagy a fotó tényleg azon a délutánon készült, de a lap a tréfa másnapi leleplezése alatt egy képet is megjelenített, az alábbi aláírással: „Az Előre-pálya előtt délután ötkor”. (via Bors)


A’ propos (ejtsd apropo) nem fönév, igy nem ragozható. Szó szerint: A tárgyhoz.
Boros: a Magyar Helyesírási Szólista szerint az apropó (ejtsd apropó) lehet főnév és határozószó is.
A metrós tréfa onnan jött, hogy akkoriban egy jókora gödröt ástak a vasútállomás elé, csak senki sem tudta, hogy minek. Az újságírók megmagyarázták: ott lesz a metróállomás. Valójában aluljáró épült a buszállomás és a vasútállomás között (a fourfourtwo alapján).
A Skála paradicsomról, csak a fiatalabbak kedvéért: 1986 év elején a a paradicsom ára az egekben, az átlagember számára megfizethetetlen. Valami 600 Ft/kg rémlik, gyerekkori emlékeim szerint. A Skála ez ellen vetette be a 99 forintos paradicsomot.