David Mikkelson – aki 1994-től kezdve több mint két évtizeden keresztül a feleségével párban vitte a Snopes.com oldalt, de ma már többfős legendavadász szerkesztőséget vezet – jó ideje ismeri a mainstream médiában csak a választás után felkapott problémát. Véleménye szerint a kamuhír nem a helyes kifejezés a kérdésre, ugyanis a kamuhírek csupán egy kis részét okozzák a Facebook által felerősített problémának.

Kamuhíreknek Mikkelson azokat a cikkeket nevezi, amelyeket főleg a klikkvadász oldalak szerzői találnak ki annak érdekében, hogy több olvasót csábítsanak oldalukra, és ez fellendítse hirdetési bevételeiket. Bár ezeket a híreket készítőik sokszor nevezik szatirikus anyagoknak, valójában nem sok közük van a szatírához – nem viccesek, nem ironikusak és nem járulnak hozzá bizonyos kérdések társadalmi vitájához sem.

De a kamuhíreken felül gondot okoznak a Facebookon azok a politikai motiváltságú oldalak is, amelyek megtörtént eseményeket torzítanak el az általuk képviselt irányvonal, gondolkodás alátámasztása, terjesztése érdekében. Továbbá azok is, amelyek régi híreket adnak el újként aktualizálva, vagy amelyek innen-onnan szemezgetett értesülésekből hoznak ki új sztorikat, vagy mutatnak rá vélt összefüggésekre. Egyre gyakrabban használják a kamuhír kifejezést emellett a politikailag elkötelezett, csak épp a másik oldalon álló médiumok anyagainak jellemzésére is: a liberálisok lekamuzzák, vagy legalábbis hiteltelennek bélyegzik meg a Fox News híreit, a konzervatívok pedig nyilván ugyanezt gondolják a Slate-ről.

Vagyis a kamuhír úgy járt, mint az eredetileg a folklórkutatásból ismert városi legenda kifejezés: ma már hajlamosak az emberek minden kamu, kitalált, átverős vagy akár csak megkérdőjelezhető történetre a városi legenda szót használni.

Mikkelson szerint azonban komoly veszélyeket hordozna magában az, ha a politikai nézőpontokat támogató híreket kamunak bélyegeznénk. Mert még ha bizonyos médiumok valóban mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy az eseményeket célcsoportjukhoz vagy saját világlátásukhoz igazítva tálalják, vagy hogy olyan témákat karoljanak fel, amelyek iránt olvasóik kiemelt érdeklődést mutatnak, ez nem jelenti, hogy ezek minden esetben kamuhírek lennének.

A problémát Mikkelson szerint tehát nem csupán a kamuhírek jelentik, hanem mindazon rossz hírek, amelyek silány, felületes, hibás, előítéletes vagy szándékosan félrevezető újságírói munka révén jönnek létre.

A különbség apróságnak, szőrszálhasogatásnak vagy épp köldöknézésnek is tűnhet, pedig nagyon is fontos, mert alapvetően befolyásolhatja a jelenségre adott válaszokat, és az ezekhez használt eszközöket.

Milyen hatással voltak a kamuhírek az amerikai választásra?

A Facebook valóságtorzító, buborékképző hatásairól korábban már itt is szó esett. Most az amerikai választás kapcsán gyűjtöttem össze gondolatokat ezzel foglalkozó írásokból.

Fotó: pexels.com