Marinov Iván A történet egyik verziója szerint a debreczeni (így, cz-vel!) Dey János megunta, hogy felesége állandóan marja, és úgy döntött, megleckézteti. Egy kampóra kötelet lógatott, hurkot kötött a végére, majd beledugta a fejét, előtte azonban egy biztonsági hevederrel is rögzítette magát. Így fellógatva várta hazatérő feleségét, aki amikor meglátta kötélen himbálózó férjét, azonnal elájult. Hallva a zajokat, a szomszéd öregasszony áttipegett megnézni, mi történt. Amikor felfedezte az akasztott férfi, és a mellette elterült asszonyt, nekiállt kipakolni a fiókokat. A kötélen lógó férfit ez úgy feldühítette, hogy mérgében hatalmasat rúgott az öregasszonyba, aki belehalt az ijedtségbe. A férfinak emberölés vádja miatt bíróság előtt kellett felelnie tettéért.
A városi legendát a Snopes is ismeri, az általuk begyűjtött 1979-es verzió magyarját viszont Jake Fennek hívják. A fent bemutatott Dey János-változat még ennél is régebbi, a Legends & Rumors blog szerzője egy 1973-as könyvben bukkant rá. Szerepel a történet az 1992-es Válogatott városi mondák című brit gyűjtésben is, az ottani házaspár állítólag a történet elmesélőjének “anyjának házában” lakott.
Update | A történet Káromkodó hulla címen Kun Erzsébet 1987-es kiadású 111 Minikrimi című könyvében is megjelenik, megtörtént budapesti sztoriként bemutatva az esetet:
„Térjünk vissza a mesék világából ismét a valóság talajára. E kötetecskéből ugyanis ki nem maradhat a budapesti mentők leghíresebb krimije. Úgy indult az eset, hogy egy férj – ne firtassuk miért – rá akart ijeszteni a feleségére azzal, hogy akasztott embert játszik. Éppenséggel fel is kötötte magát, csak épp a hóna alatt csomózta át a kötelet, de olyan ügyesen, hogy sikerült teljes illúziót keltenie. Az asszony belépett, meglátta a kötélen a férjet, sikított egyet, és a nyitott ajtóban ájultan összeesett. Erre a sikításra előkerült a szomszédasszony is, felmérte a helyzetet, s úgy látta, fosztogatásra soha nem volt jobb alkalom. Nyugodtan átlépett hát a mintaszerűen elájult feleségen, s a férjet halottnak vélve, nyitogatni kezdte a fiókokat, szekrényeket. Az „akasztott ember” mindezt végignézte, de meg sem mukkant. Nem akarta elárulni magát. Ám amikor a szomszédasszony pénz után kutatva már az ő zsebeiben is turkálni kezdett, nem bírta tovább. Lendített egyet a lábán, és jót rúgott a tolvajba, aki a „halott bosszújától” annyira megrémült, hogy a rend kedvéért ő is elvesztette az eszméletét. Épp itt tartottak, mikor arra keveredett a másik szomszéd, s látván a nyitott ajtót, meg a küszöbön fekvő nőt, elrohant riasztani a mentőket. Méghozzá anélkül, hogy beljebb nézett volna a lakásba, mert neki meg az volt az elve, hogy az ember ne keveredjék semmibe. Főleg bűnügyekbe ne. És hála az előző esti tévékriminek szentül meg volt győződve róla, hogy ha valaki élettelenül fekszik a küszöbön, az csak gyilkosság áldozata lehet. Mindezen kavarodás közben gyanútlanul megérkeztek a mentők. …”
Fotó: Stiller Ákos
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
A történetet kis módosítással a magyar tv is feldolgozta a 70-es években egy tévéfilm formájában. Az „önakasztott” ember Sinkó László volt. A történet vége az volt, hogy egy ronda válás után (hűtő lelakatolása, stb…) az asszony belépett és látta az akasztott embert. Nem rettent meg különösebben, elkezdett a nadrágzsebében kotorászni már nem emlékszem, mi után kutatva. Talán valami kulcs. Amikor megtalálta és elindult kifelé a lakásból, az ember ráordított: Te hullarabló! Na ekkor ájult el az asszony (vagy tán meg is halt.) Ha jól emlékszem a folytatásra, akkor miután lejött a kötélről, lehajolt az asszony mellé, megnézni, hogy mi van vele és ekkor lépett be a szomszéd, aki azonnal hívta a rendőröket.
Én úgy hallottam még régen, hogy jogi egyetemen hangzottak el mint érdekes jogesetek.
Másik két történettel együtt:
Motorosnak elromlik a cippzár a dzsekijén, ezért, hogy ne vágjon be a szél, fordítva vette fel és úgy motorozott egy faluban elszállt egy kanyarban és egy közelben lakó öregember rohant oda először, mondván szanitéc volt a háborúban, majd ő ellátja. Mire kiértek a rendőrök és a mentők már csak annyit tudott mondani, hogy mikor odaért még mozgott, de látta, hogy nem jól áll a feje és mióta helyretette már nem mozog.
Másik történet szerint nyitott platós teherautón koporsót szállít a sofőr, felvesz egy stoppost, hogy persze jöhet, üljön a koporsó mellé, ott van csak hely, közben elered az eső, ezért befekszik a koporsóba. Felvesz még egy stoppost a sofőr, szintén mehet a koporsó mellé. Közben az első stoppos kimászik a koporsóból, a másik meg erre ijedtében leugrott a teherautóról.
szia geiza!
mennyire vagy biztos a sinkóban? átágtam magam a filmjein, de egyikben sem ismertem rá az általad leírt sztorira. segíts, ha tudsz: nem ismerős valamelyik cím?
– http://www.port.hu/sinko_laszlo/pls/w/person.person?i_pers_id=9443
– http://www.imdb.com/name/nm0802463/
Kun Erzsébet: 111 minikrimi – ebben igaz történetként szerepel, a helyszín Budapest.
Köszi, Bozonth, frissítve!
Debreczen cz-vel: lehet, hogy ez a legenda még 19. századi? Vagy csak egy régi térképen nézték meg, merre is van az a fura nevű magyar város?
Még egy „a halott bosszúja” legenda:
Egyszer valahol és valamikor valaki azzal dicsekedett, hogy nem hisz a túlvilágban, szellemekben meg hasonlókban. Fogadást is tett: éjfélkor elhoz egy fakeresztet a temetőből. Ezt meg is tette. De mi legyen most a kereszttel? Nehogy valakinek feltűnjön a temetőben a kereszt hiánya, na meg neki se tegyen fel senki kellemetlen kérdéseket, hogy a kereszt honnan van, úgy döntött, hogy még az éjjel visszaviszi. Vissza is vitte, de a haverjai hiába várták. Viszont akik reggel kimentek a temetőbe, egy fura dolgot láthattak: egy halott volt az egyik keresztre borulva, a kereszt szára bele volt nyomva a halott nadrágszárába. (Más verziók szerint a kötényébe.)
Hogy hol és mikor történt? Valamelyik „A világ legnagyobb….” (nem tudom megnézni, ezeket már selejteztem) könyv szerint 1901-ben történt egy pesti kollégiumban, a könyvben még az áldozat neve is benne volt. De olvastam már kecskeméti diákkal kapcsolatban is, 1950 körüli dátummal, de úgy is hallottam, hogy csak egyszerűen „valahol és valamikor” egy falusi kocsmában történt a fogadás.
Ideírom, hogy meglegyen: gejza jelezte a Facebookon, hogy az Adani által leírt koporsós sztori megjelenik ebben a filmben is: Karbid und Sauerampfer (1963) http://snow14.info/imdb/movie.php?mid=0057220&engine=imdb
Nohát bakker, én is emlékszem erre a Sinkó László-féle jelenetre még nagyon ifjú koromból. Valamikor a ’80-as évek első felében lehetett, de (szerintem) semmiképpen sem előbb, mint 1979. De biza hiába kutakodtam a neten, nem találtam meg ezt a filmet. Az egész filmből (valószínűleg vmi tévéjáték lehetett) csak ez az egyetlen jelenet maradt meg bennem, hogy a férfi (akire én is Sinkóként emlékszem) ál-felakasztotta magát, aztán mikor a felesége rátalált s elkezdte kizsebelni, rászólt, hogy hullarabló, mire az asszony összeesett. A színésznő nevére nem emlékszem. A történet mintha modernkori (akkori modernkori) lenne, és mintha aztán egy bírósági peren is felelnie kellene a fickónak a felesége megöléséért. Mintha a tárgylás közben idéznék fel mi s hogy történt, hogy romlott meg a kapcsolatuk. Talán. Halványuló emlék bennem. :(
A temetős sztori egy amerikai kisvárosban volt, egy nő vállalkozott a feladatra, hogy a temető hátsó gazzal felvert részére elmegy, ahol még polgárháborús sírok vannak. A bizonyítás az volt ,hogy egy vadászkést adtak neki ,hogy ezt szúrja bele az egyik sírba, és majd reggel mikor nincsenek szellemek megnézik. Nem jött vissza egész este, de fostak a szellemektől, nem mertek érte menni, reggel viszont megtalálták holtan egy sír mellett, falfehéren adták elő a seriffnek a történetet, hogy mégis csak vannak szellemek, de a seriff kevésbé volt babonás és rá is jött mi történt. Lehajolt a leányzó a sírhoz vadászkést beleszúrta indult volna tovább, de odaszúrta a késsel a szoknyáját is és az ijedtségtől (valaki megrántotta a szoknyáját) rémült halálra.